Fotó: Barabás Ákos
Bár az infláció negatív tartományban zárta a tavalyi évet, és 24 százalékról 9 százalékra csökkent az általános forgalmi adójuk (áfa/TVA), mégis drágultak az élelmiszerek – hívja fel a figyelmet a statisztikai adatok tükrében a News.ro hírügynökség.
2017. március 24., 22:522017. március 24., 22:52
Mint rámutatnak, a fogyasztói árak éves szintű alakulását vizsgáló inflációs ráta –0,5 százalékon zárta a tavalyi évet, ami történelmi csúcsnak számít, legalábbis azokban az időkben, amióta hiteles statisztikai adatokat vezetnek a pénzhígulás üteméről. 2015 végéhez viszonyítva azonban az élelmiszerárak átlagosan 0,68 százalékkal nőttek, miközben a nem élelmiszer jellegű termékek 0,87 százalékkal, a szolgáltatások pedig 1,83 százalékkal lettek olcsóbbak.
Az áfacsökkenés mellett annak is lefele kellett volna hajtania az élelmiszerárakat, hogy 24 százalékról 9 százalékra csökkent az ivó- és a locsolásra használt víz áfája is. A szakértők az év elején még úgy számoltak, hogy az áfacsökkentésnek egymagában az élelmiszerárak 3,2 százalékos csökkenéséhez kellett volna vezetnie.
2016 folyamán különben a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a postai szolgáltatások drágultak, majd 10 százalékkal a cukor következik. 7,7 százalékkal olcsóbb lett viszont a földgáz, a vízszolgáltatás, a csatornázás, valamint a köztisztaság ára 7,5 százalékkal, a villanyáramé pedig 6,3 százalékkal csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok