2012. február 01., 15:402012. február 01., 15:40
Borbély László környezetvédelmi miniszter, a szövetség politikai alelnöke a tárgyalások után leszögezte, az RMDSZ számára prioritás a fizetések és nyugdíjak kérdése, ezért meggyőződésük, hogy áprilisban vagy májusban emelni lehet a béreket és nyugdíjakat.
Mint részletezte, a nemzetközi hitelezők képviselői azt mondták, hogy a bérek emelése, illetve a nyugdíjak indexálása a kormány és a koalíció döntésén múlik.
Borbély László (jobb oldali képünkön) a tanácskozás után ugyanakkor leszögezte, folytatni kell a befektetések támogatását, ezért az RMDSZ azt javasolja, hogy az idei költségvetésben a beruházások ösztönzésére fordítson jelentős összeget a kormány. Borbély hangsúlyozta, főként az első fél évben fontos nagyon ez a támogatás, hiszen a megkezdett munkálatokat folytatni kell, sok munkálat az idén befejezhető, ez pedig munkahelyeket jelent, és végső soron az államkassza számára is bevételt generál.
A politikai alelnök beszámolt arról is, hogy a szövetség elkötelezett az európai uniós források lehívásának felgyorsítását illetően, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy minél több EU-alapból finanszírozott befektetés megvalósuljon.
A találkozón részt vett a volt és a jelenlegi egészségügyi miniszter is, és a beszélgetés egyik fő témája az egészségügyi reform volt. Borbély László elmondta, az RMDSZ álláspontja világos a kérdésben, eszerint csak úgy lehet átfogó reformot megvalósítani az egészségügyben, ha a kérdésben érintett összes szereplővel előzőleg konzultálnak. A politikus ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az IMF képviselői kétségeiknek adtak hangot az egészségbiztosítási pénztárak magánosítása kapcsán, mivel más országokban már alkalmazták ezt a módszert, s nem hozta meg a várt sikert.
„Az RMDSZ szerint bizonyos részkérdésekben, mint az egészségügynek szánt közpénzek hatékonyabb felhasználása, az egészségügyi alapcsomag kidolgozása vagy az átfogó informatikai rendszer megvalósítása, lehet jól megalapozott szakmai döntéseket hozni, de az átfogó reformot a választások után kell megvalósítani” – mutat rá a politikai alelnök sajtóirodájának közleménye.
Emil Boc miniszterelnök hétfő este a közszolgálati tévéadónak adott nyilatkozatában még arról beszélt, hogy az új egészségügyi törvény előírásai még az idei év folyamán hatályba lépnek, mivel az egészségügy reformja az Európai Bizottsággal és az IMF-fel kötött egyezményben is prioritásként szerepel. „Muszáj elkészülnie az egészségügyi törvénynek, mivel a kormány vállalásain túl, úgy gondolom, hogy az emberek elégedetlenek a jelenlegi egészségügyi rendszerrel. Muszáj változtatnunk” – hangsúlyozta a kormányfő, aki arra a kérdésre nem kívánt hétfőn választ adni, hogy mit szól az RMDSZ-es politikus azon nyilatkozatához, miszerint a szövetség szerint nem prioritás a jogszabály.
Amint arról korábban beszámoltunk, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök két héttel ezelőtt azt mondta, hogy az egészségügyi törvény „nem Románia első számú prioritása” idén, s a reformot nem „láncfűrésszel a kézben” kell kidolgozni. Kelemen ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kormánykoalícióban még nem szabtak meg időpontot, ameddig a törvénynek el kell készülnie, mint ahogy arról sem, hogy a jelenleg hatályos törvényt módosítják, vagy egy teljesen új jogszabály készül.
Az új törvény kidolgozásával egyébként azok után bízták meg Ritli László szaktárcavezetőt, hogy a korábban közvitára bocsátott jogszabály hatalmas vitát kavart. Utólag a kormány képviselői úgy nyilatkoztak, hogy az új törvény kidolgozása során valamennyi érintett féllel – a civil szféra, a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, a páciensek egyesületének, valamint az orvosi kamara képviselőivel – egyeztetnek.
Az RMDSZ és a nemzetközi hitelezők képviselőinek tegnapi találkozóján egy másik fontos téma a gázárak liberalizálásának kérdése volt. Borbély László a megbeszélés után elmondta, ezzel kapcsolatban az RMDSZ támogatja azt a javaslatot, miszerint a liberalizálás kijelölt dátumát újra kell tárgyalni, és el kell halasztani figyelembe véve a megváltozott gazdasági körülményeket.
„Az emberek a jelenlegi fizetések mellett nem fogják tudni kifizeti a magasabb árakat, ezért mindent meg kell tennünk a gázárak liberalizációjának halasztása érdekében, elsősorban a lakossági fogyasztók érdekeit figyelembe véve” – hangsúlyozta Borbély, aki szerint az Európai Bizottság és az IMF tisztségviselői rugalmasnak mutatkoztak a kérdésben olyan körülmények között, hogy az Európai Unió gazdasága is átalakult. Ezért az RMDSZ politikai alelnöke szerint sikerül megállapodásra jutni a halasztást illetően. Egy nappal korábban hasonlóképpen a liberalizáció halasztását kérte Románia nemzetközi hitelezőinek képviselőitől Traian Băsescu államelnök is.
Mint a találkozó után az államfő elmondta, úgy szeretnék módosítani a menetrendet, hogy a korábban leszögezett 2015 helyett csak 2018–2020-ban kelljen Romániának liberalizálnia a gázárakat. „El kell mondanom, hogy a fő érvem a saját fizetésem volt. Megpróbáltam illusztrálni, hogy egy nettó 5400 lejes fizetés mellett mekkorák lennének a gázzal járó kiadások. Ha például már holnap liberálizálnák a piacot, akkor én is bajba kerülnék, amennyiben nem lenne autóm az államelnöki hivataltól, ha nem a hivatal állna az üzemanyagköltségeimet, nem tőlük lenne a lakásom és minden” – hangoztatta keddi sajtónyilatkozatában Traian Băsescu.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.