Szükség van Erdélyben mezőgazdasági szaktanácsadásra, a gazdáknak figyelniük kell az újdonságokra
Fotó: Gábos Albin
Dr. Kozári József, a gödöllői Szent István Egyetem dékánhelyettese a Szatmár megyei lázári Hídépítés határok fölött elnevezésű gazdarendezvény vendége volt. A Kárpát-medencei falugazdász-hálózat szakmai továbbképzéséért felelős szakember harminc éve visszatérő előadója az erdélyi gazdaképzőknek. Kozári Józseffel a mezőgazdasági pályázatok fontosságáról és a gazdák szakmai oktatásáról beszélgettünk.
2020. február 23., 16:012020. február 23., 16:01
2020. február 23., 16:042020. február 23., 16:04
– Ön a felelőse a Kárpát-medencei falugazdász-hálózat szakmai továbbképzésének, ugyanakkor a pályázatírás szakértője is. Hogyan látja, mennyire fontos, hogy a gazda pályázzon?
– Nagyon fontos követelmény, mert ha a gazda, az agrárvállalkozó nem pályázik, rengeteg pénztől fosztja meg a zsebét. Ismerek olyan gazdálkodót, akinek tavalyi árbevétele negyven százalékban pályázati forrásokból származik. Húshasznú szarvasmarhára szakosodott állattelepe van. A trágyából biogázt állít elő – ezzel villamos energiát termel –, a vizet napkollektorral melegíti. Pályázati forrásokból arra is futotta, hogy a falusi turizmus hasznosítására egy szép épületet építsen, ahol turistákat fogad. Olyan gazdáról van szó, aki folyamatosan pályázik és fejlődik. Ennek köszönhetően sokkal messzebbre jutott, mint a szomszéd gazda, akivel egyszerre indult.
– Nemcsak a pályázatírásnak, hanem a pályázat elbírálásának szakértője is. Meglátása szerint milyen mezőgazdasági területeken érdemes próbálkozni?
– Minden területen kell próbálkozni! Fontos követelmény, hogy a pályázatírás szervesen illeszkedjék a többi forrásteremtő technikák közé. Termelhet az ember búzát, tejet, tojást, bármit, amiből bevétele származik. Ezt kell kiegészíteni pályázati forrásokkal, itt fontos szempont a pályázatfigyelés. Nagyon sok olyan emberrel találkozom, aki az utolsó pillanatban szerez tudomást egy-egy pályázatról, amit akár ő is beadhatott volna. Ezzel szemben, aki folyamatosan figyeli a pályázatokat, időben értesül róluk, be tudja nyújtani a számára legkedvezőbb változatot. Annak a vállalkozónak, aki komolyan veszi munkáját, a gyorsabb siker érdekében a pályázati források felhasználására is kell figyelnie.
– Lázári előadásában arról is beszélt, milyen ismeretekre van szüksége a pályázó gazdának. Hol tudja elsajátítani ezeket a mezőgazdasági termelő?
– Minden pályázatnak sajátos a nyelvezete. Rengeteg pályázatot írok, és nagyon sok pályázatnál elbíráló is vagyok, ezért tudom, hogy mit rontanak el a gazdák. Tanfolyamokon szoktam ezeket elmagyarázni agrárvállalkozóknak, illetve a falugazdászképzésben részt vevő szakembereknek, akik a maguk során a tippeket továbbadják a gazdáknak. Gazdáknak szóló tanácsom, hogy iratkozzanak be egy pályázatírással kapcsolatos tanfolyamra, ahol értesülhetnek a lényeges szempontokról.
– Segíthet, ha a gazda szakemberrel készítteti el pályázatát?
– A kettő nem zárja ki egymást. A pályázatíró is csak akkor tud jó munkát végezni, ha a gazda elmagyarázza neki, mit is akar.
A gazda, az agrárvállalkozó éppúgy egyfajta misszióval, üzenettel kell rendelkezzék, mint mondjuk egy civil szervezet, amelynek az a küldetéstudata, hogy beteg gyerekeket gyógyítson. A gazdának például missziója lehet az egészséges élelmiszer előállítása. E köré lehet építeni a stratégiát. A legtöbb pályázatot, amely gazdákhoz szól, körültekintéssel és dokumentálódással – például egy tanfolyam elvégzése után – a gazda is meg tudja írni. Nem ördöngös munka ez. A Magyarországról támogatott mezőgazdasági pályázatoknak elég jó a megfogalmazásuk, így a gazdák számára is világos, hogy mi a teendőjük.
– Erdélyben nagyon sok a kisgazda, az ő birtokuk csak akkora, hogy önellátásra elegendő. Mennyire segít az ilyen termelőkön a pályázás?
– Ki kell mondanunk, hogy a kisgazdaságok előbb-utóbb el fognak tűnni. Egy családot sem tudnak eltartani, éppen ezért csak úgy lehet előrelépni, ha a gazdák összefognak és szövetkeznek. Például árubeszerző és értékesítő csoport létrehozásával javíthatnak helyzetükön. Olcsóbban szerezhetik be az alapanyagokat, és jobb eredményeket érnek el a piacon termékeik értékesítésével. Ezen a jelenségen átment már Nyugat-Európa valamennyi országa.
– Hogyan lehet leküzdeni a szövetkezéstől való ösztönös félelmet?
– Ismerem az erdélyi gazdákat, hiszen 1990 óta rendszeresen megfordulok Székelyföldön, de Erdély más vidékein is.
Manapság már nem elég, hogy megforgatjuk és összegyűjtjük a szénát – egy életképes gazdaságban sokkal többre van szükség. A kisgazdaságok összefogással tudnának érvényesülni, amihez pályázni kell. Készítsenek a tejből sajtot, különböző termékeket. Termelvényeiket aszalják, szárítsák, találjanak ki piacképes terméket, mert csak így van esélyük arra, hogy piacra kerüljenek, és ott meg is maradjanak áruikkal.
– Szaktanácsadásban tevékenykedő oktatóként miként látja, a pozitív példák mennyire ösztönzik a mezőgazdasági termelők összefogását?
– A mezőgazdasági tanácsadási stratégiákat az egész világon tanulmányoztam. Ismerem az amerikai, az európai, az ázsiai és az afrikai gyakorlatot. Csak Afrikában tízszer jártam eddig, ahol a magyar állam támogatásával mezőgazdasági tanácsadókat képzünk.
Észak-Magyarországon például sok gazda a bogyós gyümölcsök értékesítésére szövetkezett. Közösen megpályáztak egy hűtőházat, ahova begyűjtik az összes termelvényüket, s mélyfagyasztott, úgynevezett guruló málnát készítenek belőle. Amikor a környéken mások olcsón eladják a Németországból érkező kereskedőknek, ők kivárnak, és mélyfagyasztott termékeiket akkor dobják jóval magasabb áron piacra, amikor lejár a szezonja. Közös vállalkozásuk nagyon jól működik, sok gazda megél belőle. Ezeket a példákat kell népszerűsíteni, hogy meggyőzzük az erdélyi gazdákat is: az összefogás, a szövetkezés a járható út.
– Figyelnek önre a gazdák, elfogadják javaslatait?
– Tapasztalatom szerint sok gazda nem értelmezi jól ezeket a dolgokat. Nem mennek el a meghirdetett előadásokra, nem törődnek a pályázati kiírásokkal, nem képezik magukat azon a területen, amiből meg akarnak élni. Ez hosszabb távon nem fog működni! Aki nem képezi magát, nem érdeklődik az újdonságok iránt, lemarad, és kénytelen lesz abbahagyni a gazdálkodást. Kénytelen lesz eladni vagy bérbe adni a birtokát, mert nem fog tudni megélni belőle.
– A mezőgazdasági szaktanácsadás területén nem áll jól Erdély. A több évtizedes hiányt mennyire tudja pótolni a magyar állam által támogatott falugazdász-hálózat?
– 2007-től az Európai Unió kötelezővé tette tagjai számára, hogy mezőgazdasági szaktanácsadási rendszert működtessen. Tudom, hogy több országban ez csak papíron létezik, amit az EU felé kipipálnak a hatóságok. A magyar kormány ennek tudatában kezdett el néhány éve mezőgazdasági szaktanácsadási hálózatot működtetni a Kárpát-medencében. Célja az volt, hogy Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken és Kárpátalján is magyar szakemberek adjanak tanácsot a magyar gazdáknak. Az információ ugyanis hatalom. A magyar államnak arra nincs ráhatása, hogy a környező országok különböző kormányhivatalai mennyire veszik komolyan mezőgazdasági feladataikat, mi azonban igyekszünk segíteni a határon túli magyar gazdákon.
– Mennyire hatékony ez a hálózat?
– Elindult egy ígéretes rendszer, ami további fejlesztésre szorul. Magam is részt veszek a szakemberhálózat képzésében, rendszeresen tartom a kapcsolatot a budapesti Agrárminisztériummal. Közös célunk, hogy a falugazdász-hálózat tovább bővüljön. Partiumi falugazdász mesélte, hogy amikor egy vegyes lakosságú faluban belépett egy magyar gazdához, és elmondta, mi járatban van, a gazda könnyek között mesélte, hogy még nem találkozott olyan mezőgazdasági szakemberrel, aki magyarul szólt volna hozzá. Ilyen és ehhez hasonló visszajelzések érkeznek hozzánk, tehát az erdélyi gazdák is nagyon igénylik a segítséget.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
szóljon hozzá!