A szakemberek szerint ennek egyik oka az afrikai sertéspestis, ami a legnagyobb európai termelőnek számító Németországot is sújtja bő két hónapja, így leállt a Kínába, Japánba, Vietnámba irányuló export, a német farmokon pedig ott ragadt több mint félmillió sertés, amelyek súlya egyedenként meghaladja a 140  kilogrammot – erre a maximális súlyra vannak kialakítva a vágóhidak a legtöbb európai országban.

ami miatt visszaesett a forgalmuk, és ezáltal a korábbi mennyiségnél ők is kevesebbet vásárolnak fel a piacról.

Több mint triplájára
nő az ár a farmtól a boltig

Mindez együttesen oda vezetett, hogy az Európai Bizottság statisztikái szerint november elején 28 százalékkal olcsóbb volt a sertéshús a farmok kapujában, mint az előző év azonos időszakában.

Ioan Ladoși, a romániai sertéstenyésztők egyesületének (APCPR) elnöke azt mondja,

Ezzel szemben az Economica.net megrendelésére a RetailZoom cég felmérése is megerősíti, hogy a 2020. január–október időszakban a boltok polcain kínált sertéshús ára 13 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva, a feldolgozott sertéshús, a felvágottak eközben 14 százalékkal drágultak. Az év első tíz hónapjában így a sertéshús – legyen friss vagy fagyasztott – átlagára 17,9 lej/kilogramm volt a boltokban, a felvágottaké pedig elérte  29,2 lejes átlagárat.

Nem logikus

„Nem logikus, hogy a termelőktől olcsóbban felvásárolt sertéshúst drágábban adják a nagyáruházakban, a vásárlók nem érzik a zsebükön az árcsökkentést” – értékelte a statisztikákkal alátámasztott tényeket Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei képviselője. Mint megkeresésünkre részletezte, a sertéspestis és a koronavírus-járvány miatt hozott óvintézkedések csökkentették a keresletet, a felvásárlópiac beszűkült, ez vezethet oda, hogy a tenyésztőknél a felvásárlói ár csökkent.

– fogalmazott a szakpolitikus, aki úgy véli, a nagyáruházak a tavalyi forgalmat és nyereséget próbálják fenntartani, akár úgy is, hogy drágítanak.

Magyar Lóránd rámutatott, évek óta javasolja, hogy a nagyáruházakat ne a nyereség, hanem a forgalom alapján adóztassák meg, ám erre nem volt eddig politikai akarat. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a kormány hozhatna olyan döntéseket, amelyekkel maximalizálja az alapélelmiszerek – a kenyér, a tej, a hús – árát, ám ennek is lehet hátulütője, félő, hogy éppen a termelőknél, a tenyésztőknél nyomná le még jobban a felvásárlói árat.

hiszen a vendéglátóipar leállt, ami a kereslet visszaesését okozta. Ez utóbbi gondot jelent a nagygazdáknak, akik megnövekedett költségekkel kénytelenek számolni, közben pedig az árak jó esetben is a tavalyi szinten toporognak. A háztáji eladás esetében viszont valamelyest növekedett a kereslet, így 10–13 lej az élő sertés kilogrammja, a mangalica pedig 15 lej. 

Székelyföldön ugyanakkor az is hátráltatja a nagybani értékesítést, hogy nem működnek nagy vágóhidak, ahol engedélyezett körülmények között, nagy tételben lehetne levágni, majd továbbadni a sertést. Hargita megyében például csak Csíkcsomortánban van egy kisebb kapacitású vágóhíd, Székelykeresztúron 90 százalékban készült el egy nagyobb méretű önkormányzati beruházásként. „A jövő a biztos piac, a gazdák közötti összefogás és a nagy mennyiségek eladása, hiszen az kiszámíthatóbb, mint az egyéni értékesítés” – fogalmazta meg Sinka Arnold.

Előretör az önellátás

A vidékfejlesztő egyúttal arra a jelenségre is ráirányította a figyelmünket, hogy a járvány miatt eltolódott a hangsúly az önellátás felé. Már márciusban a korábbi évekhez viszonyítva sokkal több család vásárolt háztáji nevelésre sertést, kiemelkedően megugrott a malacfelvásárlás, tehát sokan vágnak saját disznót karácsonyra.

Hasonló a helyzet a zöldségtermesztés terén is, a nagytermelőktől érkező visszajelzések szerint idén sokkal több vetőmagot, dughagymát adtak el, mint az elmúlt években. „A járványhelyzet okozta bizonytalanságban sokan előre gondolkodnak, megpróbálják biztosítani a családjuk megélhetését, megtermelni a mindennapi betevőt” – világított rá Sinka Arnold.