Sötét oldala is van a napelemprogramnak
Fotó: Gazda Árpád
Egyre elképesztőbb idő alatt fogy el egy-egy régióban a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági vásárlását támogató Zöld ház program pénzkerete. Pénteken Bukarest-Ilfovban egy perc és 5 másodperc kellett 114,1 millió lej „szétkapkodására”, ami felerősíti azokat a kritikákat, miszerint ez már nem az egyszerű halandók, hanem inkább „IT-olimpikonok” számára kiírt napelemprogram, amely ráadásul az adatlopás melegágyává válhat.
2024. október 04., 15:442024. október 04., 15:44
A Bukarestet és Ilfov megyét felölelő fejlesztési régió a hatodik térség volt, ahol meghirdették a napelemes pályázatot, a korábban sorra került öt régióban mintegy két percet tartott a „roham” az egyenként 30 ezer lejes támogatásért.
Az idei újdonságként a napelemrendszer mellett az energia tárolására szolgáló akkumulátor megvásárlását is – minimum 3000 lejes önrésszel – előíró Zöld ház programban két régió maradt hátra. A délnyugati fejlesztési régióban (Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt és Vâlcea megye) élők október 7-én nyújthatják be igényléseiket és összesen 199,2 millió lejre pályázhatnak.
A nyugati fejlesztési régió (Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megye) lakói október 8-án igényelhetik a támogatást, amelynek összértéke 229,110 millió lej. Az egyházközségek október 9-én 10 órától pályázhatnak valamennyi régióban, a számukra elkülönített 20,1 millió lejes keret kimerüléséig.
Bár a program látszólag gördülékenyen, töretlen népszerűséggel működik, szakmabeliek nagy veszélyekkel járó esetleges következményekre is figyelmeztetnek.
A Zöld ház programban akkreditált szerelőcégként részt vevő egyik vállalkozás vezetője szerint sokan olyan szoftvereket használnak, amelyek felgyorsítják a dokumentumok feltöltését, akár 10-15 másodperc alatt elintézik – annak ellenére, hogy ez határozottan tilos.
„A Zöld ház program jelentkezési szakaszának nem egy időre menő versenynek kellene lennie, amely során nem törődnek a személyes adatokkal való visszaélés kockázatával. A támogatásért vívott harcban egyesek készek akár 5000 lejt is fizetni olyan szoftok vagy szolgáltatások igénybe vételéért, amelyek a lehető legrövidebb időn belüli feltöltéssel kecsegtetnek” – vélekedett Albert Soare, a Kilowat nevű cég alapítója.
Ez nemcsak morális, hanem jogi kérdéseket is felvet, hiszen bizonyos szoftverek ellehetetleníthetik a hozzáférést a Környezetvédelmi Alap (AFM) vonatkozó online felületéhez a szerverek lefagyasztásával. De ennél is súlyosabb, hogy több tízezer állampolgár adatai szabadon keringenek az online térben.
Bár a legtöbb hitelintézet többlépcsős személyazonosítást végez, ez nem mindegyikre igaz, több példa is volt már hasonló visszaélésekre. De ez csak az egyik súlyos következmény, számos más módon vissza lehet élni az illetéktelen kezekbe került személyes adatokkal.
Megkongatta pénteken a vészharangot a többek között az áramtermelő-fogyasztókat tömörítő Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) is, amely szerint egyesek robotprogramokat, a mesterséges intelligenciát is bevethetik. Az érdekvédelmi szervezet szerint pénteken egy alaposan felkészült személynek 40 másodperc alatt sikerült feltöltenie iratait, ám ekkor már 1100 „pályázó” megelőzte, ami rendkívül gyanús.
Az APCE mindezek ismeretében azt javasolja, a jövőben inkább a szerencsére bízzák a döntést: véletlenszerűen sorsolják ki a nyertes pályázatokat, mert így mindenki egyenlő eséllyel indul, a kiváló számítógépes ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezők nem élveznek előnyt.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!