Kevesen élnek vele. A lakásbiztosítások terén is van még hova fejlődnie a romániai piacnak
Fotó: Pixabay
Megnőtt a biztosítások iránti igény Romániában – erősítették meg a Krónikának nyilatkozó szakemberek, akik ugyanakkor arra is ráirányították a figyelmet, hogy még bőven van hová fejlődnie a biztosítások piacának. Ugyanakkor visszafogja a keresletet az is, hogy eltűntek az olcsó kötvények.
2021. december 15., 08:372021. december 15., 08:37
Megnőtt idén a biztosítási kedv Romániában, többek között a koronavírus-világjárványnak is betudható, hogy a lakosság 42 százalékát ma már jobban foglalkoztatja az egészségbiztosítás megkötésének gondolata, mint a korábbi években – vont mérleget Adrian Marin, a Romániai Biztosító és Viszontbiztosító Társaságok Szövetségének (UNSAR) elnöke az egyesület által készített barométerre hivatkozva. Mint részletezte,
Átlagosan 15 százalékkal növekedett a biztosítási piac bevétele az év első kilenc hónapjában az elmúlt év szeptemberéhez viszonyítva – derül ki eközben a Pénzügyi Felügyelet (ASF) jelentéséből. Mint Birtalan József, a felügyelet tagja kedden a Krónika megkeresésére elmondta, a teljesítményből világosan látszik a növekvő tendencia, ám még távolról sem állunk ott, ahol kellene, hogy jobban foglalkozzunk a saját egészségünkkel, a kockázatainkkal.
2021 szeptemberében 3,88 százalékkal mintegy 1,83 millióra nőtt a kötelező lakásbiztosítási kötvények (PAD) száma 2020. szeptember 30-ához viszonyítva – derül ki a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) által közzétett adatokból.
miközben például a magánnyugdíjpénztárak a GDP 10 százalékának megfelelő összegekkel rendelkeznek. „Éves szinten valószínűleg még nagyobb lesz a növekedés, mert a pénzügyi felügyelet a befizetett biztosítási díjak összegét méri, az év végi adatokban már a drágulás is megmutatkozik” – fejtette ki Birtalan József. Emlékeztetett, a City Insurance biztosító engedélyét szeptemberben vonták vissza, azután drágultak a kötvények, ezt az áremelkedést a mostani jelentés még nem tartalmazza. Elmondása szerint
– ugyan mindenki kötött biztosítást, aki utazott, így próbálva kivédeni a járványhelyzetben a bizonytalanságot, hiszen ha karanténra kényszerültek, azt is állta a biztosítás, viszont kevesebben utaztak, ez mutatkozott meg a biztosítások piacán.
ám még mindig ez az egyik legkisebb szelete a romániai piacnak. Jelentősen emelkedtek a különböző munkálatokra kötött biztosítások, a jótállási, kivitelezési, előleg-visszafizetési garanciák is. „Ezeket minden közberuházásra kérik, anélkül nem is lehet részt venni a versenytárgyalásokon, a növekedés ez esetben azt jelzi, hogy több a beruházás, és ezek nagyobb értékűek. Ezt a szegmenst még továbbpörgetik a közberuházásokra lehívható uniós pénzek” – magyarázta Birtalan József.
Felvetésünkre a pénzügyi felügyelet tagja leszögezte,
annál is inkább, hogy a piac 93 százalékát az általános biztosítások teszik ki, az élet- és egészségbiztosítás pedig mindössze 7 százalék, a fejlettebb gazdaságokban ezek aránya sokkal magasabb.
„Még bőven van hová fejlődni. A jólét egyik mutatója, hogy az emberek milyen mértékben tudnak a saját egészségük, kockázataik biztosítására áldozni. Ha kialakul egy erős középosztály, amelynek megvan az anyagi biztonsága, akkor többen bebiztosítják a jövőjüket.
– részletezte a pénzügyi felügyelet tagja. Rámutatott: a járvány hatása megmutatkozik a biztosítások piacán, jobban ráirányította a figyelmet az egészségre, a biztonságra, ám anélkül is ennek a területnek növekednie kellett nálunk.
„Vannak nagyon jó biztosítók és csomagok, az egészségbiztosítás mellé több szolgáltatást is ajánlanak, például hozzáférést magán egészségügyi ellátási rendszerhez. Ez azt jelenti, hogy első jelre azonnal orvoshoz lehet és érdemes fordulni, ezzel megelőzik, hogy súlyosbodjon a betegség, így optimalizálni lehet a kezelés költségeit is. Van befektetési jegyhez kötött termék, a befizetett összeg értéknövekedésén osztozik a végén a biztosító és a biztosított, ha közben nem történik káresemény. Rengeteg lehetőség van, ezt még lehet fejleszteni, hiszen a terület nálunk még alig nőtte ki a gyerekcipőt” – összegezte Birtalan József.
Növelte az egészségbiztosítások iránti keresletet a koronavírus-járvány, ami miatt csökkent a piac függősége a gépjármű-biztosításoktól. És miután számottevően visszaesett a balesetek száma is, jelentősen nőtt a biztosítótársaságok profitja az előző év azonos időszakához képest.
„Többen érdeklődnek, több biztosítást kötnek” – jelentette ki hasonlóképpen érdeklődésünkre Lőrincz Lehel, a Transilvania Broker ügyvezetője is. Kifejtette, szeptember után valamelyest megtorpant a piac, mert
Sokan ezt úgy érzékelik, hogy megdrágult például a lakásbiztosítási kötvény, holott ez mindig is annyi volt, csak a City Insurance kínálta potom pénzért, és ez az ajánlat tűnt el. A szakember tapasztalatai szerint az utazási biztosítások száma és összértéke is jelentősen visszaesett, szerinte is valószínűleg amiatt, hogy aki utazik, megvásárolja a kötvényt, de sokkal kevesebben utaznak. Lakásbiztosítást is többen kötnek, meglepően sok a felelősségbiztosítás, amit a bérlők kötnek, és ami azt fedezi, ha a szomszédoknak okoznak kárt.
Az egészségbiztosítások inkább a cégek körében népszerűek, ezzel jutalmazzák, „lojalizálják” az alkalmazottaikat. Van, aki bérletet köt a magán egészségügyi ellátókkal, van, aki biztosítást, részletezte Lőrincz Lehel.
Ilyenkor már bonyolultabb, mert nagyon kevés az a kötvény, amely a már meglevő egészségügyi problémák ellátását, kezelését fedezi, sőt olyan biztosító is van, amelynél kizáró jellegű a meglevő betegség. Ezekre a helyzetekre az a megoldás, ha a munkaadó köt biztosítást, mert a cégeknél van arra a lehetőség, hogy az alkalmazott már meglevő betegségeit is ellássák – szögezte le Lőrincz Lehel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!