2012. június 19., 09:242012. június 19., 09:24
Az Európai Unió vezetői a választási részeredmények közzététele után a gyors kormányalakításra szólították a görög pártokat, és azt ígérték, hogy támogatni fogják Athént az adósságválság kezelésében. Az eredményekből ítélve Görögországban olyan kormány alakulhat, amelyben összefognának az egyértelműen Európa-párti erők, tehát az ND, a Paszok és a Dimar.
Ellenzékbe szorulna a Sziriza, ez a párt pedig – amelyhez időközben átállt számos, korábban a Paszok színeiben politizáló szakszervezeti vezető – összefogna a kommunistákkal (KKE), és sztrájkokat és tüntetéseket szervezve teljes káoszba dönthetné Görögországot – vélik elemzők.
Antonisz Szamarasz, az ND elnöke a részeredmények közzététele után tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: a görögök arra szavaztak, hogy az ország maradjon az európai úton és az euróövezetben. „Nem lesz több kalandozás. Nem férhet kétség ahhoz, hogy Görögország helye Európában van” – hangoztatta Szamarasz, aki szerint a polgárok szavazataikkal olyan politikát választottak, amely munkahelyeket, növekedést, igazságosságot és biztonságot fog teremteni.
Felszólította ugyanakkor az összes, parlamentbe jutott pártot, hogy csatlakozzon a „nemzeti megmentés” kormányához. Evangelosz Venizelosz, a Paszok elnöke bejelentette, hogy pártja kész részt venni az egységkormányban, de szerinte négypárti kormánynak kell alakulnia az ND, a Paszok, a Sziriza – amely mereven elutasítja a nemzetközi mentőcsomag fejében vállalt megszorításokat –, illetve a Dimar részvételével.
Az első részeredmények közzététele után Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője elismerte választási vereségét, felhívta Szamaraszt, és gratulált neki. Burkoltan ugyan, de elutasította a közös kormányzást Szamarasz pártjával. Közölte, hogy a Sziriza „aktívan jelen lesz az ország politikai életében a legnagyobb ellenzéki pártként”, s folytatja küzdelmét.
Az euróövezet tagországai arra számítanak, hogy a vasárnapi parlamenti választások után gyorsan megalakul az új kormány Görögországban, hogy véghezvigye a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében Athén által vállalt reformokat – közölte vasárnap este Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának vezetője. Juncker a választások részeredményeinek ismertté válása után kiadott közleményében megerősítette: az euróövezet tagállamai készek segítséget nyújtani a súlyos adósságválsággal küszködő Görögországnak a gazdasági reformokhoz. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak a koalíciós kormány gyors megalakítására szólította a görög pártokat.
Egyes elemzői vélemények szerint a vasárnapi választások eredményének ismeretében Görögország ugyanott tart, mint a május 6-ai voksolás után: a szakadék szélén. Változatlanul nem lehet ugyanis tudni, hogy lesz-e Athénban napokon belül stabil kormány, illetve hogy a balkáni ország tagja marad-e az euróövezetnek. A londoni pénzügyi elemzők eközben tegnapi értékelésükben úgy vélekedtek, hogy a választások nyomán rövid távon csökkent annak a kockázata, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, de tartós piaci fellendülés a viszonylag piacbarát választási eredmények ellenére sem várható.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital közgazdászainak tegnapi előrejelzése szerint ha a konzervatív Új Demokrácia vezetésével alakul meg az új görög kormány, akkor is három-öt hétig eltarthatnak a tárgyalások a segélyprogram folytatásáról az Európai
Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojkával. A Barclays Capital elemzőinek várakozása szerint az EU/IMF-segélyprogram következő részletét augusztus második felében folyósítják Görögországnak.
A ház szerint ugyanakkor még ez a forgatókönyv is további finanszírozási és adósságkönnyítéseket feltételez, tekintettel arra, hogy a görög gazdaság növekedési kilátásai az idei első negyedév vége óta is tovább romlottak, és ezért az eddig jóváhagyott pénzügyi források a Barclays Capital számításai szerint elégtelenek.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – elemzőinek helyzetértékelése szerint az Új Demokrácia és a szocialista Paszok stabil kormánykoalíciója „ideális” lenne az euróárfolyam szempontjából. A ház szerint ugyanakkor „mindenki tudja”, hogy a két alakulat „sem képes csodákra”, és a megszorítások folytatását elvető radikális baloldali Sziriza párt fokozhatja „az utca nyomását” a további takarékossági intézkedések ellen.
Emellett továbbra is kérdés, hogy milyenek a kilátásai a görög euróövezeti tagság fenntartásának hosszú távon. Mindezek alapján az elemzők azt várják, hogy az euró hétfőn kezdődött erősödése egyelőre kitart, sőt új lendületet is vehet, ha az Új Demokrácia és a Paszok koalíciós tárgyalásai jól haladnak. Úgy vélik, ugyanakkor valószínűtlennek tűnik nagyon jelentős árfolyamnyereség – például 1,30 dollár fölé emelkedő euróárfolyam –, mivel nem csupán Görögország problémái nem oldódtak meg, de a spanyol bankok, valamint a spanyol és az olasz közfinanszírozási rendszer állapota is változatlanul nyomást gyakorol az euróra.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.