Fotó: Gábos Albin
A villamos energia árának korlátozása 2023. augusztus 31-ig lesz érvényben a havi 255 kilowattóránál kevesebb áramot használó háztartási fogyasztók számára – derül ki az energiaügyi minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezetből, amelyet a kormány csütörtökön el is fogadott.
2022. szeptember 01., 19:102022. szeptember 01., 19:10
2022. szeptember 01., 23:262022. szeptember 01., 23:26
A jogszabály a jelenleg hatályban lévő 2022/27-es sürgősségi rendeletet módosítja. Eszerint 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,68 lejt fizetnek kilowattóránként az áramért azok a háztartások, amelyeknek a múlt évben az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát; 100,01 és 300 kilowattóra közötti tavalyi átlagos havi fogyasztás esetén a villamos energia ára áfával együtt nem haladhatja meg a 0,80 lejt kilowattóránként, ha a háztartás 255 kilowattóránál kevesebb áramot használ el egy hónapban;
– számolt be az Agerpres. A kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások áfával együtt legtöbb 1 lejt fizetnek kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért; az ezt meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni.
A többi közintézmény esetében az árplafon 1 lej kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért; az ezt meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni. Azoknak a kedvezményezetteknek az esetében, amelyek 2021-ben nem használtak áramot, a 85 százalékos arány a szeptember elseje utáni havi fogyasztásukra vonatkozik.
A háztartások 2022. április 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,31 lejt fizetnek a földgázért kilowattóránként; a tavaly 50 000 megawattóránál kevesebb földgázt elhasználó többi fogyasztó és az energiatermelő vállalatok esetében az árplafon 0,37 lej kilowattóránként.
Az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló, jelenleg hatályban lévő sürgősségi rendelet módosításával a kormány kiterjeszti a lakosságot és a gazdaságot a drágulásoktól megvédő intézkedéseket – jelentette ki az Agerpres szerint a kabinet csütörtöki ülése elején a miniszterelnök. Nicolae Ciucă elmondta, hogy az új sürgősségi rendelet még csütörtökön megjelenik a hivatalos közlönyben, és 2023. augusztus 31-ig lesz hatályos.
Elmondta: a kormány intézkedett arról is, hogy a tél folyamán a belső piac földgázellátása biztosított legyen, és a villamosenergia-termelésben se legyenek fennakadások. A kormányfő hozzátette, hogy az új sürgősségi rendelet a visszaszorítja az árspekulációt az áram- és a földgázpiacon.
A Ciucă-kabinet ülése után Virgil Popescu energiaügyi miniszer elmondta, hogy a jogszabály szigorúan bünteti az egymást követő energiaügyleteket. A tárcavezető szerint a piaci szereplők jellemzően kereskednek egymást közt az energiával, így az áram vagy a földgáz ára mesterségesen megemelkedik. Ezentúl azonban az éves forgalmuk 5 százalékának megfelelő összeggel bírságolja majd az Országos Energiaár-szabályzó Hatóság az egymást követő energiaügyleteket lebonyolító cégeket.
Az USR szerint tönkreteszi az energiapiacot a kormány új rendelete
Bírálta csütörtökön a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a kormányt, amiért „minden előzetes nyilvános vita nélkül” fogadta el aznap az energiapiacot szabályozó új sürgősségi rendeletet.
Az ellenzéki párt közleménye szerint a jogszabály előírásai „lassan, de biztosan” tönkreteszik a hazai energiapiacot és a gazdaságot. Az USR kifogásolja, hogy a rendelet hatályba lépése után 'vállalatok százai, ezrei' nem részesülnek majd energiaár-támogatásban. Ennek a párt szerint drámai következményei lesznek, mert ezek a cégek a tevékenységük korlátozására és leépítésekre kényszerülnek majd. „A megoldás lett volna, hogy adókedvezményben részesüljön minden romániai vállalat, és csökkentsük az energiaszámlák adóösszetevőjét a háztartási fogyasztók számára” – idézte a közlemény Cristina Prună képviselőt, az ipari bizottság alelnökét. Az USR szerint az energiaszolgáltatókra kivetett adók megemelése drágulásokhoz és munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A foglalkoztatott személyek aránya az Európai Unió 20 és 64 év közötti népességén belül 2024-ben 75,8 százalék volt, ami 197,6 millió főt jelent. Ez a legmagasabb arány 2009 óta – derül ki az EU statisztikai hivatalának kedden közölt adataiból.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter kedden azt nyilatkozta, hogy elküldték jóváhagyásra a közalkalmazottaknak járó üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet, amelyet még e heti ülésén elfogadhat a kormány.
Az elmúlt háromnegyed év lakásdrágulásának ellenére még mindig Budapest számít az egyik legmegfizethetőbbnek a régiós fővárosok közül – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
szóljon hozzá!