Még nem sikerült a végére járni. A héten születhet döntés a szabadpiaci villanyáram-szerződések ügyében
Fotó: Gábos Albin
Csak javasolni tudják az állami hatóságok a villanyáram-szolgáltatóknak, hogy egyelőre ne emeljenek árakat azoknak a lakossági fogyasztóknak az esetében, akik még nem kötöttek új szerződést a liberalizált piacon. A vonatkozó rendeletet a héten fogadhatják el. A szakhatóság szerint a szolgáltatók hajlandónak mutatkoztak a kedvezményes ár biztosítására.
2021. január 18., 07:572021. január 18., 07:57
2021. szeptember 10., 12:122021. szeptember 10., 12:12
Bár korábban úgy tűnt, hogy január 15-ére megoldás születhet a nem megfelelően kommunikált energiapiaci liberalizáció miatt kialakult helyzetre, a bukaresti hatóságok még nem hoztak a polgárokat megnyugtató döntést a témában. Márpedig mintegy hatmillió, eddig a szabályozott energiapiacon levő háztartási fogyasztó számára érkezhet nagyobb összegű villanyszámla, ha rövidesen nem rendeződik a helyzet.
Az energiaügyi minisztérium, valamint az Országos Energiaár-szabályzó Hatóság (ANRE) próbálkoznak, hogy időt nyerjenek a fogyasztóknak anélkül, hogy a szerződéskötés eltolódása esetén magasabb díjszabásra kényszerüljenek. A megoldás azért sem egyszerű, mert úgy kell a szabályozást elfogadni, hogy tulajdonképpen már nem avatkozhatnak be a január elsejétől liberalizált, tehát nem szabályozott energiapiac árpolitikájába. A labda tehát a vállalatok térfelén pattog, a fogyasztók pedig mindössze abban reménykedhetnek, hogy szolgáltatójuk nem sózza rájuk az emelt egyetemes szolgáltatási rendszer árait attól tartva, hogy hosszú távon elveszítheti az ügyfeleit. Ugyanakkor
Az aggódó fogyasztókat próbálta nyugtatni Virgil Popescu energiaügyi miniszter, aki a hírtelevízióknak nyilatkozva azt mondta, nem sürgős az új szerződés megkötése. Azt ígérte, január 15-e után sürgősségi kormányrendelettel szabályozzák, hogy a szolgáltatók az egyetemes szolgáltatási rendszer árai helyett ajánlják fel a legkedvezőbb szabadpiaci díjszabást.
– mondta napokkal ezelőtt a miniszter.
Azonban úgy tűnik, ez a forgatókönyv mégsem egyszerűen kivitelezhető, hiszen éppen a liberalizációval megy szembe, ha bármire is kötelezik a szolgáltatókat.
„Az árliberalizációról szóló uniós irányelveknek mond ellent, ha a gazdasági minisztérium vagy az energiaár-szabályzó hatóság beleavatkozik a szolgáltatók árpolitikájába.
– jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke. Rámutatott: arra a következtetésre jutottak, hogy nem avatkozhatnak be a két hete teljesen liberalizált piac alakulásába.
Amint arról korábban írtunk, a hatóság már a múlt héten közvitára bocsátott egy tervezetet, ám a Versenyhivataltól és a szolgáltatóktól is több módosítási javaslatot kaptak, ezért kidolgoztak egy teljesen új változatot, amit máig lehet véleményezni, és szerdán tárgyalja a szabályozó tanács. Ez a tervezetet lehetőséget nyújt a szolgáltatóknak, hogy kitolják a határidőt új szerződések megkötésére áremelés nélkül, és azt is javasolja, hogy a szolgáltatók „bombázzák” további információkkal a fogyasztókat, amíg az új szerződést megkötik – részletezte az ANRE alelnöke. A határozattervezet ugyanakkor leszögezi, hogy minderre lehetőséget biztosítanak a szolgáltatóknak, de nem kötelezik őket.
A szolgáltatók több ízben is kiküldhetik ajánlatukat a lakossági fogyasztóknak
Fotó: Pinti Attila
A dokumentumban azt a megoldást vázolták, hogy a szolgáltató hat hónapra az egyetemes szolgáltatási rendszer árait számlázza ugyan, de kedvezménnyel, és a kedvezmény épp az egyetemes díjszabás és a legjobb szabadpiaci árajánlat közötti különbség lehet.
Ennek érdekében a szolgáltató minden hónapban a számlával kiküld egy űrlapot, amelynek a formáját is előírják a határozatban. Ebben választási lehetőséget biztosítanak a fogyasztónak, hogy kiválassza azt a szabadpiaci árajánlatot, ami alapján a hat hónapra szóló kedvezményt kapja. A fogyasztó az űrlapon kiválasztja az ajánlatot, kipipálja, melyik változat felel meg neki, aláírja és visszajuttatja postán a szolgáltatónak. Ez már új szabadpiaci szerződésnek számít, és nem kell alkalmazni a továbbiakban az egyetemes szolgáltatási rendszer árait. Miután a szolgáltató megkapta az aláírt űrlapot a kiválasztott opcióval, a következő számlával kiküldi a szerződést, amivel a fogyasztónak már nem kell semmit tennie, csak neki is lesz egy példánya. Ezzel a folyamat lezárul, a fogyasztó kikerül a szabályozott díjszabáson levő ügyfelek adatbázisából, a szabadpiacon megkötött szerződés alapján kapja a szolgáltatást.
Nagy-Bege Zoltán lapunk kérdésére hangsúlyozta, továbbra is fennáll a lehetőség, hogy a lakossági fogyasztók online vagy a kapcsolattartó központokban kössenek új szerződést, ezzel a lehetőséggel próbálják egyszerűsíteni a folyamatot, csökkenteni az ügyfélfogadó irodáknál a torlódást.
A hatóság alelnöke hangsúlyozta, a szolgáltatóknak kellene a napokban nyilvánosságra hozniuk, hogy mi a szándékuk a tervezet alapján, nyújtanak vagy sem kedvezményt. Erről a hatóság egyeztetett a cégekkel, és a visszajelzésekből az körvonalazódik, hogy hajlandóak megadni a kedvezményt.
A múlt héten különben a CEZ már kiadott egy sajtónyilatkozatot, hogy kitolták a határidőt június végéig, és nem alkalmazzák az egyetemes szolgáltatási rendszer megemelt árait. „Abban bízunk a többi szolgáltató is követi a példát, a fogyasztó javára válik, ha a nagy szolgáltatók egymás között elkezdenek versengeni” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!