Még nem sikerült a végére járni. A héten születhet döntés a szabadpiaci villanyáram-szerződések ügyében
Fotó: Gábos Albin
Csak javasolni tudják az állami hatóságok a villanyáram-szolgáltatóknak, hogy egyelőre ne emeljenek árakat azoknak a lakossági fogyasztóknak az esetében, akik még nem kötöttek új szerződést a liberalizált piacon. A vonatkozó rendeletet a héten fogadhatják el. A szakhatóság szerint a szolgáltatók hajlandónak mutatkoztak a kedvezményes ár biztosítására.
2021. január 18., 07:572021. január 18., 07:57
2021. szeptember 10., 12:122021. szeptember 10., 12:12
Bár korábban úgy tűnt, hogy január 15-ére megoldás születhet a nem megfelelően kommunikált energiapiaci liberalizáció miatt kialakult helyzetre, a bukaresti hatóságok még nem hoztak a polgárokat megnyugtató döntést a témában. Márpedig mintegy hatmillió, eddig a szabályozott energiapiacon levő háztartási fogyasztó számára érkezhet nagyobb összegű villanyszámla, ha rövidesen nem rendeződik a helyzet.
Az energiaügyi minisztérium, valamint az Országos Energiaár-szabályzó Hatóság (ANRE) próbálkoznak, hogy időt nyerjenek a fogyasztóknak anélkül, hogy a szerződéskötés eltolódása esetén magasabb díjszabásra kényszerüljenek. A megoldás azért sem egyszerű, mert úgy kell a szabályozást elfogadni, hogy tulajdonképpen már nem avatkozhatnak be a január elsejétől liberalizált, tehát nem szabályozott energiapiac árpolitikájába. A labda tehát a vállalatok térfelén pattog, a fogyasztók pedig mindössze abban reménykedhetnek, hogy szolgáltatójuk nem sózza rájuk az emelt egyetemes szolgáltatási rendszer árait attól tartva, hogy hosszú távon elveszítheti az ügyfeleit. Ugyanakkor
Az aggódó fogyasztókat próbálta nyugtatni Virgil Popescu energiaügyi miniszter, aki a hírtelevízióknak nyilatkozva azt mondta, nem sürgős az új szerződés megkötése. Azt ígérte, január 15-e után sürgősségi kormányrendelettel szabályozzák, hogy a szolgáltatók az egyetemes szolgáltatási rendszer árai helyett ajánlják fel a legkedvezőbb szabadpiaci díjszabást.
– mondta napokkal ezelőtt a miniszter.
Azonban úgy tűnik, ez a forgatókönyv mégsem egyszerűen kivitelezhető, hiszen éppen a liberalizációval megy szembe, ha bármire is kötelezik a szolgáltatókat.
„Az árliberalizációról szóló uniós irányelveknek mond ellent, ha a gazdasági minisztérium vagy az energiaár-szabályzó hatóság beleavatkozik a szolgáltatók árpolitikájába.
– jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke. Rámutatott: arra a következtetésre jutottak, hogy nem avatkozhatnak be a két hete teljesen liberalizált piac alakulásába.
Amint arról korábban írtunk, a hatóság már a múlt héten közvitára bocsátott egy tervezetet, ám a Versenyhivataltól és a szolgáltatóktól is több módosítási javaslatot kaptak, ezért kidolgoztak egy teljesen új változatot, amit máig lehet véleményezni, és szerdán tárgyalja a szabályozó tanács. Ez a tervezetet lehetőséget nyújt a szolgáltatóknak, hogy kitolják a határidőt új szerződések megkötésére áremelés nélkül, és azt is javasolja, hogy a szolgáltatók „bombázzák” további információkkal a fogyasztókat, amíg az új szerződést megkötik – részletezte az ANRE alelnöke. A határozattervezet ugyanakkor leszögezi, hogy minderre lehetőséget biztosítanak a szolgáltatóknak, de nem kötelezik őket.
A szolgáltatók több ízben is kiküldhetik ajánlatukat a lakossági fogyasztóknak
Fotó: Pinti Attila
A dokumentumban azt a megoldást vázolták, hogy a szolgáltató hat hónapra az egyetemes szolgáltatási rendszer árait számlázza ugyan, de kedvezménnyel, és a kedvezmény épp az egyetemes díjszabás és a legjobb szabadpiaci árajánlat közötti különbség lehet.
Ennek érdekében a szolgáltató minden hónapban a számlával kiküld egy űrlapot, amelynek a formáját is előírják a határozatban. Ebben választási lehetőséget biztosítanak a fogyasztónak, hogy kiválassza azt a szabadpiaci árajánlatot, ami alapján a hat hónapra szóló kedvezményt kapja. A fogyasztó az űrlapon kiválasztja az ajánlatot, kipipálja, melyik változat felel meg neki, aláírja és visszajuttatja postán a szolgáltatónak. Ez már új szabadpiaci szerződésnek számít, és nem kell alkalmazni a továbbiakban az egyetemes szolgáltatási rendszer árait. Miután a szolgáltató megkapta az aláírt űrlapot a kiválasztott opcióval, a következő számlával kiküldi a szerződést, amivel a fogyasztónak már nem kell semmit tennie, csak neki is lesz egy példánya. Ezzel a folyamat lezárul, a fogyasztó kikerül a szabályozott díjszabáson levő ügyfelek adatbázisából, a szabadpiacon megkötött szerződés alapján kapja a szolgáltatást.
Nagy-Bege Zoltán lapunk kérdésére hangsúlyozta, továbbra is fennáll a lehetőség, hogy a lakossági fogyasztók online vagy a kapcsolattartó központokban kössenek új szerződést, ezzel a lehetőséggel próbálják egyszerűsíteni a folyamatot, csökkenteni az ügyfélfogadó irodáknál a torlódást.
A hatóság alelnöke hangsúlyozta, a szolgáltatóknak kellene a napokban nyilvánosságra hozniuk, hogy mi a szándékuk a tervezet alapján, nyújtanak vagy sem kedvezményt. Erről a hatóság egyeztetett a cégekkel, és a visszajelzésekből az körvonalazódik, hogy hajlandóak megadni a kedvezményt.
A múlt héten különben a CEZ már kiadott egy sajtónyilatkozatot, hogy kitolták a határidőt június végéig, és nem alkalmazzák az egyetemes szolgáltatási rendszer megemelt árait. „Abban bízunk a többi szolgáltató is követi a példát, a fogyasztó javára válik, ha a nagy szolgáltatók egymás között elkezdenek versengeni” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Aláírták pénteken a Prut folyó romániai és moldovai köztársaságbeli partját összekötő híd építésére vonatkozó szerződést – közölte a Facebookon Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Elindították pénteken 10 órakor a Zöldház program 2024-es kiírását; az északnyugati régió számára elkülönített, összesen 274,29 millió lejes támogatási keret alig két perc alatt kimerült – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében.
Az informatika az a terület, ahol az elmúlt évben a legnagyobb mértékben, átlagosan havi 10 ezer lejre emelkedtek a munkavállalók bérezési elvárásai – derül ki egy online munkaközvetítő platform csütörtökön közzétett elemzéséből.
Románia előrelépést tett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás folyamatában, és a jelenlegi ütemet tartani fogja – jelentette ki szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogasztó, a vásárló fizeti majd meg.
A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!