Az Agerpres beszámolója szerint a városvezetés így támogatná a lakosokat tulajdonuk helyreállításában, az elhanyagolt épületekre kirótt többletadó fizetése alól azonban nem mentesítené őket. Akárcsak Erdély más városaiban, az ingatlanuk felújítását elmulasztó tulajdonosoknak Temesváron is emelt adót kell fizetniük, mely a normál ingatlanadó hatszorosa.

Temesvár német származású polgármestere szerint a homlokzatfelújítási programot az indokolja, hogy több lakos megnyerte a polgármesteri hivatal ellen az emelt ingatlanadó ügyében indított pert. A hitelfelvételre az előző mandátum alatt is lehetőség volt ugyanis, ám a temesvári lakosok nem folyamodtak kölcsönért, mert ehhez olyan bizonylatot kértek, miszerint földrengésbiztos az épület, és ezt csak költséges eljárással lehet beszerezni.

Június közepén kezdenének

A homlokzatfelújítási projektet 30 napra közvitára bocsátja a polgármesteri hivatal, majd a helyi döntéshozó testület asztalára kerül jóváhagyásra. A polgármester szerint június közepétől lehet gyakorlatba ültetni, első körben a legsürgősebb beavatkozásra szoruló épületek felújításához folyósítanak kölcsönt.

A műemlék épületek esetén a munkálatok költségeinek 20 százalékát vissza nem térítendő kölcsönként adja az önkormányzat, mondta Fritz, míg a fennmaradó 80 százalékot tíz év alatt kell visszafizetni a tulajdonosnak jelzáloghitel-szerződés alapján. A támogatást a homlokzat felújítására és a tető javítására, cseréjére lehet fordítani. A történelmi belvárosban található, de nem műemlék épületek felújítását 50 százalékban támogatja az önkormányzat, hasonlóan tíz évre szóló jelzáloghitel-szerződés alapján. Utóbbi opció csak magánszemélyeknek szól.

Az USR-s elöljáró emlékeztetett, hogy a homlokzatfelújítási program számos hazai városban bevált már. Temesváron egyelőre egymillió lejből indul, melyet később kiegészítenek, és a többletadóból befolyó pénzösszegeket is erre a célra fordítják.

„Turistatöbbletet is hozhat”

Molnár András, az RMDSZ Temes megyei elnöke a Krónika kérdésére nagyon jónak nevezte a kezdeményezést, melyre meglátása szerint régóta szükség van. Rámutatott, a bánsági városban nagyon sok műemlék épület van, illetve sok olyan meghatározó városrész, melynek külön-külön megvan a saját történelme. „Sajnos a központi részeket leszámítva nem történtek ingatlan-felújítások az idők folyamán. Ez annak is betudható, hogy

– emlékeztetett a múltra a megyei elnök. Úgy vélte, hogy az önkormányzat által most indított program remélhetőleg motiválni fogja őket, és lehetőséget teremt arra, hogy ismét a régi fényükben tündököljenek az értékes műemlék épületek.

„Ez a kezdeményezés, hogy akár hitel, akár támogatás formájában ösztökélik az épületeik felújítására a tulajdonosokat, mindenképp üdvözlendő” – értékelte az RMDSZ megyei elnöke.
Molnár András rámutatott, csak a belvárosban több száz ingatlanról beszélünk, de olyan városrészei is vannak Temesvárnak, amelyek nem tekinthetők kifejezetten belvárosnak, de mindeniknek megvan a saját varázsa, mint a Józsefváros, Erzsébetváros vagy a Gyárváros.

hangsúlyozta Molnár András. Helyreállításuk a legoptimistább forgatókönyv szerint is minimum öt évet venne igénybe abban az esetben, vélte, ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy élnek az önkormányzat által nyújtott lehetőséggel, és megtalálják a saját forrásokat is a felújításhoz.

– tette hozzá.

„Tekintettel arra, hogy 2023-ban Európa kulturális fővárosa is lesz Temesvár, fokozottan fontossá válik, hogyan is néz ki. A két nagy központi tér körüli ingatlanok nagyon szépek, fel vannak újítva, általuk már érzékelni lehet a város egykori hangulatát. Ha a többi épület is megújul, az egy pluszt adhat ennek, és a javuló városkép egy turistatöbbletet is hozhat” – mutatott rá a temesvári politikus.

Leromlott állapotukhoz többek között az vezetett, hogy a városban évtizedeken keresztül befolyásos ingatlanmaffia működött. A helyi sajtó korábbi beszámolói szerint több száz belvárosi épületet roma családok vásároltak fel, először egyetlen lakást vettek meg, majd fenyegetésekkel, zsarolással rávették a többi lakót, hogy áron alul eladják nekik az épületrészüket. Az adóhatóság tíz évvel ezelőtti adatai szerint csak a Cârpaci klánnak közel 150 belvárosi ingatlan – villa, ház, apartman, terület és különböző helyiség – volt a nevén.

A temesvári homlokzatfelújítási programot a nagyváradi példa is inspirálta, a bihari megyeszékhely több éve elindított kezdeményezés révén már a belvárosi műemlék épületek java régi-új arculatot kapott.