A kelet-európai EP-képviselők megelégelték az Európai Bizottság időhúzását
Fotó: Európai Parlament
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden estébe nyúló vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport tilalmának meghosszabbításáról év végéig. A felszólaló magyar, román és lengyel EP-képviselők az Európai Bizottságot ostorozták a kialakult bizonytalan helyzetért. Válaszában Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos azt mondta, az Európai Unió azon dolgozik, hogy megkönnyítse az ukrán gabonaexportot azon tagállamaiba és a világ azon részeibe, ahol kereslet van rá.
2023. szeptember 13., 14:562023. szeptember 13., 14:56
2023. szeptember 13., 15:002023. szeptember 13., 15:00
Janusz Wojciechowski biztos szerint az Európai Bizottság jelentős összegeket különített el, és támogatást ajánlott fel annak érdekében, hogy az ukrán gabona eljusson oda, ahol szükség van rá.
Hangsúlyozta, hogy az EU a gazdák mellett áll, és az Ukrajnával szomszédos országok gabonapiacai stabilizálódtak az uniós ideiglenes intézkedéseknek köszönhetően. Mint mondta, az Ukrajnával határos országoknak nyújtott támogatás elérte a 156 millió eurót, 70 milliót ebből az összegből Lengyelország, 40 milliót Románia, 26 milliót Bulgária, 16 milliót Magyarország, ötmillió eurót pedig Szlovákia kapott.
Véleménye szerint az Európai Bizottságnak meg kellene hosszabbítania a péntekig érvényben lévő gabonabehozatali tilalmat Ukrajnából erre az öt tagállamra vonatkozóan.
– jelentette ki.
Győri Enikő: 55-ször annyi gabona és olajosmag áramlott Ukrajnából, mint az importliberalizáció előtt
Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: a kelet-közép-európai régió gazdáinak védelmében korábban bevezetett importtilalmat szeptember 15. után is fenn kell tartani. Ez elengedhetetlen, hiszen a korábban bevezetett szabályok okai ma is fennállnak, miközben az ukrán gabona nem jut el Afrikába és a Közel-Keletre, ahol valóban szükség lenne rá.
Győri Enikő hangsúlyozta: nem szabad visszatérni a május 2. előtti állapotokhoz, amikor az unió keleti határán lévő tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, komoly piaci zavarokat okozva, ahelyett, hogy eljutott volna oda, ahol arra tényleg szükség volna: Afrikába és a Közel-Keletre.
Tavaly csak Magyarországra 55-ször annyi gabona és olajosmag áramlott Ukrajnából, mint az importliberalizációt megelőzően. Idén pedig körülbelül 66-szor annyi. Ennek egy része még mindig ott van a raktárakban, pedig a szolidaritási folyosón keresztül el kellett volna hagynia a régiónkat. Ráadásul idén kiváló a termés. Mégis hova tegyék azt a gazdák?” – fejtette ki a képviselő.
A fideszes politikus szerint ha Magyarország szolidáris Ukrajnával, a bizottságnak is szolidárisnak kell lennie Magyarországgal.
,,Erősítse meg a szolidaritási útvonalat, hogy az ukrán termények elhagyhassák az uniót. Ne játsszon a spekulánsok kezére. Ehhez, ahogy eddig, ezután is minden segítséget megadunk. De a háború árát ne a mi, európai gazdáinkkal fizettessék meg!” – szólított fel a képviselő.
Román és lengyel követelések
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedd este kemény vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport ügyében.
A mezőgazdaságért felelős volt uniós biztos azt kérte a Bizottságtól, hogy rendeljen ki egy uniós felelőst, aki felügyeli az ukrajnai gabonaexportot a kelet-európai országokon áthaladó szolidarítási folyósókon, hogy a szállítmányok valóban elhagyják az ország területét.
Kemény hangot ütött meg több lengyel EP-képviselő is, akik egyértelművé tették országuk követelését a szeptember 15-ig bevezetett importtilalom meghosszabbításáért. Felszólalásukban nyomatékosították, hogy amennyiben az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg a tilalmat, a lengyel kormány saját hatáskörben dönt az exportilalom fenntartásáról.
Az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó, szeptember 15-én lejáró uniós behozatali korlátozások meghosszabbítását követelik a román gazdaszervezetek, kilátásba helyezve, hogy eltorlaszolják a konstancai kikötőt és a határátkelőket.
Ukrajnából a szomszédos tagállamokba irányuló gabona behozatali tilalmát előíró rendkívüli intézkedést továbbra is fent kell tartani – közölte Nagy István agrárminiszter, aki a román tárcavezetővel egyeztetett kedden, Bukarestben.
Az állategészségügyi hatóság fellépésének köszönhetően nem terjedt át újabb megyékre a juhpestis, ennek ellenére az exportlehetőségek beszűkültek. A védőoltás kötelezővé tételével Románia három évre le kellene mondjon az élőállatexportról.
A Nestlé immár hetedik éve vezeti az élelmiszermárkák globális rangsorát, annak ellenére, hogy az elmúlt év során értéke 7 százalékkal, 20,8 milliárd dollárra csökkent – áll a Brand Finance brit piackutató és üzleti tanácsadó vállalat honlapján.
A nyár eleje óta a sofőr, a menedzser és az egészségügyi asszisztens posztok szerepelnek a három legkeresettebb állás között – derül ki egy online munkaerő-közvetítő platform friss elemzéséből.
Az OTP Bank Románia ügyfelei a bankjuk által kibocsátott bankkártyákat a továbbiakban a Transilvania Bank automatáinál is ugyanazon költségfeltételek mellett használhatják, mint az OTP ATM-jeinél – tájékoztatott szerdán a kolozsvári székhelyű pénzintézet.
A nyugdíjak újraszámolásával járó procedúra jelenlegi stádiumáról kért jelentést szerdán a munkaügyi minisztertől Marcel Ciolacu kormányfő.
Az eMAG új, flexibilis fizetési módot vezet be a My Wallet fiókba, amellyel az ügyfelek 24 és 36 havi fix részletben fizethetik ki vásárlásaikat, a 10.000 lej értékig terjedő megrendelések esetében.
Két török cégtől érkezett ajánlat az A8-as autópálya Maros megyei, Nyárádszereda és Sóvárad közötti hegyi szakaszának tervezésére és kivitelezésére kiírt pályázatra.
Az idei első félévben 5 százalékkal több utas fordult meg a romániai repülőtereken, mint a tavalyi első hat hónapban, és 7 százalékuk belföldi járatokon utazott – közölte kedden a Romániai Repülőterek Szövetségének (AAR) elnöke.
A júniusi 2,6 százalékról júliusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban, és ismét Románia volt a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
A központi közigazgatásban a nettó átlagfizetés 7000 lej, ami csaknem 2000 lejjel több, mint az országos nettó átlagfizetés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Marcel Boloș pénzügyminiszter nyugtatja a kedélyeket.
szóljon hozzá!