2010. április 12., 09:142010. április 12., 09:14
A csoport telefonos egyeztetését követően Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker elmondta: a támogatást, ha kell, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is kiegészíti, mégpedig a korábban megállapított egyharmados részarányban.
Így annak végső összege akár 45 milliárd euróra is rúghat. Juncker szerint a hitelt nem kedvezményes kamatra kapná Görögország, bár valamivel alacsonyabban a szokásos uniós szintnél. Olli Rehn pénzügyi biztos hozzátette, hogy az IMF-rész viszont hagyományosan olcsóbb szokott lenni az uniós hiteleknél. Brüsszeli értesülések szerint 5 százalék körüli kamatról lehet szó.
A most megállapított összeget a hitelnyújtást követő években újabbak is követhetik szükség esetén, adták értésre a nyilatkozók. A program három éven át folytatható. Azt is bejelentették, hogy a korábbi EU-megállapodásnak szintén megfelelően a hitelek kétoldalú formát öltenek Athén és más EU-tagállamok között. Az eurózóna valamennyi tagja részt vesz a hitelezésben – szögezte le Juncker. Az euró 1999-es bevezetése óta ilyen lépésre most először kerül sor olyan ország esetében, amely tagja az övezetnek.
Görögországot magas belső államadóssága, elsősorban a piacok bizalmatlansága sújtja, így egyre nehezebben tud hiteleket felvenni átlagos feltételek mellett.
Ezért van szükség az uniós segítségre. A bizalomhiány pedig azért alakult ki, mert a görög államháztartási deficit fokozatosan magasra emelkedett, ráadásul kiderült, hogy Athén meghamisította az uniós intézményeknek benyújtott statisztikákat. A görög vezetés mindeddig nem jelzett olyan igényt, hogy éljen is az uniós hitel lehetőségével, azt ugyanakkor maga is sürgette, hogy szükség esetére a mechanizmust hozzák létre.
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.