A csonka szezon ellenére Bölöni László kivezette belga csapatát Európába
Fotó: Haáz Vince
Egyetlen sajtónyilatkozatában sem állította azt, hogy távozni készül a Royal Antwerpentől, ezt az újságírók értelmezték így – fejtette ki lapcsaládunknak Bölöni László. A befagyasztott belga labdarúgó-bajnokság 4. helyén álló csapat edzője jobban szeretné, ha lejátszanák a hátramaradt fordulókat, azonban erre vajmi kevés esélyt lát. A pontvadászat lezárásáról szóló végső döntést, több halasztás után, május 15-én hozhatják meg.
2020. május 12., 20:562020. május 12., 20:56
2020. május 12., 20:572020. május 12., 20:57
Bölöni sajnálja, hogy csapata egy ponttal maradt le a dobogóról, viszont büszke arra, hogy a belga – szintén kérdésesnek tűnő – kupadöntőbe és az Európa Ligába küzdötte fel magát. A tizenhárom év után 2017 nyarán a belga élvonalba visszajutó antwerpeni csapat az erdélyi származású edzővel a kispadon 106 bajnoki mérkőzéséből 46-ot megnyert, 30 alkalommal döntetlent játszott és mindössze 22-szer hagyta el vesztesen a pályát.
– Hogyan telnek a labdarúgás pezsgése nélküli hetek?
– Sajnos Belgiumban rekedtem. Pedig a tiltások bevezetése előtt adtam három szabadnapot a játékosaimnak, ez időre hazarepültem Dél-Franciaországba, aztán gyorsan vissza, hisz következett volna a kupameccsünk, utána meg lefújtak mindent.
Ülök az antwerpeni lakásomban, olvasok, telefonálgatok, régebbi meccseket nézek, edzésterveket készítek, elmélkedem. Izomlázam van már, annyit szaladtam a lakhelyünkhöz tartozó bekerített parkban.
– A továbblépésén elmélkedik, mint ahogy nyilatkozta a bukaresti és budapesti sajtónak?
– Nyilatkoztam? Vagy inkább valakik úgy értelmezték. Mert ilyenek az újságírók, a minél nagyobb olvasottság kedvéért kiforgatják az ember szavait, keresik a bombahírt. Tisztelet a kivételnek. Márciusban, amikor meg kellett volna beszélnünk a jövőbeli terveket, beütött a vírus, és félbeszakadt a bajnokság, megállt a normális élet. Ez a kérdés teljesen háttérbe szorult.
Az újságíró ebből következtethet egy csomó marhaságot, vagy tisztelve a nyilatkozót, ennyit ír le, és megáll. Pont. Sajnos, akiknek nyilatkoztam, fantáziálgattak, hidakat kezdtek építgetni, és így jutottak el arra a következtetésre, hogy nekem mehetnékem van.
– Hogy mi lesz, nem tudja. De mit szeretne, hogy legyen?
– Nyugodt lenni. Mert így, hogy én itt, a családom többi tagja pedig szanaszét, képtelen vagyok nyugodt lenni. Természetesen a szakmai pályám is foglalkoztat, de erről nem akarok beszélni.
– A berekesztett bajnokság után, a Brugge elleni esetleges kupadöntőre, gondolom, csak készül valamilyen formában…
– Miért zárták le a bajnokságot? A fokozott veszély miatt. És akkor miért kellene kupadöntőt játszanunk? A vírus csak a bajnokságba „látogathat”, a kupadöntőre nem jöhet el?
– A kupadöntőt el lehetne halasztani akár szeptemberre is.
– Hát épp ez az! De erről még nem született döntés. A sportvezetők fejében csak feltételezések vannak, de konkrétumot még senki nem tud. Az UEFA is csak latolgatja a szeptemberi időpontot.
Bölöni László a Royal Antwerpen kispadján 106 belga bajnokin irányította csapatát
Fotó: Royalantwerpfc.be
– Milyen visszhangokat váltott ki a belga bajnokság egy hónappal ezelőtt bejelentett befagyasztása?
– A klubok fele örül, a másik pedig nem. Csapatok eshetnek el a nemzetközi kupaszerepléstől, vagy nem kerülhetnek fel a másodosztályból. Nagyon sok vitát szült ez a rendkívüli helyzet. Az UEFA sem tapsolt az április 2-án hozott, európai szinten egyedülállónak számító döntésnek. Beszéltem egy párizsi sportjogásszal, akinek én is szinte ugyanezeket a kérdéseket tettem fel. Ő sem tudott válaszolni, hisz ilyen vagy ehhez hasonló helyzettel még nem találkozott. Kollégáival ők is valamiféle jogi megoldásokon agyalnak. Mert lesznek ilyen jellegű gondok is: a játékosok támadhatják a klubokat, a klubok a focistákat…
– Az Antwerpen akár többet is elérhetett volna a 4. helynél?
– Maximalista lévén, mindig az első szeretnék lenni. Az, hogy nem mindig sikerül, más lapra tartozik. Körülményeinkhez képest viszont úgy érzem, a lehető legtöbbet sikerült kihoznunk magunkból. A bajnokságot uraló Brugge csapatával lehetetlen felvenni a versenyt, nem hiába vezet lóhosszal. A harmadik helyezett Charleroi-tól egyetlen pontra, a Genttől kettőre maradtunk le, úgy, hogy egy fordulóval a lefújás előtt még dobogósok voltunk. Szurkolóink – akik óriási tömegekbe verődve, mindenüvé elkísérik a csapatot – így is nagyon boldogak, hisz idén is elcsíptük az Európa Liga selejtező körét.
– Visszatérve az eredeti kérdésre: miként edzenek?
– Heti programot szoktunk kiadni a játékosoknak, akik a leírtaknak megfelelő egyéni edzést végeznek. Ezt a testükre illesztett számítógépes rendszer, a Polar segítségével ellenőrizzük és elemezzük. Pontosan tudjuk, ki, mikor, mennyit és milyen intenzitással szaladt. Ezelőtt két héttel rendőrségi és orvosi hatósági jóváhagyással elkezdtük a labdás edzéseket is.
Nem mindegy ki, hol parkolja az autóját, miként használja az öltözőt, hol ihat vizet, a pályán hány méterre áll a csapattársától… Az első edzésen mindezt hatósági ellenőrzés mellett csináltuk végig. Pár nap után már lehetett adogatni is. Én már akkor úgy éreztem, mindaz, amit csinálunk, nem több a pótcselekvésnél. Jelenleg viszont nem edzünk, hisz egyre inkább úgy tűnik, hogy a 2019–20-as évadnak nem lesz folytatása.
– A dekázáson kívül mit lehetett csinálni a labdával, ha tilos volt passzolni?
– Sokat nem. Legfeljebb a labdavezetést lehetett gyakorolni. Az volt a szerencsénk, hogy az edzőpályánk egyik végében van egy fal, annak lehetett rúgni a labdát. A másik gond az volt, hogy a játékosoknak mindössze egy része járt el az edzésekre.
Fotó: Haáz Vince
– Hivatalos döntés erről még nem született, május 4-én 15-re halasztották a végső szót. Elképzelhető, hogy mégiscsak másként határoznak?
– Semmi esélyt nem látok erre.
– Ha ennyire egyértelmű, miért nem vésték kőbe május 4-én?
– Ezt a labdarúgóligától kellene megkérdezni. A döntés már áprilisban megszületett. De mivel az UEFA nem örült ennek, és azzal fenyegette a belgákat, hogy ilyen körülmények közt nem szerepelhetnek az európai kupákban, az illetékesek egy kicsit megtorpantak. Hagytak egy kiskaput a végső döntés elodázására. A határozatot még jóvá kell hagynia a felső két osztály huszonnégy csapatának
– Az Antwerpen mit szeretne: folytatni, vagy megállni a dobogó alatt, de kupaszereplést érő 4. helyen?
– Mi föltétlenül folytatáspártiak vagyunk, azaz voltunk, amíg lehetett. De véleményünkkel szinte egyedül maradtunk az élbolyban:
– Ezek szerint mégiscsak a második, rosszabb esetben a harmadik hely megszerzése lett volna a cél?
– Természetesen. Erre hajtottunk volna.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sport legfrissebb számában látott napvilágot május 12-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!