Lefulladhat. Dolgozók a mioveni-i üzemben márciusban a százezredik legyártott Dacia Jogger mellett
Fotó: Facebook/Dacia
Bekeményített a Dacia az autógyártók és az Európai Bizottság között dúló „háborúban”: a román gépkocsimárka tulajdonosai készek bezárni mioveni-i gyárukat, ha az uniós illetékesek megvalósítják terveiket, és 2025-ben kötelezővé teszik az új járművek károsanyag-kibocsátási szintjét még szigorúbban szabályozó, úgynevezett Euro 7-es szabványt.
2023. május 15., 13:122023. május 15., 13:12
2023. május 15., 13:172023. május 15., 13:17
Amint arról beszámoltunk, miközben az Európai Bizottság sokkal több tiszta üzemű járművet, kisebb légszennyezést, a polgárok egészségét és a környezetet védő következményeket ígér az Euro 7-es norma bevezetésével, az intézkedéscsomag ellen hevesen tiltakozó autógyártók csupán minimális „zöld” hatással és jelentős drágítással számolnak. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) az Euro 7-es szigorítások meglebegtetése, majd a végső tervezet előterjesztése óta folyamatosan tiltakozik, érvel, nyomást gyakorol.
Miközben az Európai Bizottság sokkal több tiszta üzemű járművet, kisebb légszennyezést ígér az Euro 7-es szabvány bevezetésével, az intézkedéscsomag ellen tiltakozó autógyártók csupán minimális „zöld” hatással és jelentős drágítással számolnak.
Ugyanakkor az „iparosok” külön-külön is harcolnak érdekeik védelmében. A Dacia vezetői ezidáig nem vették ki részüket a közvetlen konfliktusból, bár éppen a következő években akarnak újat és nagyot alkotni a Duster 3-mal és az annál is testesebb, új kompakt SUV-vel (utcai terepjáróval), a Bigsterrel, amelyet éppen 2025-ben akartak piacra dobni.
Xavier Martinet, a Dacia marketingigazgatója januárban még úgy nyilatkozott, miközben jelenleg egy új kompakt SUV ára 25-30 ezer eurónál kezdődik, az Euro 7-es szabvány 30-40 ezer euróra tornázza fel az indulóárat. A Duster 3 esetében is 5000 eurós többletköltséggel kellene számolni, ha Euro 7-es motorral kellene legördüljön a gyártósorról. Ugyanakkor a Dacia illetékesei eddigi nyilatkozataik szerint abban bíztak, hogy sikerül a mostani árak közelében tartani az új modelleket is. Ezt pedig úgy érhették volna el, ha igyekeznek, és az új szabvány bevezetése előtt piacra dobják új modelljeiket.
Csakhogy ma már a Daciánál sem látják simán megoldhatónak a helyzetet. Olyannyira, hogy
„Ha 2025 júliusára kötelezővé teszik, mi addig nem leszünk kész új termékeinkkel. Legyen ez intő jel, amelyet az EB-nek címzünk. A Bizottságnak „romantikus” meglátásai vannak a várható pluszköltségek terén, amelyeket 200–300 euróra taksál a mostani (Euro 6-os) autókhoz képest. Mi viszont, az ACEA-val, a Volkswagennel, a Forddal stb. együtt ezeket 2000 euró körülire jósoljuk. Amikor szakemberek, mérnökök egyet mondanak neked, te pedig tízszer kevesebb összeggel számolsz, nem túl hihető a hozzáállás. Valahol fel kell ébredni” – szögezte le az Economica.net portál szerint a Dacia délkelet-európai igazgatója.
Bordeanu szerint ennél is súlyosabb gondokat okoz a szűkös határidő, amely megvalósíthatatlanná teszi az elvárt fejlesztéseket, emiatt pedig egyes gyártók üzemeik ideiglenes bezárása mellett dönthetnek.
Természetesen nem kívánom a mioveni-i üzemünk bezárását, de mindenképpen jelzésértékű lenne. Ugyanis nem lehet mindent csak papíron elhatározni, a való életben máshogy állnak a dolgok” – fejtette ki a Dacia-igazgató.
Korábban a Daciát is birtokló Renault-csoport ügyvezetőigazgató-helyettese, Gilles Le Borgne is úgy nyilatkozott: az Európai Bizottság képviselői anélkül beszélnek, hogy tudnának is, az elvárások nem arányosak az általuk becsült várható árnövekedéssel. Ráadásul a beharangozott szabályozások még nincsenek hivatalosan elfogadva – az Európai Parlamentnek is meg kell vitatnia –, tehát akár még változhatnak is, miközben az autógyártóknak már meg kell kezdeniük a teszteléseket.
Luca de Meo, a Renault-csoport vezérigazgatója, az ACEA vezetője közölte: mérnökeik szerint az elvárt változtatások átlagosan 2000 euróval növelhetik egy új autó árát, amely az ügyfelek jelentős hányadát elriaszthatja a vásárlástól, és az Európán kívüli gyártók felé irányíthatja őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!