2010. május 04., 16:242010. május 04., 16:24
„Az IMF képviselői nagyon hajthatatlanok, merevek, semmilyen más megoldást nem hajlandóak elfogadni a deficit csökkentésére. Semmilyen más korábban elhangzott megoldásban nem hisznek. Növelni akarják az áfát, illetve az egységes adókulcsot, s nem a jövő évtől, hanem már holnaptól” – fogalmaztak a Gândulnak névtelenül nyilatkozó források.
Mint hangsúlyozták, bár a tárgyalásokon részt vevő miniszterek a közszférában tervezett elbocsátásokról, fizetés nélküli szabadságra küldésekről beszéltek, a Valutaalap képviselőit nem sikerült meggyőzniük arról, hogy ezeket az intézkedéseket valóban gyakorlatba fogják ültetni, minthogy arról sem, hogy ennyi elég lenne az idei költségvetési hiány visszaszorítására.
Az értesüléseket egyébként Bogdan Hossu, az Alfa kartell szakszervezeti tömörülés vezetője is megerősítette. Az IMF küldötteivel folytatott szakszervezeti egyeztetést követően Hossu a Realitatea hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: a Valutaalap szerint az államháztartási bevételek növelésének jelen pillanatban egyetlen biztos módozata az áfa növelése lehet. A hírtelevízió egyébként a NewsIn hírügynökség értesüléseire hivatkozva úgy tudja: az áfát 25 százalékra emeltetné az IMF.
Bogdan Hossu tolmácsolta a sajtó képviselőinek az IMF állítólagos adóemelési szándékát, a tárgyalásokat követően pedig leszögezte, a szakszervezetek számára ez elfogadhatatlan. Mint hangsúlyozta, a munkavállalók képviselőjeként inkább differenciált áfát javasolt. „Elfogadhatatlan az, hogy ugyanannyi áfát fizessünk a kenyérért, mint a luxuscikkekért” – szögezte le Hossu.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ezzel szemben cáfolta a sajtó értesüléseit. „A kormány és a valutaalap képviselői több lehetséges megoldásról is egyeztetnek, ezek között valóban szerepelnek lehetséges adóemelések. Arra vonatkozó javaslat azonban nem hangzott el, hogy 25 százalékra nőjön az áfa” – fogalmazott a szaktárcavezető.
Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként egy nappal korábban Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője is. Mint a közlekedési, gazdasági és pénzügyminisztérium képviselőivel folytatott hétfői tárgyalások után leszögezte, bár az év első hónapjaiban a vártnál jóval alacsonyabbak voltak a költségvetési bevételek, az adók emelésére nem kerül sor. Konkrétumokat azonban nem kívánt elárulni, mint hangsúlyozta, a küldöttség május 7-éig vizsgálódik Romániában, a tárgyalások eredményeiről, következtetéseiről pedig csupán az egyeztetések lezárása után kíván beszélni.
Megkongatta ezzel szemben a vészharangot Varujan Vosganian nemzeti liberális párti szenátor, a Tăriceanu-kormány volt pénzügyminisztere. Az ellenzéki politikus úgy nyilatkozott, az IMF nem szokott semmit megkövetelni a kormányoktól, úgy hogy szerinte ez a felvetés annak az eredménye, hogy a Boc-kormány egyetlen életképes megoldásjavaslatot sem vázolt fel.
Szerinte a valutaalap részéről az áfá- és az adókulcs emelésére vonatkozó javaslat már vészmegoldásnak minősül.
„Az IMF két héttel ezelőtt még úgy ítélte meg, hogy nem tenne jót, ha emelnénk az adókat, most meg azt mondja, meg kell tennünk. Valami tehát nincs rendben” – fogalmazott Vosganian.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.