Lefulladhat. Dolgozók a mioveni-i üzemben márciusban a százezredik legyártott Dacia Jogger mellett
Fotó: Facebook/Dacia
Bekeményített a Dacia az autógyártók és az Európai Bizottság között dúló „háborúban”: a román gépkocsimárka tulajdonosai készek bezárni mioveni-i gyárukat, ha az uniós illetékesek megvalósítják terveiket, és 2025-ben kötelezővé teszik az új járművek károsanyag-kibocsátási szintjét még szigorúbban szabályozó, úgynevezett Euro 7-es szabványt.
2023. május 15., 13:122023. május 15., 13:12
2023. május 15., 13:172023. május 15., 13:17
Amint arról beszámoltunk, miközben az Európai Bizottság sokkal több tiszta üzemű járművet, kisebb légszennyezést, a polgárok egészségét és a környezetet védő következményeket ígér az Euro 7-es norma bevezetésével, az intézkedéscsomag ellen hevesen tiltakozó autógyártók csupán minimális „zöld” hatással és jelentős drágítással számolnak. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) az Euro 7-es szigorítások meglebegtetése, majd a végső tervezet előterjesztése óta folyamatosan tiltakozik, érvel, nyomást gyakorol.
Miközben az Európai Bizottság sokkal több tiszta üzemű járművet, kisebb légszennyezést ígér az Euro 7-es szabvány bevezetésével, az intézkedéscsomag ellen tiltakozó autógyártók csupán minimális „zöld” hatással és jelentős drágítással számolnak.
Ugyanakkor az „iparosok” külön-külön is harcolnak érdekeik védelmében. A Dacia vezetői ezidáig nem vették ki részüket a közvetlen konfliktusból, bár éppen a következő években akarnak újat és nagyot alkotni a Duster 3-mal és az annál is testesebb, új kompakt SUV-vel (utcai terepjáróval), a Bigsterrel, amelyet éppen 2025-ben akartak piacra dobni.
Xavier Martinet, a Dacia marketingigazgatója januárban még úgy nyilatkozott, miközben jelenleg egy új kompakt SUV ára 25-30 ezer eurónál kezdődik, az Euro 7-es szabvány 30-40 ezer euróra tornázza fel az indulóárat. A Duster 3 esetében is 5000 eurós többletköltséggel kellene számolni, ha Euro 7-es motorral kellene legördüljön a gyártósorról. Ugyanakkor a Dacia illetékesei eddigi nyilatkozataik szerint abban bíztak, hogy sikerül a mostani árak közelében tartani az új modelleket is. Ezt pedig úgy érhették volna el, ha igyekeznek, és az új szabvány bevezetése előtt piacra dobják új modelljeiket.
Csakhogy ma már a Daciánál sem látják simán megoldhatónak a helyzetet. Olyannyira, hogy
„Ha 2025 júliusára kötelezővé teszik, mi addig nem leszünk kész új termékeinkkel. Legyen ez intő jel, amelyet az EB-nek címzünk. A Bizottságnak „romantikus” meglátásai vannak a várható pluszköltségek terén, amelyeket 200–300 euróra taksál a mostani (Euro 6-os) autókhoz képest. Mi viszont, az ACEA-val, a Volkswagennel, a Forddal stb. együtt ezeket 2000 euró körülire jósoljuk. Amikor szakemberek, mérnökök egyet mondanak neked, te pedig tízszer kevesebb összeggel számolsz, nem túl hihető a hozzáállás. Valahol fel kell ébredni” – szögezte le az Economica.net portál szerint a Dacia délkelet-európai igazgatója.
Bordeanu szerint ennél is súlyosabb gondokat okoz a szűkös határidő, amely megvalósíthatatlanná teszi az elvárt fejlesztéseket, emiatt pedig egyes gyártók üzemeik ideiglenes bezárása mellett dönthetnek.
Természetesen nem kívánom a mioveni-i üzemünk bezárását, de mindenképpen jelzésértékű lenne. Ugyanis nem lehet mindent csak papíron elhatározni, a való életben máshogy állnak a dolgok” – fejtette ki a Dacia-igazgató.
Korábban a Daciát is birtokló Renault-csoport ügyvezetőigazgató-helyettese, Gilles Le Borgne is úgy nyilatkozott: az Európai Bizottság képviselői anélkül beszélnek, hogy tudnának is, az elvárások nem arányosak az általuk becsült várható árnövekedéssel. Ráadásul a beharangozott szabályozások még nincsenek hivatalosan elfogadva – az Európai Parlamentnek is meg kell vitatnia –, tehát akár még változhatnak is, miközben az autógyártóknak már meg kell kezdeniük a teszteléseket.
Luca de Meo, a Renault-csoport vezérigazgatója, az ACEA vezetője közölte: mérnökeik szerint az elvárt változtatások átlagosan 2000 euróval növelhetik egy új autó árát, amely az ügyfelek jelentős hányadát elriaszthatja a vásárlástól, és az Európán kívüli gyártók felé irányíthatja őket.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 394,4609 lejről 5,4592 lejjel (1,38 százalékkal) 399,9201 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Sokan érdeklődnek a kormány roncstraktorvásárlási programja iránt. Hírek szerint a novemberre tervezett start helyett december elején indítanák. Hatvanöt százalékos állami támogatás mellett az 500 millió lejes keret 2800 traktor vásárlására elegendő.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
A nagy hiánnyal küzdő román államkassza arra készteti a hatóságokat, hogy több pénzt szedjenek be az adófizetőktől. Országszerte megszaporodtak a céges ellenőrzések, de az engedély nélküli, feketemunkából élő természetes személyekre is lecsap a hatóság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!