Fotó: Beliczay László
A kormány a mennyiség helyett a minőségre fektette a hangsúlyt, amikor a napokban aktualizálta a turisztikai beruházásokat szabályozó törvényi keretet. A Krónika által megszólaltatott szakértők és kedvezményezettek szerint az irány jó, főleg ha nem marad meg az elmélet szintjén. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az ágazatban eluralkodott a bizonytalanság az orosz–ukrán háború, az energiaválság miatt, hatalmas kérdés, hogy a megvalósuló turisztikai beruházásokat ki és milyen forrásból tudja fenntartani és működtetni.
2022. október 28., 16:152022. október 28., 16:15
A kormány elfogadta a turisztikai beruházások fejlesztési programjának jóváhagyásáról szóló és a befektetési projektek támogatását szabályozó 2017/558-as kormányhatározatot kiegészítő és módosító határozatot, tájékoztatott a turisztikai minisztérium. Constantin-Daniel Cadariu miniszter szerint a prioritást egyrészt a gyógyfürdők és gyógyturizmus, másrészt a síturizmus fejlesztése jelenti, és „a közpénzeket csak oda fogják irányítani, ahol jól átgondolt, minőségi szolgáltatások nyújtására törekvő projektek léteznek”.
A minősített gyógyfürdők és gyógyüdülők esetében a finanszírozás a kezelőközpontok építésére, felújítására, korszerűsítésére, a természetes gyógyászati pontokhoz vezető gyalogutak, ösvények kiépítésére, felújítására, a gyógyászati eljárásokhoz szükséges berendezések, bútorok és gyógyászati felszerelések beszerzésére, valamint a gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező természetes tavak turisztikai célú fejlesztésére irányul.
A síturizmus fejlesztésére elkülönített alapokra sípályák, összekötő utak kialakítására, felújítására, korszerűsítésére, felvonók kiépítésére, világítás felszerelésére, hóágyúk, pályakarbantartó-gépek beszerzésére, adminisztratív épületek, elsősegélynyújtási pontok létrehozására, parkolóhelyek kialakítására, szánkópályák, korcsolyapályák létrehozására lehet pályázni. Finanszírozást lehet kérni a sítelepek nyári kihasználására irányuló projektekre is.
„Komoly kérdéseket vet fel, hogy ha megvalósítjuk a turisztikai beruházásokat, ki és milyen forrásokból fogja azokat működtetni” – jelentette ki megkeresésünkre Horváth Alpár turizmuskutató, egyetemi oktató. Hozzátette: már most érkeznek a hírek, hogy elsősorban az önkormányzati tulajdonban levő turisztikai létesítményeket a télre próbálják hibernáló üzemmódba átállítani.
Ez piaci alapon is tud működni, nem csak költségvetési átcsoportosítások révén” – hangsúlyozta a szakértő.
Leszögezte: ha vendégéjszakákat akarunk, melyeket aztán meg lehet adózni, ahhoz az attrakciókat meg kell teremteni, másrészt fenn kell tartani.
„A támogatási rendszerek filozófiájában a méltányosság vagy a hatékonyság elvének kell érvényesülnie” – foglalta össze Horváth Alpár, aki szerint dilemma, hogy mit értenek a finanszírozók a minőségen, hiszen nem kell feltétlenül luxusra gondolni. A kétcsillagosra minősített színvonalat is lehet kiváló minőségben működtetni, és a négycsillagos is lehet pocsék. Meglátása szerint a minőségnek tulajdonképpen a nagyobb hozzáadott értékű fejlesztések prioritizálását kellene jelentenie, felesleges olyan létesítményt létrehozni, ami a nem fizetőképes átlagot célozza; jobb, ha kevesebb, de ütőképesebb objektumot finanszíroznak, melyek célközönsége az a szegmens, amelyet kevésbé érintenek a vásárlóképességet csökkentő sokkok.
részletezte Horváth Alpár.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az orosz–ukrán háború és az energiaválság befolyásolja a turizmus működését. „A háború miatt két jelentős küldőpiac kiesett, egyik egzisztenciális okokból, a másik a jogi és erkölcsi megbélyegzés okán. Romániában ugyan nem volt meghatározó az orosz vagy az ukrán vendégkör, de itt is megérzi a piac a kiesést. Kérdés továbbá, hogy a román tengerpart amúgy sem túl jó megítélése mennyire sínyli meg, hogy a Fekete tenger északi partvidékén nincsenek a turizmusnak kedvező feltételek” – mondta még a szakember.
„Romániában a turizmus egyik rákfenéje, hogy az eddigi kormányzati struktúrákban soha nem volt elég fajsúlyos tényező a turizmuspolitika, másrészt, hogy a szakpolitikákat nagymértékben gyengíteni képes a kormányzati instabilitás” – részletezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Gyergyószentmiklósra kihelyezett tagozatának oktatója. Most azonban meglátásában úgy tűnik, hogy egy stabil időszakban vagyunk, ugyanakkor egy fordulópontnál is, hiszen az eddigi európai uniós pályázatok most futnak ki, lehet értékelni a 2007–2013-as, valamint a 2014–2020-as időszakok fejlesztéseit.
A minisztérium élén olyan ember áll, aki bukovinai származásúként érti a regionális különbségeket, az alulról jövő törekvéseket, működnek a szakmai egyeztetési csatornák. Az önkormányzati szférában is felhalmozódtak olyan projektmenedzsmenti tapasztalatok, amiket fel lehet használni a 2021–2027-es költségvetési ciklusban” – taglalta Horvát Alpár.
A támogatáspolitikákban meghatározó, hogy ki kapja és milyen feltételek mellett a pénzt, mondta az egyetemi oktató. A vállalkozásorientált támogatáspolitika esetében nagyobb a projektgazdák felelőssége, mint amikor más pénzén megvalósítanak egy fejlesztést, ami aztán „olyan lesz, amilyen”. „Az önkormányzati jellegű beruházások esetén problémás lehet a fejlesztési folyamatok politikai kitettsége, másrészt a közbeszerzési törvényből adódóan az olcsó ajánlatok elve a minőség rovására mehet, nem feltétlenül a jó referenciákkal rendelkező kivitelezők kapják meg a munkálatot.
– mutatott rá a turisztikai szakember.
Horváth Alpár szerint nagy kihívás a következő időszakban az egészségturizmus támogatása, hiszen Romániában nagyon jó adottságok vannak a legkülönfélébb betegségek gyógyítására és megelőzésére, viszont ez a leginkább tudásalapú ágazat, nem elég egy fürdőt megépíteni és működtetni, szakorvosi szolgáltatásra, nagyon jól képzett személyzetre van szükség. Úgy véli, kérdés, hogy a Borszék vagy Tusnádfürdő méretű települések tudnak-e megfelelő képzettségű munkaerőt toborozni. Ugyanakkor van az a pénz, amiért balneológiai szakot választanak az orvosok és bevállalják, hogy az ország periferikusnak tartott vidékeire költözzenek.
Fotó: Bálint Eszter
„Tetten érhető egy felhígulási folyamat az üdülőhely- minősítési hajrában, nyilvánvaló, hogy különböző lobbik érvényesülnek, a polgármesterek, az önkormányzatok igyekeznek, hogy a saját településeiket erre a státusra felterjesszék, megíratják a szakszerű dokumentációkat. A tervek jók, a költségvetési része viszont nagyon gyorsan el tud avulni a költség-haszon számítások okán” – ecsetelte az egyetemi oktató.
Rámutatott egyúttal: a téli turizmusban a sípálya-fejlesztéseknél nagy bizonytalansági tényező, hogy lesz-e hó. Az előrejelzések szerint decemberben nem lesz, viszont március–áprilisban havazni fog.
„Nem véletlen, hogy a turisztikai szakirodalomban is egyre inkább előtérbe kerül a reziliencia, a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, az alternatív energiabeszerzési csatornák. Amikor válsághelyzet bontakozik ki, azoknak van esélyük a túlélésre, akik nyitottsággal, rugalmassággal, alkalmazkodási képességgel rendelkeznek” – összegezte Horváth Alpár.
„Szintet kell lépni, a minőségre kell összpontosítani” – vallja hasonlóképpen László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Mint lapunk megkeresésére kifejtette, a vállalkozók felé is ezt közvetítik, hogy összpontosítsanak a minőségre, nemcsak a szobák felszereltségében, a szolgáltatásokban, hanem a humán erőforrásban, a gasztronómiában is. A promóció minősége is ugyanilyen fontos, meg kell határozni a prioritásokat, a kiállításokon úgy kell részt venni, hogy „mindenkinek leessen az álla”, ne sajnálatraméltó standokkal. „Időben elő készülni, okosan el kell dönteni, ki a célközönség, kit akarunk megszólítani” – ecsetelte László Endre, aki a távlati stratégia kidolgozását tartja a legfontosabbnak.
„Eddig ritkán lehetett hozzáférni kormánytámogatásokhoz, holott a településeken szükség van a turisztikai fejlesztésekre” – jelentette ki eközben megkeresésünkre Nyágrus László, a sóbányája mellett gyógyvizéről is híres Parajd polgármestere. Abban bízik, hogy a turisztikai beruházásokat szabályozó törvényi keret mellett projektek, kiírások, források is lesznek az önkormányzati és a vállalkozói szféra számára. Parajdon például élményfürdőt szeretnének a meglevő létesítmények – wellness-központ, szabadtéri strand – mellé.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!