A romániai autópálya-hálózat fejlesztése terén optimista és pesszimista forgatókönyvvel is számol a kormány az elkövetkező pár évben. Ha bejönnek a számítások, akkor egy 8 milliárd eurós bankhitelből megkétszereződik a sztrádakilométerek száma, azonban gátat szabhat a fejlődésnek az a tény, hogy az elmúlt három évben a közlekedésügyi minisztérium élén megfordult tárcavezetők saját politikai érdekeiknek vetették alá a kérdést, a sok huzavona pedig azt eredményezheti, hogy az elkövetkező másfél évtizedben csak a jelenleg futó projekteket tudják befejezni.
2016. március 14., 16:402016. március 14., 16:40
2016. március 14., 16:412016. március 14., 16:41
Mindez a Capital gazdasági és üzleti hetilap birtokába jutott master planból derül ki, amely 2013–2015 között készült. Ennek végleges verzióját a közlekedési tárca hamarosan kormányhatározat formájában beterjeszti a kabinet elé, hogy ezt követően elfogadásra továbbíthassák a dokumentumot a parlament elé. Amint a döntéshozók is rábólintanak, a dokumentum törvényerőre emelkedik, és függetlenül attól, hogy milyen kormányok következnek, ezt tiszteletben kell tartani, ami nagyfokú stabilitást jelentene az infrastruktúrafejlesztés vonatkozásában.
Sok múlik az Unión
Az úgynevezett „közlekedési biblia” elfogadása pedig a szakértők szerint a 2016-os esztendő nagy eseménye lenne, ez ugyanis hattal több autópálya megépítését jelenthetné – igaz, csak abban az esetben, ha sikerül hatályba léptetni a közlekedés szerkezeti reformjára vonatkozó záradékot.
Erről jelen pillanatban zajlanak a tárgyalások a bukaresti és a brüsszeli illetékesek között, az EU fő feltétele pedig az, hogy a költségvetés hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékát. Ha a feleknek sikerül megállapodásra jutniuk, akkor 2017-től Románia mintegy 8,3 milliárd euró értékben juthatna külföldi hitelhez, amihez még hozzáadódnának az európai uniós és költségvetési források, és 535 kilométerrel bővülhetne az autópálya-hálózat.
A Capital információ szerint a Târgu Neamț–Jászvásár–Ungheni, a Comarnic–Brassó, a Nagyszeben–Brassó, a Berettyószéplak–Bors, a Magyarnádas–Berettyószéplak, illetve a Pitești–Craiova sztrádaszakaszokról van szó. Emellett gyorsforgalmi út épülne Ploiești és Buzău, Bákó és Pașcani, Focșani és Bákó, Konstanca, Tulcea és Brăila között, és elkészülne a bukaresti Henri Coandă-repteret az A3-as autópályával összekapcsoló szakasz is.
Ugyanakkor egy úgynevezett Eurotrans vagy TransRegio kategóriával is számol a kormány: ebbe a besorolásba illeszkedne a Temesvárt Temesmórával, a Câmpinát Négyfaluval, az A1-es sztrádát Titun és Bâldanán át Târgoviștével, Pitești-et Râmnicu Vâlceán át Racovițával, illetve a Bukarestet Giurgiuval összekötő út.
Pesszimista forgatókönyv
Viszont ha az Unió nem megy bele a záradék hatályba léptetésébe, akkor igencsak negatív forgatókönyv körvonalazódik, mivel ebben az esetben az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) csak a 2014–2020-as költségvetési ciklusban rendelkezésre álló, vissza nem térítendő uniós forrásokból és az állami költségvetésből gazdálkodhatna.
Így viszont mindössze a Lugos–Déva, a Szászsebes–Torda, az Aranyosgyéres–Marosvásárhely és a Pitești–Nagyszeben sztrádaszakasz épülhetne meg. A gyorsforgalmi utak hálózata eközben a Ploiești–Buzău–Focșani–Bákó, illetve a bukaresti Henri Coandă-repteret az A3-as autópályával összekapcsoló szakasszal bővülne.
Megépülhetne továbbá többek között Szatmárnémeti, Belényes, Vaskohsziklás, Élesd, Marosvásárhely, Brassó, Székelyhíd, Nagykároly körgyűrűje. TransRegio kategóriában az A1-es sztrádát Titun és Bâldanán át Târgoviștével, Pitești-et Râmnicu Vâlceán át Racovițával összekapcsoló szakaszok épülnének meg, országút besorolásban pedig Bukarest körgyűrűje mellett épülne néhány déli szakasz, míg Erdély vonatkozásában a Pitești–Brassó és a Déva–Nagyvárad aszfaltcsík megépítése lenne lényegesebb fejlesztés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!