Gazdát cserélt a gyalui várkastély, amelyet Nagy Elek magyarországi üzletember vásárolt meg – lapunk értesülései szerint kétmillió euróért – az ingatlanegyüttes Kanadában élő örökösétől, Barcsay Tamástól. A kolozsvári származású vállalkozó a Krónikának elmondta, a vétel és a 15. században épült kastéllyal kapcsolatos céljai egyaránt érzelmi alapúak. Méhes György író fiától megtudtuk, az egész régióra kiható kulturális központot kíván kialakítani a várkastélyban, ám elsősorban az állagmegóvás a legsürgősebb feladat.
2014. november 02., 19:012014. november 02., 19:01
2014. november 02., 19:092014. november 02., 19:09
– A világ más tájain sem nevezhető mindennaposnak, hogy valaki kastélyt vásárol, Erdélyben pedig különösen nem. Ön milyen megfontolásból döntött úgy, hogy megveszi a gyalui várkastélyt? Elhatározásában, vásárlási szándékában közrejátszottak esetleg szentimentális okok is, történetesen a szülővárosa, Kolozsvár, valamint Erdély iránt érzett szeretete?
– A gyalui várkastély, mert itt várkastélyról beszélünk, Erdély egyik legrégebbi – vélhetően kora XV. századi, első írásos említése 1428-ból származik – és a legnagyobbak közé tartozó várkastélya. A hányatott sorsú ország történelmét a várkastély is osztotta.
Míg eredetileg a váradi, majd az erdélyi püspökségé volt, ezt követően Bocskaié, majd a Báthoryaké, míg a Bánffy család birtokába nem jutott, de a XVII. század közepén Izabella királyné lakhelyéül is szolgált. A Rákóczi-féle szabadságharc alatt a kurucok bevették, azután többször gazdát cserélt, sőt le is égett a XVIII. század elején, a XIX. században azonban visszakerült a Bánffyakhoz.
A kastély jelenlegi formáját Bánffy Dénes 1838-ból származó újjáépítésének köszönhetjük. Barcsay Ákos erdélyi fejedelem leszármazottaihoz egy XX. századi házasság révén került. Egy ilyen történelmi ihletettségű épülethez, melynek még ma is van 14 hektárnyi parkja, csakis a múltjához méltó hasznosítás illik. A felújításához szükséges források nagyságrendjét figyelembe véve az épületegyüttes vételára, a ráfordítás megtérülése illuzórikus. Ebből következik, hogy a vétel érzelmi alapú. És a céljaim is érzelmi alapúak, melyek szorosan összefüggnek származásommal, neveltetésemmel.
– Kérem, erősítse vagy cáfolja meg ama értesülésünket, miszerint a kastély vételára kétmillió euró volt.
– A vételár üzleti titkot képez, de ön is tudja, titkok valójában nem léteznek.
– Barcsay Tamás, az ingatlanegyüttes volt tulajdonosa már a kastély két évvel ezelőtti visszaszolgáltatásakor fontosnak nevezte az állagmegőrzési munkálatok elvégzését, mivel a viszonylag jó állapotban megmaradt épület az elmúlt több mint tíz évben használatlanul állt. Milyen állapotban vette át Ön a gyalui kastélyt, és milyen felújítást tart szükségesnek elvégezni?
– A várkastély mai állapotában rendkívül elhanyagoltnak mondható, több helyen beszakadt a tető, a mennyezet, ezért az állagmegóvás a legsürgősebb feladat. Időközben elkezdődtek a régészeti, illetve a falkutatások is, amelyek révén már a feltárás elején történelmünk csodálatos emlékei kerültek felszínre. Ha az állagmegóvási munkákon túl leszünk, jöhet az álmodozás. Nyilván nem mindegy, hogy sikerül-e pályázati többletforráshoz jutni a terv megvalósítása érdekében, vagy saját erőből kell a programot megvalósítani.
– Az erdélyi nemesi családok leszármazottai közül az elmúlt években többen közösségi, idegenforgalmi, kulturális célokra is hasznosították a román állam által visszaszolgáltatott kastélyukat, udvarházukat. Ön milyen funkciót kíván adni a hatvantermes ingatlannak, mik a tervei Erdély egyik legnagyobb, magánkézben lévő kastélyával?
– Kolozsvári lévén az egyik legfontosabb érték számomra a hagyományőrzés és vele együtt az útmutatás a jövő generációinak. E várkastély keretén belül meg lehet valósítani egy olyan kulturális központot, amely az egész régióra kihat. A várkastély Kolozsvár közelében, Kalotaszeg szívében van, a Mezőség határán, a Mócvidék lábánál. A legjobb lehetőség a kultúrák találkozásának, egymás megismerésének.
E nemes cél megvalósítására egy nemrég bejegyzett alapítvány, a Traditio Transylvanica lesz hivatott. Annak idején, 1944 nyarának végén édesapám, Méhes György – akkor még Nagy Elek néven – megjelentetett egy cikket itt, Kolozsváron a Keleti Magyar Újságban Magyarok és románok címmel, melyért majdnem az életével fizetett.
E cikknek az volt a lényege, hogy e két nép a történelem során évszázadok óta egymás mellett élt különböző uralmak alatt, de meg kell tanulnia együtt élni, mert mindkét népnek ez a valós érdeke. Úgy gondolom, e „szózat” ma is érvényes. Szeretném, ha e gondolatiság érvényesülne itt, és a régió irányadó kultúrái hangsúlyos szerepet kapnának. Maradjunk meg, őrizve hagyományainkat.
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
szóljon hozzá!