Az ukrán tengeri kikötők orosz megbénítása miatt Európában reked az ukrán gabona
Fotó: Facebook/Ukrán mezőgazdasági minisztérium
Pandora szelencéjét nyitotta ki az Európai Bizottság, amikor nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt behozatali tilalmat az ukrán gabonára. Több kelet-közép-európai ország saját kézbe vette a probléma orvoslását, de ezzel nem sikerül megnyugtatóan rendezni az Európa-szerte kialakuló nehéz helyzetet. Az összeállításunkban megszólaló Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke szerint a versenyt torzító ukrán konkurencia miatt példátlan csődhullám indulhat el a mezőgazdasági termelők körében.
2023. szeptember 25., 10:562023. szeptember 25., 10:56
Miután az Európai Bizottság annak ellenére sem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát, hogy Bukarest, Budapest, Varsó és Pozsony közös állásfoglalásban kérte azt, a kelet-közép-európai országok egyéni megoldásokhoz folyamodnak, és saját hatáskörben keresnek megoldást a vámmentes ukrajnai gabona importja által okozott rendkívüli helyzetre. Noha valamennyi, Ukrajnával szomszédos uniós tagállam egyértelművé tette, hogy az úgynevezett ,,szolidaritási folyosókat” változatlan formában fenntartják – a tranzit útvonalakon érkező ukrajnai gabona eljuthat a legközelebbi tengeri kikötőbe –, Kijev rendkívüli heves tiltakozással fogadta szomszédai döntését.
Miközben az ENSZ-ben, Brüsszelben és Ukrajnában eddig az volt a hivatalos verzió, hogy az ukrán gabona az éhező afrikai országok elengedhetetlen élelmiszere, hamar kiderült, hogy
Szárazföldi szállítással nem éri meg hosszabb távokat befutni a gabonát szállító teherkocsiknak és tehervagonoknak. Szakemberek szerint már azzal a világpiaci gabonaárak fölé emelkedik az ukrajnai gabona ára, ha az ukrán oldalon található dunai kikötőkből átszállítják vízi úton a konstancai kikötőbe, és átpakolják tengerjáró hajókra. A számos szállítási művelet költsége összeadódik, így túl drágán, világpiaci ár fölött jutna el Afrikába, Ázsiába vagy a Közel-Keletre.
Ezzel szemben a szárazföldön szállított ukrajnai gabona 97 százaléka az európai kontinens országaiban marad, ahogyan ezt a mezőgazdaságért felelős uniós biztos, Janusz Wojciechowski is elismerte. A ,,renitenskedő” Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát perrel fenyegető ukrán kormány tiltakozása mögött az áll, hogy minden uniós országot arra kötelezzenek, nyissa meg kapuit az uniós árnál jóval olcsóbb ukrán mezőgazdasági termékek előtt.
Szakemberek szerint azonban az Ukrajnával szomszédos gabonatermesztő országok akkor sem kerülik el a veszélyt, ha lezárják határaikat az ukrán termékek előtt. Ezzel ugyan megvédik a belső piacukat, de az ukrán gabona zöme eljut a nyugat-európai felvevő piacokra. Azokba az országokba, amelyek eddig is nettó gabonaimportőrök voltak, de a tavalyi évig főleg magyar, román és bolgár gabonát importáltak. A kelet-európai gabonaexport visszaszorulása azt jelzi, hogy ezek az országok az ukrán gabona miatt veszítik el hagyományos európai piacaikat.
Nagyüzemi mezőgazdaság Ukrajnában, ahol nem érvényesülnek a szigorú uniós előírások
Fotó: Facebook/Ukrán mezőgazdasági minisztérium
A Krónikának nyilatkozó Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke szerint Brüsszel teljesen ellentmondásos agrárpolitikát akar rákényszeríteni a tagállamokra. Úgy kezeli az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékeket, mintha Ukrajna az Európai Unió része lenne, holott az ukrán mezőgazdasági termelőkre továbbra sem érvényes semmiféle uniós szabály. Az ukrán gabonatermelésben az uniós tagországokból rég kivont növényvédő szerekkel, gyomirtókkal és más agrotechnikával termelnek nagy területeken, ami olcsó és gyenge minőségű végterméket eredményez.
Ha ezeket a mezőgazdasági termékeket vámmentesen beengedik Romániába, Magyarországra és más uniós országokba, sorra megbuknak a helyi mezőgazdasági vállalkozások. Jelenleg hivatalosan nincs ugyan Romániába irányuló ukrán gabonaexport , de országszerte sok olyan gabonasiló működik, ahol a korábban importált ukrán búza kilóját 40–50 baniért kínálják” – mutatott rá Nicu Vasile. Az érdekvédelmi szakember szerint az ukrán termékek egyértelműen a versenyt torzító konkurenciát jelentenek a kelet-közép-európai országok számára.
Szakemberek szerint megpecsételődhet a kelet-európai gabonatermesztés jövője, ha Brüsszel nem védi az Unió belső piacát
Fotó: MTI
A romániai mezőgazdasági termelők szerint továbbra sem lehet megbízni Bukarest importszigorító intézkedéseiben, aminek a román kormányhoz intézett levelükben adtak hangot. Az MTI által idézett nyílt levél szerint idén március 15. és szeptember 15. között az uniós szigorítás ellenére is az ukrajnai tiltólistán szereplő mezőgazdasági termékekből a korábbinál sokkal nagyobb mennyiség érkezett Moldovából Romániába.
2022 áprilisában és májusában Románia egyáltalán nem importált búzát Moldovából, júniusban pedig mindössze 548 tonnát. Hasonló a helyzet a repce esetében is: az idén májusban 716 tonna repce érkezett Romániába a Pruton túli országból, júniusban pedig 1800 tonna. Egy évvel korábban a Moldovai Köztársaság még egyáltalán nem exportált repcét Romániába. Levelükben a gazdálkodók megállapítják, hogy az illegális ukrán export árt a román mezőgazdaságnak, mivel az uniós minőségi szabványoknak nem megfelelő ukrán termékeket romániaiakkal vegyítik, majd román áruként küldik tovább külföldi megrendelőknek.
Egyre feszültebb a helyzet az ukrajnai gabona uniós behozatali tilalmának szeptember 15-ei felfüggesztése körül. Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos elismerte, hogy a szárazföldön exportált ukrajnai gabona az uniós piacokon landol.
A tavaly nyártól egy éven át vámmentesen és megszorítások nélkül érkező ukrajnai mezőgazdasági termékek hatalmas káoszt okoztak a legtöbb kelet-közép-európai ország piacán, de ma már a franciaországi termelők is tiltakoznak, ahova hatalmas mennyiségű és olcsó ukrajnai csirkét visznek a kereskedők, tönkre téve ezzel a helyi termelőket és feldolgozókat. Nicu Vasile szerint
„A tömeges csődnek nálunk is jól látható jelei vannak. Az elmúlt harminc évben még nem találkoztam annyi fizetésképtelen romániai mezőgazdasági termelővel, mint idén. A farmok pénzügyi lehetőségeit kizsigerelte a tavaly elszabadult inputanyagár-emelkedés, miközben a drága fogyóanyagokkal megtermelt mezőgazdasági termékeket nagyon olcsón lehet értékesíteni” – nyilatkozta a Krónikának a LAPAR elnöke.
Nicu Vasile egyértelművé tette, hogy a romániai gabonatermelőknek nyújtott eddigi 40 millió eurós uniós segítség semmit nem old meg: a baj és a beavatkozáshoz szükséges pénzösszegek ennél nagyságrenddel nagyobbak.
Egyre feszültebb a helyzet az ukrajnai gabona uniós behozatali tilalmának szeptember 15-ei felfüggesztése körül. Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos elismerte, hogy a szárazföldön exportált ukrajnai gabona az uniós piacokon landol.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport tilalmának meghosszabbításáról év végéig. A felszólaló magyar, román és lengyel EP-képviselők az Európai Bizottságot ostorozták a kialakult bizonytalan helyzetért.
Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyaránt úgy döntött, hogy saját hatáskörben meghosszabbítja az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
Harminc napra meghosszabbíthatja Románia az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás