Fotó: Tóth Gödri Iringó
Több mint három évtizede nem tapasztalt mértékű, 0,75 százalékpontos emeléssel 3,00 százalékra növelte alapkamatát az eddigi 2,25 százalékról a Bank of England. A brit jegybank a kamatdöntő ülésről csütörtökön kiadott közleményében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság két évig tartó – a modern brit gazdaságtörténetben példátlanul hosszú – recesszió előtt áll.
2022. november 03., 16:082022. november 03., 16:08
A piac feszülten várta a novemberi kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon kijelentette, hogy a 10 százalék feletti infláció környezetében a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
A monetáris tanács döntéséről szóló csütörtöki beszámoló szerint ugyanakkor a kilenctagú testület megosztott volt: heten szavaztak a 0,75 százalékpontos emelésre, egy tanácstag fél százalékpontos, a testület egy másik tagja 0,25 százalékpontos kamatemelésre voksolt.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és eddig nyolc kamatemelést hajtott végre. A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi összevetésben számolt fogyasztói infláció szeptemberben 10,1 százalék volt. Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék.
A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben kiadott új, 93 oldalas negyedéves pénzügypolitikai jelentésében közölte: az idei negyedik negyedévben 11 százalék környékére gyorsuló éves inflációt vár a brit gazdaságban.
A jegybank friss előrejelzésében szerepel ugyanakkor az is, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei második negyedévben mért 0,2 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben valószínűleg 0,5 százalékkal csökkent, és a negyedik negyedévben várhatóan további 0,3 százalékkal esik vissza.
A Bank of England csütörtöki pénzügypolitikai jelentése ráadásul hosszasan elhúzódó recessziót valószínűsít, elsősorban a magas energiaárak által a reálbérekre gyakorolt nyomás miatt.
Az új előrejelzés szerint a brit hazai össztermék várhatóan 2023 egészében és 2024 első felében is csökken, vagyis a Bank of England legalább két évig tartó recesszióval számol a brit gazdaságban. A prognózis szerint jövőre a brit GDP-érték 1,5 százalékkal esik vissza.
A 2024 közepéig valószínűsített visszaesés miatt a gazdaság egész éves teljesítménye annak a naptári évnek az egészére számítva is várhatóan negatív lesz: a Bank of England központi előrejelzési forgatókönyve 2024-ben átlagosan 1 százalékos gazdasági visszaeséssel számol. Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a csütörtökön bejelentett kamatemelés utáni előrejelzésében közölte: várakozása szerint a Bank of England decemberben is 0,75 százalékpontos, 2023 elején további 0,50 százalékpontos kamatemelést hajt végre.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!