A mostani döntés határozza meg az új gázszámlák értékét
Fotó: Facebook/Engie
Felháborodás jellemzi a júliusi földgázár-liberalizációra készülő lakosságot, miután a nagy szolgáltatók alig akarnak engedni az árból. Ugyanakkor nagy a tanácstalanság is, mivel a hatóságok az elmúlt években egyáltalán nem fektettek hangsúlyt a lakosság tájékoztatására, a szabadpiacra való felkészülésre.
2020. június 17., 13:332020. június 17., 13:33
2021. szeptember 10., 12:182021. szeptember 10., 12:18
Méltatlankodást, sőt felháborodást váltott ki az elmúlt időszakban számos romániai lakos részéről, hogy a július elsején esedékes földgázár-liberalizáció nem hozza el a várt áresést, akadnak olyan szolgáltatók, amelyek az eddigi árat jelölték meg új ajánlatukban is, mások alig néhány lejt hajlandóak engedni.
Mint ismeretes, Románia 2020. július elsejétől liberalizálja a lakosságnak szolgáltatott földgáz piacát.
Ha a fogyasztó passzív marad, nem kér ajánlatot, marad azzal az árral, amennyiért eddig megvásárolta a gázt, vagy azzal, amit felajánl neki a forgalmazó.
A földgázpiacon tapasztaltak felháborodást váltottak ki Virgil Popescu gazdasági miniszterből is, aki hétfő este újfent bírálta a szolgáltatókat, amiért nem akarnak július elsejétől árat csökkenteni, amikor a szabadpiaci árak lényegesen visszaestek. Felrótta továbbá, hogy bár léteznek olyan szolgáltatók, amelyek hajlandóak lennének többet is kiengedni az árból, egy adminisztratív probléma miatt nem értékesíthetnek bárhol, mivel a törvény arra kényszeríti őket, hogy legyen székhelyük ott, ahol szolgáltatni akarnak.
„Ezt is rendezni kell. Biztosítani fogjuk, hogy ha szabadpiac van, akkor legyen szabad és működőképes” – szögezte le a tárcavezető. Azzal fenyegette meg ugyanakkor azokat a szolgáltatókat, amelyek nem akarnak árat csökkenteni, hogy
Sajtóinformációk szerint az sem kizárt, hogy az Orban-kabinet a témában sürgősségi kormányrendeletet fogad el.
Fotó: Pixabay
Jogos a lakossági és miniszteri felháborodás, ha azt nézzük, hogy például Háromszéken az Engie nem is módosít az áfa nélkül 125,17 kilowattórás árszintjén. Az E-On Románia gázszolgáltató eközben azzal a „jó hírrel” kecsegteti kolozsvári ügyfeleit, hogy a júliusi árliberalizáció után is a „legkedvezőbb” piaci árban részesülnek. A társaság a megawattóránkénti 136,49 lejes lakossági árat áprilisban lecsökkentette 134,19 lej/Mwh-ra, és ezt ajánlja július után is a fogyasztóknak.
Az emberek körében azonban erős a többi társasággal szembeni gyanakvás, a szolgáltatóváltással kapcsolatos aggály, ami elsősorban annak tudható be, hogy a hatóságok az elmúlt években egyáltalán nem fektettek hangsúlyt a lakosság tájékoztatására, a szabadpiacra való felkészülésre.
Az esetleges ügyfélvesztéstől tartó társaságok közül ugyanakkor egy Arad megyei székhelyű cég jelenlegi Bihar megyei ügyfeleinél már tavasszal szezonális árcsökkentéssel lobbizott a fogyasztók megőrzése érdekében, a későbbiekben bemutatott, 12 lejes árcsökkenést eredményező szerződésajánlata pedig megítélése szerint a legkedvezőbb a piacon. Ezt telefonos megkeresésre a vállalat munkatársa is hangsúlyozta, viszont a 137,7 lejről 125 lejre módosított – áfa nélkül – havi összeg az ajánlat értelmében is módosulhat a még szabályozás alatt álló illetékek mértékétől függően.
ami ugyan szintén számottevő csökkenés lenne, de az ár így is lényegesen magasabb a környék másik szolgáltatójának árszintjéhez képest. De láttunk olyan kis szolgáltatót is, amelynél nem éri el a 100 lejt az ár, mint ahogy 150 lejesnél is magasabb árszintet is.
Fotó: Veres Nándor
„Türelemmel kell kivárni, hogy a gázár-liberalizáció nyomot hagyjon a piacon, természetes módon alakítsa az árakat. Ha nincs türelmünk ezt kivárni, és a politikum beavatkozik, sürgősségi rendelettel, törvénnyel próbálja védeni a fogyasztókat, a liberalizáció soha nem bontakozik ki teljességében” – szögezte le eközben a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint rámutatott,
„A két nagy még mindig a korábbi árral rukkolt elő, a liberalizáció utáni időszakra szóló ajánlataikban számottevő csökkenés nem tapasztalható, de a kisebbek közül már vannak, amelyek alájuk mernek menni az áraikkal” – erősítette meg az általunk tapasztaltakat az illetékes.
Emlékeztetett, hogy a hatóság jóváhagyott egy gázfelajánlási programot, amely során arra kötelezték a gázkitermelőket, hogy június végéig jöjjenek elő egy termékstruktúrával, melynek megszabták az osztrák tőzsdéhez igazítva a megawattóránként 25 lejes kiindulási árát. Ez csak július–augusztus hónapokra érvényes, szeptembertől, vagyis a harmadik negyedévtől a kiindulási ár már magasabb.
– reflektált Popescu nyilatkozatára. Ugyanakkor követik a piacot, és a szolgáltatók már vásárolnak megawattóránként 40 lejért, ami a 114-es rendeletben szabályozott 68 lejnél is jóval kisebb ár. Ennek eredményeként mernek a kisebb szolgáltatók olcsóbb ajánlatokkal előrukkolni. Nagy-Bege Zoltán valószínűnek tartja, hogy a két nagy szolgáltató azért nem csökkenti az árait, mert nagy mennyiségű földgáz maradt a tározóikban, ami tárolási díjjal együtt eléri a 97-98 lejt, valamikor ezt is értékesíteniük kell. Másrészt a télre kötött szerződésekben még csak 50-60 lejes ár szerepel.
A jelenlegi kis szolgáltatók véleménye szerint nem veszélyeztetik a nagyok pozícióját, ám például
részletezte az ANRE alelnöke.
Rámutatott, a villamosenergia-kereskedők – az Electrica, Enel, Cez – nagy tapasztalattal rendelkeznek, kisebb mértékben már jelen vannak a földgázpiacon is. Hozzátette, a lakossági fogyasztók szintén alakíthatják az árakat, ha nem fogadják el passzívan a jelenlegi szolgáltatójuk ajánlatát. „Bízom benne, hogy akiknél a költségek nagy hányadát jelenti a téli hónapokban a gázszámla, lépni fognak, és megkeresik a kedvező ajánlatokat. Elsősorban azok esetében éri meg, akik földgázzal fűtenek, hiszen aki télen havi több száz lejt fizet, annak megéri megkeresni a kedvezőbb árat” – összegzett Nagy-Bege Zoltán.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!