2011. augusztus 29., 09:532011. augusztus 29., 09:53
A lassuló növekedés nyomán esetlegesen kialakuló hitelszűkében Magyarország lehet a legsérülékenyebb a régióban – idézi a pénteki Economist Neil Shearinget, a Capital Economist londoni tanácsadó cég felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászát. A kelet-európai EU-tagokkal foglalkozó cikk szerint Magyarország sérülékenységét az „eladósodottság és a politikai kiszámíthatatlanság kombinációja” okozza. A hetilap írásában megemlíti, hogy a belföldi hitelek több mint kétharmadát kitevő devizaalapú kölcsönök miatti feszültséget a magyar kormány az árfolyamrögzítéssel igyekszik enyhíteni, de ez csak „ideiglenes csillapítás”. Az aggódó befektetőket ez nem nyugtatja meg, és ha Magyarország 2008-hoz hasonlóan újra külső segítségre szorulna, kérése nem találna olyan megértésre, mint akkor, írja az Economist.
A cikk szerint a térség számos súlyos problémával küzd, a lakosság alacsony aktivitási rátájától a korrupción, a rosszul működő közigazgatáson és a nyugdíjrendszerek működésén át egészen odáig, hogy az alacsony életszínvonalhoz a gazdag országokra jellemző demográfiai trendek társulnak, ami megnehezíti a kontinens két fele közötti különbségek csökkentését.
A brit lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kelet-európai uniós tagországokban több mutató (gazdasági növekedés, munkanélküliség, költségvetési hiány) biztatóan alakult, erre vezethető vissza az is, hogy Észtország adósosztályzatát nemrég javította az S&P hitelminősítő, így az már csak két fokozattal van az amerikai besorolás alatt.
Az idei növekedési kilátásokat egy grafikon is ábrázolja, Magyarország esetében – az Eurostat adatai alapján – 2011-re 2,8 százalékos bővülést valószínűsítve. (Ennél ma már a magyar kormány is jóval alacsonyabb, 2 százalékos növekedést vár.) A cikk megjegyzi, hogy a legfrissebb adatok már a növekedés megtorpanását vetítik előre a térségben, részben az alacsony fogyasztás miatt.
Romániát egyetlen alkalommal említi a cikk, annak kapcsán, hogy 2009-ben kénytelen volt külső pénzügyi segítségért folyamodni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Látogatottsági adatok