Óriási veszteséget könyvelnek el évről évre a villamosenergia-szolgáltatók a hálózat egyre romló állapota miatt: becslések szerint a 2010 és 2013 közötti időszakban az energiaveszteség értéke meghaladta az 1,3 milliárd eurót – derült ki a Számvevőszéknek a hazai energetikai piacra vonatkozó jelentéséből.
2016. április 20., 17:312016. április 20., 17:31
2016. április 20., 19:302016. április 20., 19:30
A beszámoló szerint a szolgáltatók a pluszköltség 82 százalékát belefoglalták a szállítási díjszabásba, vagyis gyakorlatilag a végső fogyasztókkal fizettették meg a kiadást, minderre pedig az Országos Energetikai Hatóság (ANRE) is rábólintott.
A jelentés arra is kitér, hogy az elektromosenergia-hálózat elavult, a felújítást célzó beruházások elodázását pedig egyértelműen nem forráshiány okozta. Miközben a fogyasztókat érintő díjszabásokba belefoglalták az amortizációra vonatkozó összegeket, a korszerűsítést célzó projektek aránya fokozatosan visszaesett. 2011-ben például 371 millió euró értékben végeztek felújítást, 2013-ra pedig a munkálatok mértéke 43 százalékkal, 211 millió euróra esett vissza.
A Számvevőszék szakértői úgy vélik: a szolgáltatók azért végeztek kevesebb beruházást, mert az ANRE, noha a hatásköre megengedné, nem kötelezte a hálózat hatékonyabbá tételére az energetikai vállalkozásokat. Mint kiderült, a számlákba belefoglalt befektetési költségeknek mindössze 13,7 százaléka vonatkozott a hálózat hatékonyabbá tételére. A végső fogyasztóknak így a ténylegesen felhasznált energiamennyiség mellett a szolgáltatókat ért veszteséget és az amortizációs költségeket is ki kellett fizetniük.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!