Blöffnek nevezte a Krónika megkeresésére az ármonitorozással foglalkozó szakember a Versenytanács és a fogyasztóvédelmi hatóság által csütörtökön útjára indított árfigyelőt.
2016. november 25., 15:142016. november 25., 15:14
Csütörtökön elindult az árfigyelő portál, így a fogyasztók ezentúl az interneten követhetik nyomon az árak alakulását – jelentette be a Versenytanács. Kiderült azonban, hogy egyelőre csak egy kísérleti jellegű projektről van szó, amelynek keretében a Monitorulpreţurilor.info portálon az elkövetkező egy évben mindössze a bukaresti és Ilfov megyei hiper- és szupermarketek árajánlatát veszik górcső alá, és igazából alig 128 termék árát vetik össze. A projektet a Versenytanács és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a civil szféra bevonásával hozta tető alá, és bő egy évet késett amiatt, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok ódzkodtak az árfigyelőtől, attól tartva, hogy negatívan ítélik majd meg őket, ha egyik boltjukban különböző áron kínálják ugyanazt a terméket, mint a másikban.
Most azonban a portál kísérleti jelleggel útjára indult, a kezdeményezők pedig azt mondják, hogy amennyiben sikeresnek bizonyul, akkor az árak monitorozását kiterjesztik az egész országra, és növelik a megfigyelt termékek számát is. Nemsokára hasonló portált terveznek a pénzügyi és banki szolgáltatásokkal járó költségek, a pénzintézetek által alkalmazott jutalékok monitorozására is – jelentette be csütörtökön Bogdan Pandelică, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke.
Fokozott érdeklődés
Mostanig egyébként a Mega Image, a Lidl, a Kaufland, a Selgros, a Carrefour, a Penny és a Profi Bukarestben és Ilfov megyében működő 303 boltja csatlakozott a projekthez, amelytől a kezdeményezők azt várják, hogy a boltok egyre kedvezőbb árakon fogják kínálni termékeiket annak érdekében, hogy bevonzzák a potenciális vásárlókat. A kereskedők naponta, legtöbb hetente frissítik a honlapra feltöltött árakat.
Az érdeklődők egy legalább öt termékből álló fogyasztói kosarat állíthatnak össze a lakóhelyükhöz legközelebb eső boltok kínálatából, hogy megtudhassák, hol érdemesebb azokat az árukat megvásárolni. Az árfigyelő iránt egyébként a csütörtöki nap folyamán nagy érdeklődés mutatkozott, az oldal több ízben is leállt amiatt, hogy sokan akarták egy időben használni.
„Blöff az egész\"
Pengő Zoltán, az ármonitorozással is foglalkozó, kolozsvári székhelyű Focus Market Research kutatócsoport igazgatója szerint azonban sok hasznát nem veszik. Mint a szakember a Krónika megkeresésére elmondta, az árfigyelő tipikusan a „nesze semmi, fogd meg jól\" kategóriába illeszkedik, hiszen egy szupermarketben átlagosan legalább 50 ezer terméket kínálnak, még egy diszkontáruházban is „a nullához tart\" a 128 vizsgált termék. „Nincs gyakorlati haszna, de jól hangzik. Eladhatják a közvéleménynek, hogy most jól rákoppintottak a multik körmére. Blöff az egész\" – fogalmazott Pengő Zoltán, aki szerint az árfigyelőnek csakis akkor lenne gyakorlati haszna, ha minden terméket feltöltöttek volna az adatbázisba.
A szakember ugyanakkor abban is kételkedik, hogy valaki egy csokis kifliért vagy egy liter tejért elmenne a város másik végébe csak azért, mert ott valamivel olcsóbb, főként ha amúgy is egy diszkontáruház mellett lakik. A nyugdíjasoknak van csak erre idejük, de sokan közülük az árfigyelő nélkül is hasonlóan járnak el, és elég kiterjedt körükben azoknak az aránya, akik nem használják az internetet. „Nem tudom komolyan venni\" – mondta a szakember. Kérdésünkre, hogy tapasztalata szerint van-e abban valami logika, hogy egyik termék itt, a másik meg amott olcsóbb, elmondta, az áruházláncok valóban különböző termékcsoportokkal próbálják bevonzani a potenciális fogyasztókat, lehet az a sör, a termékek vagy éppen a felvágottak, ám amennyivel egyik termékét olcsóbban adja, egy másikon visszakeresi a csalogatás árát.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.