2010. április 12., 09:142010. április 12., 09:14
A csoport telefonos egyeztetését követően Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker elmondta: a támogatást, ha kell, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is kiegészíti, mégpedig a korábban megállapított egyharmados részarányban.
Így annak végső összege akár 45 milliárd euróra is rúghat. Juncker szerint a hitelt nem kedvezményes kamatra kapná Görögország, bár valamivel alacsonyabban a szokásos uniós szintnél. Olli Rehn pénzügyi biztos hozzátette, hogy az IMF-rész viszont hagyományosan olcsóbb szokott lenni az uniós hiteleknél. Brüsszeli értesülések szerint 5 százalék körüli kamatról lehet szó.
A most megállapított összeget a hitelnyújtást követő években újabbak is követhetik szükség esetén, adták értésre a nyilatkozók. A program három éven át folytatható. Azt is bejelentették, hogy a korábbi EU-megállapodásnak szintén megfelelően a hitelek kétoldalú formát öltenek Athén és más EU-tagállamok között. Az eurózóna valamennyi tagja részt vesz a hitelezésben – szögezte le Juncker. Az euró 1999-es bevezetése óta ilyen lépésre most először kerül sor olyan ország esetében, amely tagja az övezetnek.
Görögországot magas belső államadóssága, elsősorban a piacok bizalmatlansága sújtja, így egyre nehezebben tud hiteleket felvenni átlagos feltételek mellett.
Ezért van szükség az uniós segítségre. A bizalomhiány pedig azért alakult ki, mert a görög államháztartási deficit fokozatosan magasra emelkedett, ráadásul kiderült, hogy Athén meghamisította az uniós intézményeknek benyújtott statisztikákat. A görög vezetés mindeddig nem jelzett olyan igényt, hogy éljen is az uniós hitel lehetőségével, azt ugyanakkor maga is sürgette, hogy szükség esetére a mechanizmust hozzák létre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Látogatottsági adatok