Ennek dacára az antitesteinek száma elérheti azt az értéket, amellyel egy beoltott személy rendelkezik, mutatott rá a PSD-s politikus.

„A vérből kimutatható antitestszint-vizsgálat egy hozzáférhető teszt, amelynek eredményét a háziorvos feltöltheti a közegészségügyi platformra, a páciens pedig megkaphatja a zöldigazolványt” – magyarázta a hét elején felszólaló Dumitriţa Gliga. Korábban ugyanezzel az elmélettel állt elő a szenátus plénumában a szintén szociáldemokrata színekben megválasztott szakpolitikus, Adrian Streinu Cercel. Becslései szerint eddig mintegy ötmillió állampolgár esett át a betegségen úgy, hogy nem került a központi nyilvántartásba. Az ellenzék más országok – mint például Izrael, Ausztria vagy Szerbia – példáját hozta fel, ahol már jó ideje végeznek ingyenes ellenanyagmérést.

Nem ennyire egyszerű

A probléma sokkal összetettebb, mint ahogyan Dumitriţa Gliga vélekedik róla – mondja Vass Levente, az egészségügyi tárca államtitkára. Ha a rendszeres tesztelés nem az egyébként is megnyomorított egészségügyi rendszert és annak költségvetését terhelné, akár életképessé válhatna a felvetett ötlet. Annak dacára, hogy dicséretesnek tartja a szászrégeni képviselő asszony közelítését a kérdéshez,

Ugyanakkor Románia hiába bocsátana ki zöldigazolványt a magas antitestszámmal rendelkezőknek, azt jelenleg egyetlen uniós állam sem fogadja el. Vass szerint másként kellene a kérdéshez közelíteni, éspedig a szakemberek jól ismert szemszögéből. Világszerte egyetértés van abban, hogy a betegségen átesett személyeknek is egy idő után igényelniük kell az oltást.

A SARS-CoV-2-es típusú koronavírus elleni leghatékonyabb védelmet a védőoltás jelenti, szinte minden biológus és orvos azt hangoztatja, hogy bármilyen elérhető, igazoltan hatásos és biztonságos vakcina erősebb védettséget ad a súlyos megbetegedéssel szemben, mintha természetes úton átesnénk a fertőzésen.

– fejtette ki lapunknak Vass Levente. Példaként említette, hogy az oltás után fertőződő és biztonságból kórházi megfigyelés alatt tartott betegek csaknem 92 százalékának nem alakul ki tüdőgyulladása.

Még nem ismert a biztonsági határ

A legtöbb szakember egyetért abban, hogy jelenleg az ellenanyagszint-mérés nem használható egyéni szintű védettség felmérésére, mert rengeteg teszt van a piacon, amelyek eltérő érzékenységgel különböző értékeket mutatnak ki. Fejér Szilárd kutató szerint a standardizálás hiánya és az eredmények nemzetközi szinten el nem ismerése még nem jelenti azt, hogy bizonyos esetekben nem lehetne az antitestszint alapján meghatározni a megfertőződés rizikóját, legalábbis nagyságrendileg.

– állítja a sepsiszentgyörgyi szakember. Fejér szerint az antitestek számának megismerése még nem jelent védettséget a betegség ellen. Ugyanis a tudósok még nem ismerik azt a határt, amely megmondaná, hogy egy adott érték biztosan megvéd-e a fertőzéstől. „Azt tudjuk megmondani, hogy amennyi antitestet mérünk, az sok vagy kevés. Nekünk a Pfizer oltóanyagáról vannak adataink, és bizony

Akik a megbetegedés után kapták az oltást, azoknak még 6-8 hónappal az oltás után is megfelelő mennyiségű antitesttel rendelkeznek” – nyilatkozta néhány héttel ezelőtt lapcsaládunknak a háromszéki vegyészkutató.