Sötét oldala is van a napelemprogramnak
Fotó: Gazda Árpád
Egyre elképesztőbb idő alatt fogy el egy-egy régióban a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági vásárlását támogató Zöld ház program pénzkerete. Pénteken Bukarest-Ilfovban egy perc és 5 másodperc kellett 114,1 millió lej „szétkapkodására”, ami felerősíti azokat a kritikákat, miszerint ez már nem az egyszerű halandók, hanem inkább „IT-olimpikonok” számára kiírt napelemprogram, amely ráadásul az adatlopás melegágyává válhat.
2024. október 04., 15:442024. október 04., 15:44
A Bukarestet és Ilfov megyét felölelő fejlesztési régió a hatodik térség volt, ahol meghirdették a napelemes pályázatot, a korábban sorra került öt régióban mintegy két percet tartott a „roham” az egyenként 30 ezer lejes támogatásért.
Az idei újdonságként a napelemrendszer mellett az energia tárolására szolgáló akkumulátor megvásárlását is – minimum 3000 lejes önrésszel – előíró Zöld ház programban két régió maradt hátra. A délnyugati fejlesztési régióban (Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt és Vâlcea megye) élők október 7-én nyújthatják be igényléseiket és összesen 199,2 millió lejre pályázhatnak.
A nyugati fejlesztési régió (Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megye) lakói október 8-án igényelhetik a támogatást, amelynek összértéke 229,110 millió lej. Az egyházközségek október 9-én 10 órától pályázhatnak valamennyi régióban, a számukra elkülönített 20,1 millió lejes keret kimerüléséig.
Bár a program látszólag gördülékenyen, töretlen népszerűséggel működik, szakmabeliek nagy veszélyekkel járó esetleges következményekre is figyelmeztetnek.
A Zöld ház programban akkreditált szerelőcégként részt vevő egyik vállalkozás vezetője szerint sokan olyan szoftvereket használnak, amelyek felgyorsítják a dokumentumok feltöltését, akár 10-15 másodperc alatt elintézik – annak ellenére, hogy ez határozottan tilos.
„A Zöld ház program jelentkezési szakaszának nem egy időre menő versenynek kellene lennie, amely során nem törődnek a személyes adatokkal való visszaélés kockázatával. A támogatásért vívott harcban egyesek készek akár 5000 lejt is fizetni olyan szoftok vagy szolgáltatások igénybe vételéért, amelyek a lehető legrövidebb időn belüli feltöltéssel kecsegtetnek” – vélekedett Albert Soare, a Kilowat nevű cég alapítója.
Ez nemcsak morális, hanem jogi kérdéseket is felvet, hiszen bizonyos szoftverek ellehetetleníthetik a hozzáférést a Környezetvédelmi Alap (AFM) vonatkozó online felületéhez a szerverek lefagyasztásával. De ennél is súlyosabb, hogy több tízezer állampolgár adatai szabadon keringenek az online térben.
Bár a legtöbb hitelintézet többlépcsős személyazonosítást végez, ez nem mindegyikre igaz, több példa is volt már hasonló visszaélésekre. De ez csak az egyik súlyos következmény, számos más módon vissza lehet élni az illetéktelen kezekbe került személyes adatokkal.
Megkongatta pénteken a vészharangot a többek között az áramtermelő-fogyasztókat tömörítő Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) is, amely szerint egyesek robotprogramokat, a mesterséges intelligenciát is bevethetik. Az érdekvédelmi szervezet szerint pénteken egy alaposan felkészült személynek 40 másodperc alatt sikerült feltöltenie iratait, ám ekkor már 1100 „pályázó” megelőzte, ami rendkívül gyanús.
Az APCE mindezek ismeretében azt javasolja, a jövőben inkább a szerencsére bízzák a döntést: véletlenszerűen sorsolják ki a nyertes pályázatokat, mert így mindenki egyenlő eséllyel indul, a kiváló számítógépes ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezők nem élveznek előnyt.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!