Eldobták a sörnyitót. Jót tett az arculatfrissítés a Dacia modelljeinek
Fotó: Dacia.ro
Csaknem másfél évtizeddel a Dacia autógyár egyik sikertörténete, a Duster első példányának piacra dobása után, jövő év elejétől megvásárolható az ár-érték arányban (eddig) verhetetlen SUV legújabb, harmadik generációs változata. Mégpedig igen „ködös” időkben. Hiszen egyrészt az Euro 7-es szabvány erőteljesen sürgetett, 2025-re tervezett uniós bevezetése „hátulról belerohan” a gépkocsigyártás valamennyi szereplőjének terveibe. Másrészt a Daciát illetően sokan furcsállják, hogy az egyszerű, de nagyszerű, azaz olcsó és jó elvnek köszönhetően eladásban Európa-szerte brillírozó román márka tulajdonosai – a jól bevált recept ellenére – egyre inkább a drágább, „zöldbe” burkolt minőségre fektetik a hangsúlyt.
2023. július 01., 20:152023. július 01., 20:15
A Duster 3-at jelenleg a titui műszaki központban tesztelik, próbagyártása a következő hetekben indul el, a vásárlókhoz 2024 első felében, remélhetőleg már az év elején eljuthat – nyilatkozta a Hotnews hírportálnak Mihai Bordeanu, a Dacia romániai vezetője. A harmadik generációs kiadásnak – amelyet hivatalosan még nem mutattak be, tehát még homály fedi, hogy fog kinézni – nem lesz dízelmotoros verziója, viszont hibrid változatban is kapható lesz (a Jogger utáni második Dacia-modellként). A márkát birtokló Renault képviselői szerint
és még inkább a természetjárást elősegítő alternatívaként ajánlanák majd a vásárlóknak, például sátor-, kerékpár- vagy sílécszállító „társként” (ebben is ráismerhetünk a Jogger családi kombit övező „zöld” kampányokra).
Az új változat a tervezők szerint több módosítást tartogat, mint amennyit a 2017-ben piacra dobott, jelenleg is gyártott elődje hozott. Az új dizájnelemek már az úgynevezett Bigster Concept elképzelésre hajaznak – a következő, kompakt SUV (utcai terepjáró) modelljét, a testesebb, robusztusabb Bigstert a tervek szerint 2025-ben dobják piacra. A Duster 3-at ugyanakkor már nem a Logan-család B0-ás, hanem az úgynevezett CMF-B platformra építik, amit például a Renault Cliónál és Capturnál, illetve a Nissan Juke-nál is használnak.
A harmadik generációs változat gyártása érdekében a karosszéria részlegen 44-ről 52 százalékosra növelik a robotizálás arányát. Amúgy ez irányú fejlesztéseket von maga után majd a Bigster 2025-ös „beköszönése” is; a Dacia legnagyobb autója szintén kapható lesz majd hibrid változatban – olvasható a Hotnews cikkében.
A 2010-ben a genfi autószalonon bemutatkozott Dusterből eddig 2,3 millió darabot gyártottak, kevesebb mint tizedét Renault márkanév alatt (egyes országokban Renault Dusterként forgalmazzák). A román SUV 2013-ban arculatfrissítésen esett át, a 2017 óta gyártott második generációs változat 2021 végén kapott „faceliftet”.
A Dacia Duster Extreme kiadásban. Jövőre érkezik a modellfrissítés
Fotó: Dacia.ro
Tavaly Európában a kilencedik legeladottabb új autó volt 150 ezer darabbal, ami két százalékos növekedést jelentett 2021-hez képest (a Dacia Sandero tavaly európai ezüstérmes volt e tekintetben, 200 550 darabbal).
A legtöbb eladott új modell 2022-ben Európában a Jato Dynamics adatai alapján:
1. Peugeot 208: 206.816 (+5%), 2. Dacia Sandero: 200.550 (+1%), 3. Volkswagen T-Roc: 181.153 (-3%), 4. Fiat 500: 179.863 (+3%), 5. Volkswagen Golf: 177.203 (-14%), 6. Toyota Yaris: 175.713 (-4%), 7. Opel Corsa: 164.358 (-9%), 8. Hyundai Tucson: 150.803 (+1%), 9. Dacia Duster: 149.648 (+2%), 10. Renault Clio: 143.561 (-27%).
A Dacia modelljei több nemzetközi rangsorban is az éllovasok között találhatók, ami mindenképpen sikertörténetről árulkodik.
Mint ismeretes, a Dácia egykori római provinciáról elnevezett autót 1966 óta gyártják. Mérföldkő a vállalat életében az 1999-es év, amikor a Renault felvásárolta: a stratégiai jelentőségű lépés minőségi ugrást is maga után vont. A 2004-től gyártott Logan rendkívül népszerűvé vált: bár eredetileg a fejlődő piacokra szánták a családi szedánt (5000 eurós indulóárral), Nyugat-Európában is sikert aratott. 2006-ban mutatkozott be a tágas Logan MCV kombi, 2007-ben pedig a praktikus Logan Van, amelyek további sikereket értek el a kategóriájukban – olvasható a Dacia honlapján.
A jármű számtalan előnyének köszönhetően – tágas méretek, praktikus és sokoldalú kialakítás, megfizethető ár – a Sandero Európa legkeresettebb modelljévé vált a magánszemélyek körében.
Aztán 2010-ben érkezett a Duster, amely révén a gyártó szerint a Dacia újból forradalmasította a járműipar hagyományos szempontjait, hiszen „a Duster nem csupán a legkedvezőbb árú SUV, hanem egy vonzó jármű is egyben, amely bármilyen akadályt sikeresen képes leküzdeni”. A kereskedelmi sikerek folyományaként a múlt évtized elején – a mioveni-i mellett – Dacia-gyárat nyitottak Marokkóban is. Közben a választék előbb az 5 és 7 férőhelyes családi egyterű Lodgy, majd az egyterű kombi Dokker és a Dokker Van kisfurgon megjelenésével vált egyre szélesebbé.
Szintén nagy dobásnak viszonyult az első elektromos autó, a Spring 2021-es bevezetése, és ugyanakkor „vezették be” a Logan MCV és a Lodgy továbbfejlesztett utódjaként a Joggert, melynek új, tavaly kigördült változatában, egy 5 vagy 7 üléses családi autóban „a kombik hosszúsága, az egyterűek tágassága és az SUV-k robusztus stílus egyesül”.
Az új logó
Fotó: Dacia.ro
Szándékosan nem tömték tele elkápráztató, ám a gyakorlatban szinte felesleges, a sofőrök által alig használt kütyükkel az autókat, aminek köszönhetően kiváló árat tudtak tartani. „A titok: a gyakorlatiasság. Ebben az egyre összetettebb világban igyekszünk folyamatosan szem előtt tartani a legfontosabb szempontot: hogy a lehető legtöbb ember számára elérhető új autókat gyártsunk” – hirdeti a Dacia. Amely szerint autóik „mindent tudnak, amire valóban szükség van, ráadásul mindezt vonzó megjelenés mellett; a Dacia márkánál minden egyszerű és világos”.
Közben a folyamatos, természetes megújulási tendenciák felgyorsultak az elmúlt években, az új modellek megjelenésén kívül lényeges arculatfrissítések is történtek. Főleg az elmúlt egy-két évben. A Dacia új márkaarculatot vetett be: új logót, új színeket, átdolgozott termékkínálatot, hogy fokozzák „az egyszerűség, a tartósság és az elérhetőség ígéretét”.
Új embléma, új elektromos jelkép. A Dacia Spring több lovat kapott az Extreme felszereltségben
Fotó: Dacia
Az emblémát minden modellükön bevezették, a hűtőrácson, a kerékkupakon, a multimédiás rendszerek kezelőfelületén is látható. Megújult a márka logója-felirata is: a Dacia-nevet leíró öt betű „a márka szellemiségét tükröző minimalista dizájnnal készült, robusztus és egyszerű”. Közben a modellek felszereltségi szintjét is átnevezték. Az Essential a legelérhetőbb verziókat takarja, míg az Expression kivitelek „a kínálat szívét” képviselik. A Journey pedig a gazdag felszereltségű változatokat jelzi, amelyet a nagyobb szabadságra vágyók számára készítenek.
Az Extreme változatot külsőleg és belsőleg „a természet színei” ihlették, belül a Microcloud nevű szövet mutatós, ugyanakkor állítólag strapabíró is. Az Extended grip nevű funkció eközben javítja az autó közlekedését terepen, laza vagy havas úton a nyomaték egyenletesebb elosztása révén. A Spring esetében 45-ről 65 lóerősre növelték a motor teljesítményét. A Jogger összecsukható ágyat is kaphat ebben a kiszerelésben, akárcsak a hátuljához erősíthető sátrat – a természetközeliség jegyében.
A Dacia Jogger Extreme „sátoros” verzióban
Fotó: Dacia.ro
Ugyanakkor a csúcsfelszereltség természetesen csúcsárakat is jelent: miközben például egy Jogger Essentialt jelenleg 16 690 eurós alapáron hirdetnek (roncsprogram nélkül) a Dacia oldalán, az Extreme alapfelszereltség 19 650, az Extreme+ 21 250 eurós indulóáron kapható, extrákkal (mint például a fehér helyett más szín választása) tovább nő az összeg. A legolcsóbb hibrid változat 24 250 euróról startol.
Az még kérdéses, hogy az új, harmadik generációs Duster mennyibe fog kerülni. Korábban 20 ezer euró alatti összegeket említettek, ám most már 20 ezer körülre lőtték be szakportálok, de végül meglehet, hogy 20 ezer fölé gurul az indulóár. Ugyanis romániai és külföldi szakemberek egyetértenek abban, hogy a Dacia – a közismert dráguláshullámokon túl – egyre inkább el akar távolodni a márkát eddig elsősorban jellemző, tudatosan felvállalt „low-cost” zászlóvivő szereptől. Amit egyesek furcsállnak, hiszen éppen ennek tudható be sikertörténetük, és továbbra is nagy potenciál rejlik benne.
A márkatulajdonosok minden bizonnyal nem akarnak teljes mértékben hátat fordítani az elmúlt két évtizedben eredményesen kiaknázott piaci szegmensnek, viszont kötelességüknek érzik kiszolgálni az igényesebb rétegeket is, ugyanis egyes kimutatások szerint autóik több mint kétharmadát a legmagasabb felszereltségi szinttel vásárolják. Ennek viszont ára van, és egyre nagyobb.
A Dacia Bigsternek a „vízválasztó” 2025-ös évben kellene piacra gurulnia
Fotó: Dacia.ro
Ráadásul mindezt éppen egy, az autóipar számára rendkívül kedvezőtlen körülmények, bizonytalanságokkal teli időszakban teszik. Hiszen köztudott, hogy az Európai Bizottság még szigorúbban akarja szabályozni az új gépkocsik károsanyag-kibocsátási szintjét az úgynevezett Euro 7-es szabvány bevezetésével, amelyet 2025-re tennének. A gyártók hevesen tiltakoznak egyrészt a határidő közelsége miatt – főleg annak tudatában, hogy 2035-ben úgyis be akarják tiltani a belső égésű motorral felszerelt új autók forgalmazását –, illetve az emlegetett környezetkímélő hasznokat is vitatják, miközben jelentős drágításokat vetítenek előre.
Miközben az Európai Bizottság sokkal több tiszta üzemű járművet, kisebb légszennyezést ígér az Euro 7-es szabvány bevezetésével, az intézkedéscsomag ellen tiltakozó autógyártók csupán minimális „zöld” hatással és jelentős drágítással számolnak.
Amint arról beszámoltunk, Xavier Martinet, a Dacia marketingigazgatója januárban úgy nyilatkozott, miközben jelenleg egy új kompakt SUV ára 25-30 ezer eurónál kezdődik – ide akar majd „befarolni” éppen 2025-ben a Bigster –, az Euro 7-es szabvány 30-40 ezer euróra tornázza fel az indulóárat. A Duster 3 esetében is 5000 eurós többletköltséggel kellene számolni, ha Euro 7-es motorral kellene legördüljön a gyártósorról.
Csoportkép a százezredik Joggerrel. A sok ünnepi pillanatot megélt mioveni-i gyár bezárása is felmerült
Fotó: Facebook/Dacia
Mihai Bordeanu, a cég romániai első embere májusban már jóval messzebb ment: a Duster Extreme egyik nemzetközi tesztelése alkalmával kijelentette,
„Ha 2025 júliusára kötelezővé teszik, mi addig nem leszünk kész új termékeinkkel. Legyen ez intő jel, amelyet az EB-nek címzünk. A Bizottságnak »romantikus« meglátásai vannak a várható pluszköltségek terén, amelyeket 200–300 euróra taksál a mostani (Euro 6-os) autókhoz képest. Mi viszont, az ACEA-val, a Volkswagennel, a Forddal stb. együtt ezeket 2000 euró körülire jósoljuk. (...)
Természetesen nem kívánom a mioveni-i üzemünk bezárását, de mindenképpen jelzésértékű lenne. Ugyanis nem lehet mindent csak papíron elhatározni, a való életben máshogy állnak a dolgok” – fejtette ki a Dacia-igazgató.
Bekeményített a Dacia az autógyártók és az Európai Bizottság között dúló „háborúban”: a román gépkocsimárka tulajdonosai készek bezárni mioveni-i gyárukat, ha az uniós illetékesek megvalósítják terveiket.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Az inflációkövető emelés helyett az alkohol jövedéki adójának rögzített menetrend szerinti fokozatos növelését kérte hétfőn közzétett nyílt levelében a fontosabb romániai szeszesital-gyártókat és -importőröket tömörítő Spirits Románia szövetség.
A Milda Mitkute és Justas Janauska által Litvániában alapított, mintegy 5 milliárd dollárra értékelt Vinted vállalat egy újabb piaccal bővül – adta hírül az Economica.net gazdasági portál.
Indokolatlannak és „rendkívül károsnak” tartja a Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a kormánynak az árréskorlátozások kiterjesztésére vonatkozó szándékát.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!