Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium
Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyaránt úgy döntött, hogy saját hatáskörben meghosszabbítja az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
2023. szeptember 15., 23:562023. szeptember 15., 23:56
2023. szeptember 16., 00:362023. szeptember 16., 00:36
A budapesti, a varsói és a pozsonyi kormány azután jelentette be az embargó kiterjesztését, hogy – mint arról beszámoltunk – az Európai Bizottság péntek este úgy határozott, nem hosszabbítja meg az ukrán gabonára vonatkozó behozatali tilalmat, az intézkedések péntek éjfélkor hatályukat vesztik. Májusban az Európai Unió engedélyezte öt tagországnak – Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának –, hogy megtiltsa az ukrajnai búza, kukorica, repce és napraforgó importját.
A brüsszeli testület most arra a következtetésre jutott, hogy a május óta bevezetett intézkedéseknek köszönhetően az Ukrajnával határos öt tagállamban „megszűntek a piaci torzulások”. Ezt azonban az érintett országok többsége nem így látja.
Nagy István agrárminiszter a brüsszeli bejelentést követően közölte: a budapesti kormány megvédi a gazdák érdekeit, ezért miután Brüsszel úgy döntött, nem tartja fenn tovább az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat, Magyarország nemzeti hatáskörben megteszi azt és ki is terjeszti egy szélesebb termékköre. A tárcavezető tájékoztatása szerint a tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is. Nagy István szerint ha az olcsó ukrán import újra elárasztaná az Ukrajnával szomszédos tagállamok piacait, nem lenne elegendő tárolókapacitás betárolni az őszi betakarítás terményeit, a magyarországi piacra történő értékesítés ellehetetlenülne és akkor még nagyobb nehézségekkel kellene a gazdálkodóknak szembenézniük.
Lengyelország sem engedi be az ukrán gabonát. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a brüsszeli döntésre reagálva leszögezte: kormánya az Európai Bizottság beleegyezése nélkül is meghosszabbítja az ukrajnai gabonafélék behozatali tilalmát. „Nem hallgatunk Berlinre, nem hallgatunk (Ursula) von der Leyenre
– fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva, hogy ezzel a lengyel gazdák érdekeit védik. Varsó többször kihangsúlyozta, hogy az EB döntése ellentétes az Ukrajnával szomszédos országok érdekeivel, a belső uniós piac és az Európai Unió gazdaságának érdekeivel.
Bukarest jelezte: sajnálattal vette tudomásul, hogy nem született európai megoldás az ukrajnai gabonaimport korlátozásának meghosszabbítására, ahogyan azt az érintett országok igényelték. „Románia kormánya állandó kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal és az ukrán féllel, hogy meggyőződjék róla, miként fogja az ukrán termékek importjának hatásait korlátozni hivatott, az EB által javasolt új mechanizmus megakadályozni az uniós tagállamok belső piacának torzulását, amelyet eddig az ukrán mezőgazdasági termékek importjának korlátozása előzött meg” – idézte az MTI a bukaresti Marcel Ciolacu vezette kabinet közleményét.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az Ukrajnából származó gabonaimportra vonatkozó korlátozásokat szeptember 15. után – jelentette be pénteken a brüsszeli végrehajtó testület.
A román gazdák érdekvédelmi szövetségei kedden nyílt levélben követelték az ország vezetőitől és Brüsszeltől az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbítását, kilátásba helyezve, hogy ellenkező esetben munkagépeikkel eltorlaszolják az ország határátkelőit és a konstancai kikötőt. Pénteken kibocsátott közleményében a Román Gazdák Klubja az ukrán gabonafélék és olajos magvak behozatali tilalmának szeptember 15. utáni meghosszabbítását követelte a Ciolacu-kabinettől, hogy elkerüljék és korlátozzák a hazai termelők veszteségeit, versenyképességük csökkenését és Románia gabonaexportőri pozíciójának gyengülését.
Az egyik javaslatuk az, hogy a kormány szeptember 15. után egyoldalúan hosszabbítsa meg az ukrán gabonafélék és olajos magvak behozatalának tilalmát a háború végéig, és szigorú ellenőrzések révén gondoskodjon az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitfeltételeinek betartásáról. A gazdák emellett tonnánként legalább 30 euró kárpótlást kérnek az uniós költségvetésből a szállítási díjak emelkedésének kompenzálására, emlékeztetve arra, hogy a drágulást az ukrán gabonatranzit által gyakorolt nyomás okozta. Ugyanakkor javasolják az Agrárhitel projekt sürgős beindítását, ami segíthet a romániai termelők pénzügyi stabilitásának biztosításában, elsősorban az idén ősszel esedékes számlákkal összefüggésben.
A romániai gazdák az ukrán gabonafélék és olajos magvak behozatali tilalmának 2023. szeptember 15. utáni meghosszabbítását követelik, hogy elkerüljék és korlátozzák a hazai termelők veszteségeit.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!