A kelet-európai EP-képviselők megelégelték az Európai Bizottság időhúzását
Fotó: Európai Parlament
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden estébe nyúló vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport tilalmának meghosszabbításáról év végéig. A felszólaló magyar, román és lengyel EP-képviselők az Európai Bizottságot ostorozták a kialakult bizonytalan helyzetért. Válaszában Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos azt mondta, az Európai Unió azon dolgozik, hogy megkönnyítse az ukrán gabonaexportot azon tagállamaiba és a világ azon részeibe, ahol kereslet van rá.
2023. szeptember 13., 14:562023. szeptember 13., 14:56
2023. szeptember 13., 15:002023. szeptember 13., 15:00
Janusz Wojciechowski biztos szerint az Európai Bizottság jelentős összegeket különített el, és támogatást ajánlott fel annak érdekében, hogy az ukrán gabona eljusson oda, ahol szükség van rá.
Hangsúlyozta, hogy az EU a gazdák mellett áll, és az Ukrajnával szomszédos országok gabonapiacai stabilizálódtak az uniós ideiglenes intézkedéseknek köszönhetően. Mint mondta, az Ukrajnával határos országoknak nyújtott támogatás elérte a 156 millió eurót, 70 milliót ebből az összegből Lengyelország, 40 milliót Románia, 26 milliót Bulgária, 16 milliót Magyarország, ötmillió eurót pedig Szlovákia kapott.
Véleménye szerint az Európai Bizottságnak meg kellene hosszabbítania a péntekig érvényben lévő gabonabehozatali tilalmat Ukrajnából erre az öt tagállamra vonatkozóan.
– jelentette ki.
Győri Enikő: 55-ször annyi gabona és olajosmag áramlott Ukrajnából, mint az importliberalizáció előtt
Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: a kelet-közép-európai régió gazdáinak védelmében korábban bevezetett importtilalmat szeptember 15. után is fenn kell tartani. Ez elengedhetetlen, hiszen a korábban bevezetett szabályok okai ma is fennállnak, miközben az ukrán gabona nem jut el Afrikába és a Közel-Keletre, ahol valóban szükség lenne rá.
Győri Enikő hangsúlyozta: nem szabad visszatérni a május 2. előtti állapotokhoz, amikor az unió keleti határán lévő tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, komoly piaci zavarokat okozva, ahelyett, hogy eljutott volna oda, ahol arra tényleg szükség volna: Afrikába és a Közel-Keletre.
Tavaly csak Magyarországra 55-ször annyi gabona és olajosmag áramlott Ukrajnából, mint az importliberalizációt megelőzően. Idén pedig körülbelül 66-szor annyi. Ennek egy része még mindig ott van a raktárakban, pedig a szolidaritási folyosón keresztül el kellett volna hagynia a régiónkat. Ráadásul idén kiváló a termés. Mégis hova tegyék azt a gazdák?” – fejtette ki a képviselő.
A fideszes politikus szerint ha Magyarország szolidáris Ukrajnával, a bizottságnak is szolidárisnak kell lennie Magyarországgal.
,,Erősítse meg a szolidaritási útvonalat, hogy az ukrán termények elhagyhassák az uniót. Ne játsszon a spekulánsok kezére. Ehhez, ahogy eddig, ezután is minden segítséget megadunk. De a háború árát ne a mi, európai gazdáinkkal fizettessék meg!” – szólított fel a képviselő.
Román és lengyel követelések
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedd este kemény vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport ügyében.
A mezőgazdaságért felelős volt uniós biztos azt kérte a Bizottságtól, hogy rendeljen ki egy uniós felelőst, aki felügyeli az ukrajnai gabonaexportot a kelet-európai országokon áthaladó szolidarítási folyósókon, hogy a szállítmányok valóban elhagyják az ország területét.
Kemény hangot ütött meg több lengyel EP-képviselő is, akik egyértelművé tették országuk követelését a szeptember 15-ig bevezetett importtilalom meghosszabbításáért. Felszólalásukban nyomatékosították, hogy amennyiben az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg a tilalmat, a lengyel kormány saját hatáskörben dönt az exportilalom fenntartásáról.
Az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó, szeptember 15-én lejáró uniós behozatali korlátozások meghosszabbítását követelik a román gazdaszervezetek, kilátásba helyezve, hogy eltorlaszolják a konstancai kikötőt és a határátkelőket.
Ukrajnából a szomszédos tagállamokba irányuló gabona behozatali tilalmát előíró rendkívüli intézkedést továbbra is fent kell tartani – közölte Nagy István agrárminiszter, aki a román tárcavezetővel egyeztetett kedden, Bukarestben.
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
szóljon hozzá!