Sötét oldala is van a napelemprogramnak
Fotó: Gazda Árpád
Egyre elképesztőbb idő alatt fogy el egy-egy régióban a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági vásárlását támogató Zöld ház program pénzkerete. Pénteken Bukarest-Ilfovban egy perc és 5 másodperc kellett 114,1 millió lej „szétkapkodására”, ami felerősíti azokat a kritikákat, miszerint ez már nem az egyszerű halandók, hanem inkább „IT-olimpikonok” számára kiírt napelemprogram, amely ráadásul az adatlopás melegágyává válhat.
2024. október 04., 15:442024. október 04., 15:44
A Bukarestet és Ilfov megyét felölelő fejlesztési régió a hatodik térség volt, ahol meghirdették a napelemes pályázatot, a korábban sorra került öt régióban mintegy két percet tartott a „roham” az egyenként 30 ezer lejes támogatásért.
Az idei újdonságként a napelemrendszer mellett az energia tárolására szolgáló akkumulátor megvásárlását is – minimum 3000 lejes önrésszel – előíró Zöld ház programban két régió maradt hátra. A délnyugati fejlesztési régióban (Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt és Vâlcea megye) élők október 7-én nyújthatják be igényléseiket és összesen 199,2 millió lejre pályázhatnak.
A nyugati fejlesztési régió (Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megye) lakói október 8-án igényelhetik a támogatást, amelynek összértéke 229,110 millió lej. Az egyházközségek október 9-én 10 órától pályázhatnak valamennyi régióban, a számukra elkülönített 20,1 millió lejes keret kimerüléséig.
Bár a program látszólag gördülékenyen, töretlen népszerűséggel működik, szakmabeliek nagy veszélyekkel járó esetleges következményekre is figyelmeztetnek.
A Zöld ház programban akkreditált szerelőcégként részt vevő egyik vállalkozás vezetője szerint sokan olyan szoftvereket használnak, amelyek felgyorsítják a dokumentumok feltöltését, akár 10-15 másodperc alatt elintézik – annak ellenére, hogy ez határozottan tilos.
„A Zöld ház program jelentkezési szakaszának nem egy időre menő versenynek kellene lennie, amely során nem törődnek a személyes adatokkal való visszaélés kockázatával. A támogatásért vívott harcban egyesek készek akár 5000 lejt is fizetni olyan szoftok vagy szolgáltatások igénybe vételéért, amelyek a lehető legrövidebb időn belüli feltöltéssel kecsegtetnek” – vélekedett Albert Soare, a Kilowat nevű cég alapítója.
Ez nemcsak morális, hanem jogi kérdéseket is felvet, hiszen bizonyos szoftverek ellehetetleníthetik a hozzáférést a Környezetvédelmi Alap (AFM) vonatkozó online felületéhez a szerverek lefagyasztásával. De ennél is súlyosabb, hogy több tízezer állampolgár adatai szabadon keringenek az online térben.
Bár a legtöbb hitelintézet többlépcsős személyazonosítást végez, ez nem mindegyikre igaz, több példa is volt már hasonló visszaélésekre. De ez csak az egyik súlyos következmény, számos más módon vissza lehet élni az illetéktelen kezekbe került személyes adatokkal.
Megkongatta pénteken a vészharangot a többek között az áramtermelő-fogyasztókat tömörítő Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) is, amely szerint egyesek robotprogramokat, a mesterséges intelligenciát is bevethetik. Az érdekvédelmi szervezet szerint pénteken egy alaposan felkészült személynek 40 másodperc alatt sikerült feltöltenie iratait, ám ekkor már 1100 „pályázó” megelőzte, ami rendkívül gyanús.
Az APCE mindezek ismeretében azt javasolja, a jövőben inkább a szerencsére bízzák a döntést: véletlenszerűen sorsolják ki a nyertes pályázatokat, mert így mindenki egyenlő eséllyel indul, a kiváló számítógépes ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezők nem élveznek előnyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!