A rekordhozamok ellenére is nehéz helyzetben vannak a hazai gabonatermesztő gazdák
Fotó: MTI
Egyre feszültebb a helyzet az ukrajnai gabona uniós behozatali tilalmának szeptember 15-ei felfüggesztése körül. Miközben az ukrán külügyminiszter mindenféle exporttilalom eltörlését követeli Brüsszeltől, a magyar és lengyel kormány egyoldalú behozatali tilalmat helyezett kilátásba, ha az Európai Bizottság nem lép idejében. A mezőgazdaságért felelős uniós biztos elismerte, hogy a szárazföldön exportált ukrajnai gabona több mint 95 százaléka az uniós piacokon landol. A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligáját vezető Nicu Vasile a Krónikának úgy fogalmazott: az ukrán gabonaexport teljes felszabadítása után „belefulladnánk” az eladhatatlan belföldi gabonába.
2023. szeptember 01., 17:552023. szeptember 01., 17:55
2023. szeptember 01., 18:162023. szeptember 01., 18:16
A magyar és a lengyel kormány továbbra is kiáll korábbi követelése mellett, hogy az Európai Unió hosszabbítsa meg a szeptember 15-én lejáró egyes ukrán gabonatermékek behozatali tilalmát. Nagy István magyar agrárminiszter legutóbb Tihanyban, a Tranzit politikai fesztiválon úgy fogalmazott, amennyiben az uniós döntés elmarad, a magyar kormány megvédi a gazdákat, és ha kell, szeptember 16-ától nemzeti hatáskörben zárja le a határt az Ukrajnából érkező gabonatermékek előtt.
– fogalmazott Nagy István agrárminiszter. A budapesti szaktárca vezetője szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt években az egyik sokkból a másikba esik. A koronavírus-járvány, az aszály, a szomszédban dúló háború és annak következményei, az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az árnövekedés, és az, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek vámmentesen elárasztották Európa piacát, mind nehézséget jelentenek a termelőknek.
Az agrárminiszter példákkal illusztrálta, hogy mekkora gondot okoz a magyar piacra bekerülő olcsó ukrán gabona. Mint fogalmazott, annak ellenére, hogy kukoricából idén rekordközeli termés várható, az olcsó konkurencia miatt az értékesítés nehézségekbe ütközik.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elmondta, hogy Magyarország mindenkivel egyeztet az uniós tilalom megszűnése esetén bevezetendő nemzeti gabonabehozatali tilalomról, különösen a másik négy érintett országgal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar döntés független a többi ország döntésétől. Megjegyezte,
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a magyar kormány továbbra is biztosítja a tranzitútvonalat az ukrajnai gabonaexport számára. ,,A szegény, éhező afrikai országokra hivatkozva Magyarországra szállított nagy mennyiségű, olcsó ukrán gabona azonban tönkretette volna a magyar piacot és a magyar gazdákat, mivel az igen szigorú EU-s előírások miatt a gabonatermesztés jóval költségesebb Magyarországon, mint Ukrajnában” – nyilatkozta a külügyi tárcavezető.
Nagy István 24 ukrajnai mezőgazdasági termék behozatalát tiltaná meg Magyarországon
Fotó: Agrárminisztérium
Mint ismeretes, öt európai uniós tagállam – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia – miniszterelnökei még áprilisban közös állásfoglalásban kérték az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a helyi gazdáknak kárt okozó ukrán gabona vámmentes behozatalának ügyében. Az állásfoglalást később a szaktárcák vezetői is megerősítették. A kelet-európai országok közös állásfoglalása mellé csatlakozott Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa is, így született meg az Ukrajnából származó gabona behozatalára foganatosított uniós rendelet, ami nemsokára, szeptember 15-én lejár.
Az ukrajnai gabona importtilalmának meghosszabbítását szorgalmazta múlt pénteken Robert Telus lengyel agrárminiszter is, aki varsói állásfoglalásában azt mondta, hogy a bolgár, magyar, román és szlovák szaktárcák vezetői is kérik az Európai Uniótól, hogy a behozatali tilalmat hosszabbítsa meg 2023 végéig. A lengyel szaktárca vezetője azt is elmondta, hogy
Az Európai Bizottságban (EB) nincs egyetértés az ukrajnai gabona behozatali tilalmának meghosszabbításáról. Brüsszeli források szerint az EB szeptember 15-től felfüggesztené az ukrán termékek importkorlátozását, ezt viszont éppen a lengyel uniós biztos, Janusz Wojciechowski ellenzi, aki a napokban elismerte, hogy a szárazföldön érkező ukrajnai gabonának mindössze 2-3 százaléka hagyja el az Európai Unió területét.
így gazdaságilag nem kifizetődő eljuttatni a gabonát nagyobb távolságokra” – fogalmazott az uniós biztos, aki ellentmondott az eddigi hivatalos brüsszeli véleménynek – amely az Európai Bizottság honlapján is megtalálható –, hogy az ukrán gabona több mint fele afrikai éhező országokba került.
Janusz Wojciechowski javaslata szerint fenn kell tartani a kelet-európai országok által kért gabonabehozatali tilalmat, ezzel párhuzamosan viszont javaslatot tett az Európai Bizottságnak az ukrán gabona tranzitjának uniós támogatására az uniós tagországok kikötőibe. A biztos tonnánként 20-30 eurós dotációt javasolt az uniós kikötőkbe érkező ukrán gabona továbbszállításához. Év végéig húszmillió tonnás ukrajnai gabonaexporttal számolva, az Európai Unió részéről 600 millió eurós támogatást kapna az unión kívüli országokba elindított ukrajnai gabonaexport.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tiltakozott a kelet-európai országok által kért importtilalom meghosszabbítása ellen. Úgy fogalmazott, Ukrajna számára elfogadhatatlan bármilyen korlátozás mezőgazdasági termékeinek exportjára az uniós piacra.
A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnökét, Nicu Vasilét az úgynevezett szolidaritási folyósókon érkező ukrán gabonáról kérdeztük, amely elméletileg a konstancai kikötőbe kerül. A dél-romániai mezőgazdasági szakember és gabonatermesztő vállalkozó szerint Romániában sokkal nagyobb gondokat okozott és okoz az ukrajnai gabona, mint amiről a közvélemény tud.
,,Komoly fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a tranzitként érkező ukrán gabonaexportból mennyi jut a belföldi piacra, és mekkora mennyiséget pakolnak fel a hajókra. Ha erre még rájönne az ukrán gabonaexport teljes felszabadítása szeptember 15-től, akkor gyakorlatilag »belefulladnánk« az eladhatatlan belföldi gabonába.
El lehet képzelni, milyen gondokat okoz már most is az eladhatatlan romániai gabonakészlet a termelőink számára” – fogalmazott a Krónikának a legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, a LAPAR elnöke.
A román kormány addig fogja segíteni Ukrajnát, amíg szükséges, Ukrajna győzelméig és területi integritásának helyreállításáig, majd az ország újjáépítésének folyamatában is – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában.
Továbbra is tagállami viták övezik az Európai Unió mezőgazdaságának környezetbarát átalakítását. A román tárcavezető az előírások alkalmazásának elhalasztását kérte, a magyar miniszter a vegyszerhasználat egységes arányú csökkentését utasította el.
Romániában rekord búzatermés várható, amivel az EU egyik legfontosabb gabonatermesztő államává válik az ország. Öt kelet-európai állam mezőgazdasági minisztere arról állapodott meg, hogy továbbra is korlátozzák az EU-ba irányuló ukrán gabonaexportot.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
szóljon hozzá!