2010. január 15., 10:222010. január 15., 10:22
Míg egy évvel ezelőtt a pénzügyi piacok még attól tartottak, hogy a kelet-európai országok sebezhetősége a megfertőzheti Európa nyugati felét is a válságban, jelenleg a dél-európai államok adnak okot aggodalomra. Az elmúlt év a kelet-európai gazdaságok közti különbségek mellett a térség ellenálló-képességére világított rá – írta csütörtöki számában a Le Figaro című francia napilap.
Jean-Pierre Pagé, a párizsi Nemzetközi Politikai Tanulmányok Kutatóintézetének (CERI-Sciences Po) gazdasági elemzője a lapnak elmondta, hogy miután az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamokat szigorú ellenőrzés alatt tartja Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), szigorú pénzpolitikát is folytatnak: a balti államokat leszámítva a kelet-európai országokban az államháztartási hiány átlagosan 5 százalék körül mozog, a térség államadóssága pedig nem haladja meg a 30 százalékot.
Ezzel szemben az euróövezet egyes régebbi államaiban, mint Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Görögországban egyre aggasztóbb a helyzet. A lap idézte a Moody’s-nak az európai államadósságról szóló jelentését, amelyben a nemzetközi hitelminősítő arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Csehországot, Szlovákiát vagy Lengyelországot viszonylag egészséges makrogazdasági mutatók és az államadósságot érintő intézkedések közepette érte a válság, Görögország és Portugália a válságot megelőző kedvezőbb gazdasági periódusban nem javított versenyképességén és költségvetési helyzetén.
A párizsi CERI elemzője szerint senki nem számított arra, hogy a kelet-európai bankrendszer, amely elsősorban az alapvető banki szolgáltatásokra koncentrál, és nem végez ügyleteket az úgynevezett toxikus termékkel, „ennyire jól fogja magát tartani” a válságban. Véleménye szerint a térségben ugyanakkor azért csak Lengyelország úszta meg a recessziót, mert dinamikus belső piaccal és sokoldalú iparral rendelkezik, valamint ügyesen használta fel az uniós strukturális alapokból érkező támogatásokat. A régió többi országában az exportra épülő gazdasági modell megszenvedte a válságot, elsősorban azokban az országokban, amelyek már beléptek az eurózónába, mert ott nem lehet a nemzeti valuta leértékelésével javítani a versenyképességet. Ennek emblematikus példája Szlovákia, amely a külső kereslettől függő autóiparra specializálódott – emlékezetett a Le Figaro.
A válság másik negatív hatása – tette hozzá a lap – a magánszektor nagy devizahitel-állományából adódott, amely eredetileg vonzó kamatlábakkal kecsegtetett, s a kommunizmus nélkülözése után a lakosságnak a hitelből finanszírozott fogyasztói igényeit a bankok is ösztönözték. A válsággal különösen sújtott balti államok és a segítségért az IMF-hez forduló Magyarország pedig az euró bevezetése érdekében – amiről nem kíván lemondani – jelenleg kénytelen drasztikus bércsökkentést alkalmazni, írta a Le Figaro.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Látogatottsági adatok