Fotó: Thomas Campean
Ahelyett, hogy olcsóbbak lennének, egyenesen drágultak az élelmiszerek és a nem alkoholos italok az elmúlt egy év alatt – vonta meg a termékskálák általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 9 százalékra történt csökkentésének első éve utáni mérleget a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap.
2016. június 03., 16:102016. június 03., 16:10
2016. június 03., 19:192016. június 03., 19:19
Mint ismeretes, az áfacsökkentés 2015. június elsejétől lépett hatályba, azt megelőzően 24 százalékos általános forgalmi adót kellett az élelmiszerek és nem szeszes italok után is fizetni. A ZF leszögezi, nem statisztikai pontosságú a vizsgálata, a lap mindössze górcső alá vette a Carrefour, a Cora, valamint a Mega Image-zsal közösen online szupermarketet is működtető eMag internetes áruházainak árlistáit, és kiderült, hogy a vizsgált termékek a 9 százalékos áfa első évében 4 százalékkal drágultak.
A ZF egyazon termékekből álló kosarat vizsgált a három webáruházban. Kiderült, az áfacsökkentés után közvetlenül, a kiskereskedelmi láncok 10-13 százalékkal csökkentették az árakat, ám nem sokkal később egyebek mellett a tej, a cukor vagy a különböző fűszerek ára növekedésnek indult. A lap szerint a leglátványosabb növekedést az elmúlt egy év leforgása alatt a Carrefour és a Cora online boltjaiban tapasztaltak, az eMagnál ez kevésbé volt látványos.
Mint a pénzügyi napilap újságírója is felhívja a figyelmet, egy olyan időszakban, amikor csökkent az infláció és a kamat, alacsony értéken mozogtak az üzemanyagárak, az áfa pedig 9 százalékos volt, egyes élelmiszeripari termékek akár 50 százalékkal is drágábbak lettek. Példaként hozzák fel, hogy a Carrefour online webáruházban egy liter Zuzu tejet a napokban 3,98 lejért kínálnak, ami 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A Coco Rico márkájú csont nélküli csirkemell kilója eközben 20 százalékkal nőtt az eMag online boltjában.
Tovább nőttek a világpiaci élelmiszerárak
Májusban már a negyedik egymást követő hónapban nőttek a világpiaci élelmiszerárak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított árindex 2,1 százalékkal, 155,8 pontra emelkedett, de továbbra is elmarad az egy évvel korábbi értéktől. A FAO csütörtökön közzétett jelentése szerint a növényi olajok kivételével az élelmiszerár-indexben szereplő mind a négy alapvető termékcsoport (szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor) ára emelkedett májusban. Ezen belül is a romló indiai terméskilátások miatt 11,7 százalékkal megugrott a cukor ára. A gabonafélék ára 1,6 százalékkal emelkedett, mert nőtt a kukorica és a különleges rizsfélék iránti kereslet.
A hús 2 százalékkal drágult májusban annak köszönhetően, hogy Ázsiában nő az érdeklődés az európai sertéshús iránt. A tejtermékek ára alig 0,4 százalékkal emelkedett, és 24 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi szinttől. A növényi olajok árszintje a vártnál alacsonyabb élelmiszeripari kereslet és a pálmaolaj árának esése miatt közel 2 százalékkal mérséklődött. A FAO szerint nyugodt évre lehet számítani az egyes élelmiszerek nemzetközi piacán, a terméskilátások és az eddig felhalmozott készletek optimizmusra adnak okot.
A tavalyiakhoz képest alacsonyabb élelmiszerárak következtében a globális élelmiszerimport-kiadások 986 milliárd dollárra csökkenhetnek az idén, noha 2009 óta mindig meghaladták az 1000 milliárd dollárt. A FAO 7 millió tonnával, 724 millió tonnára emelte a világ idei búzatermésére vonatkozó előrejelzését, és jobb termés várható kukoricából is. Így a teljes gabonatermelés elérheti a 2,543 milliárd tonnát, ez 17 millió tonnával több a korábbi becslésnél, és csak 0,7 százalékkal marad el a 2014. évi csúcstól. A világ gabonaigénye várhatóan 2,546 milliárd tonna lesz, a globális gabonatartalékok pedig elérhetik a 642 millió tonnát. A gabonafélék nemzetközi kereskedelme becslések szerint közel 2 százalékkal csökken 2015-höz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!