Belegázol az új autók „lelkébe” az Euro 7-es szabvány: tudnivalók a tervezett szabályokról, következményekről

Tornyosuló problémák. Az új kibocsátási szabvány gyors bevezetése jelentős drágulást, kiskategóriás modellek eltűnését eredményezheti •  Fotó: Pixabay.com

Tornyosuló problémák. Az új kibocsátási szabvány gyors bevezetése jelentős drágulást, kiskategóriás modellek eltűnését eredményezheti

Fotó: Pixabay.com

Miközben az Európai Bizottság sokkal több tiszta üzemű járművet, kisebb légszennyezést, a polgárok egészségét és a környezetet védő következményeket ígér az új gépkocsik károsanyag-kibocsátási szintjét még szigorúbban szabályozó, úgynevezett Euro 7-es szabvány bevezetésével, az intézkedéscsomag ellen hevesen tiltakozó autógyártók csupán minimális „zöld” hatással és jelentős drágítással számolnak. Összeállításunkban bemutatjuk az EU-ban a tervek szerint 2025-ben bevezetendő új norma előírásait, a mellette és ellene felsorakoztatott érveket, a várható következményeket, árakat.

Páva Adorján

2023. május 13., 10:322023. május 13., 10:32

Az Európai Bizottság (EB) tavaly ősszel terjesztette elő az EU-ban értékesített új gépjárművek által okozott levegőszennyezés csökkentését szolgáló javaslatát, amely az úgynevezett európai zöldmegállapodás szennyezőanyag-mentességi célkitűzését hivatott elősegíteni úgy, hogy „mindeközben a járművásárlás megfizethető és az európai járműipar versenyképes maradjon”. Az EB akkori közleményében hangsúlyozzák:

a közúti közlekedés a városi légszennyezés elsődleges forrása.

Az új Euro 7 szabványoknak köszönhetően több tiszta üzemű jármű közlekedik majd az európai utakon, ami javítja a levegőminőséget és védi a polgárok egészségét és a környezetet. Az Euro 7 szabványok és a járművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírások egymást támogatják a levegőminőség javítása szempontjából, hiszen az elektromos járművek fokozott elterjedése levegőminőségi előnyökkel is jár. „A két szabályrendszer egyértelműen kijelöli az irányt a gépjárműipari értéklánc számára, amelynek a szennyezőanyag-kibocsátás visszaszorítására kell törekednie, egyebek mellett a digitális technológiák alkalmazása révén” – olvasható az indoklásban.

„2035-re minden, az EU-ban értékesített új személy- és tehergépjármű nulla CO2-kibocsátású lesz. Ugyanakkor várhatóan még 2050-ben is az utakon közlekedő személygépkocsik és kisteherautók több mint 20%-a, a nehéz járműveknek pedig több mint a fele bocsát ki kipufogógáz-szennyezést. Emellett az akkumulátoros elektromos járművek is okoznak szennyezést a fékekből és gumiabroncsokból származó mikroműanyagok révén.

Idézet
Az Euro 7-es szabályok csökkenteni fogják ezeket a kibocsátásokat is, miközben biztosítják, hogy a járművek megfizethetők maradjanak a fogyasztók számára”

– fogalmaztak a kezdeményezők. Akik egyébként – főleg a személygépkocsi-gyártás esetében – eredetileg sokkal szigorúbb konkrét feltételeket szabtak volna. Az előterjesztett tervezet egyik sarkalatos pontja a nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) új határértékeinek megadása: a jelenleg érvényes Euro 6 szerint 80 mg/km engedélyezett benzines és 60 mg/km dízelautók esetén, az Euro 7 azonban már nem különíti el a két üzemmódot, hanem egységesen, belső égésű motorokra határoz meg 60 mg/km-t – számolt be a Totalcar.hu oldal. Szén-monoxidból, azaz CO-ból 500 mg volt engedélyezett a benzineseknél, a dízeleknél pedig 1000 mg egy kilométerre, az Euro 7 ezt is egységesíti, mégpedig 500 mg-ra.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2018-ban az EU-ban a NOx-kibocsátás több mint 39 százalékáért a közúti közlekedés felelt – az arány jóval magasabb a városokban, ahol a közlekedés rendszerint a légszennyezés elsődleges tényezője.

Becslések szerint 2018-ban a közúti közlekedés mintegy 70 ezer korai elhalálozás oka volt a 28 tagú EU-ban.

Ám most azt remélik, hogy 2035-re az Euro 7 szabványok a személygépkocsik és kisteherautók teljes NOx-kibocsátását az Euro 6-os szinthez képest 35%-kal, az autóbuszokét és tehergépkocsikét pedig 56%-kal csökkentik.

Csakhogy a felsorolt adatok, célok és remények nem igazán találnak az egyre inkább sarokba szorított gyártók meglátásaival. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) az Euro 7-es szigorítások meglebegtetése, majd a végső tervezet előterjesztése óta folyamatosan tiltakozik, érvel, nyomást gyakorol. Nemrég átfogó, hét témakörre bontott jelentést közöltek a várható következményekről.

Az ACEA emlékeztet, hogy az Európai Unióban jelentős előrelépéseket értek el az Euro 6-os kibocsátási szabvány bevezetésével, miközben szerintük az Euro 7-es nem fog jelentős hatást gyakorolni környezetvédelmi téren, sőt kontraproduktív is lehet, mert lelassíthatja az autópark megújulását. A gyártók szerint

az Euro 6-os normának köszönhetően 2014 és 2020 között 25 százalékkal csökkent a személygépkocsik és kishaszongépjárművek, illetve 36 százalékkal a nehézgépjárművek nitrogén-oxid-kibocsátása, miközben az Euro 7 bevezetése csupán további 4, illetve 2 százalékos visszaesést eredményezne, jelentős anyagi áldozatok révén.

Az ACEA szerint jelenleg a fő szennyezőforrás a régi, az Euro 6-osnál korábbi szabványok szerint gyártott nehézgépjárművekben keresendő, amelyek nyolc évvel a jelenleg érvényben lévő bevezetése után is még a vonatkozó géppark háromnegyedét tették ki, és a teljes NOx-kibocsátás 92 százalékáért felelnek. Így amíg ezek kivonására nem születik megoldás, az Euro 7 sem fog sokat segíteni.

A Bigster Concept nevű elképzelést 2021-ben mutatta be a Dacia, igyekezniük kell az Euro 7 bevezetése előtti megvalósításával •  Fotó: Dacia.ro Galéria

A Bigster Concept nevű elképzelést 2021-ben mutatta be a Dacia, igyekezniük kell az Euro 7 bevezetése előtti megvalósításával

Fotó: Dacia.ro

A gyártók képviselete emlékeztetett: az autóipar jelenlegi elsődleges célkitűzése a károsanyag-kibocsátás csökkentése. A villamosítási folyamatokra mintegy 250 milliárd eurót és jelentős munkaerőt fordítanak, közben pedig az úgynevezett e-üzemanyagok fejlesztésén is dolgoznak. Ám az Euro 7-es követelmények 2025-ös bevezetése visszavetheti az eddigi zöldberuházásokat.

Ugyanis a megfelelés jelentős azonnali pluszköltségekkel járna, ami drágább autókat eredményez: átlagosan 2000 euróval nőhet egy új kocsi ára. Ez pedig visszaüthet: sokan inkább megőrzik régi, szennyezőbb járművüket.

A magas költségek oka, hogy az új norma nem a korábbi frissítése, hanem több szegmensben – főleg a teherautók terén – teljesen új technikát követel, ami több milliárd eurós pluszkiadást generál, ráadásul a 2025-ös céldátum rendkívül közel van, ilyen rövid idő alatt nem lehet megvalósítani. Ugyanakkor jelezték, hogy az európai szabvány már így is világszinten az egyik legszigorúbb volt.

Az érdekvédelmi szervezet szerint az is visszaüthet, hogy miközben az európai gyártókat most a belső égésű motorok nagy ívű továbbfejlesztésére kényszerítik, ezeket 2035-től már nem lehet előállítani, és ahelyett, hogy már most a zöldberuházásokra összpontosíthatnának, egyéb fejlesztésekkel kell bíbelődniük. Az ACEA úgy véli, mindez nehéz helyzetbe sodorná az európai autóipart, és helyzetbe hozná más kontinensek gyártóit.

Az Európai Bizottság terveit természetesen a gyártók külön-külön is kitámadták.

A Volkswagen-csoport szerint autóik 5000 euróval is megdrágulhatnak, ha be kell vezetni a módosításokat, ami azt jelenti, hogy búcsút mondhatnak népszerű kiskategóriás modelljeiknek (például a Polónak), amelyeket ekkora felárral már senki sem fog megvásárolni.

Eközben a Dacia éppen a következő években akar újat és nagyot alkotni a Duster 3-mal és az annál is testesebb, új kompakt SUV-vel (utcai terepjáróval), a Bigsterrel, amelyet éppen 2025-ben akartak piacra dobni. Xavier Martinet, a Dacia marketingigazgatója januárban úgy nyilatkozott, miközben jelenleg egy új kompakt SUV ára 25-30 ezer eurónál kezdődik, az Euro 7-es szabvány 30-40 ezer euróra tornázza fel az indulóárat.

A Duster 3 esetében is 5000 eurós többletköltséggel kellene számolni, ha Euro 7-es motorral kellene legördüljön a gyártósorról.

Ugyanakkor a Dacia illetékesei abban bíznak, hogy sikerül a mostani árak közelében tartani az új modelleket is. Ezt pedig úgy érhetik el, ha igyekeznek, és az új szabvány bevezetése előtt piacra dobják új modelljeiket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 19., hétfő

Az Európai Bizottság is lefelé módosította Románia növekedési kilátásait

A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság is lefelé módosította Románia növekedési kilátásait
2025. május 19., hétfő

Az árfolyam és a kamatok csökkenését hozta Nicuşor Dan győzelme

A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.

Az árfolyam és a kamatok csökkenését hozta Nicuşor Dan győzelme
2025. május 19., hétfő

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve

Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve
2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)