Székely Sándor tüdőgyógyász. Négy évtizede a Szilágyságban gyógyítja a betegeit
Fotó: Orbán Orsolya
Hosszú ideig a tuberkulózis (tbc) volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, ennek lecsengése után a fertőző kór helyét más légzőszervi panaszok vették át. Nemrég a tüdőgyógyászat számított a koronavírus-járvány frontvonalának, és a betegség utóhatásai ma is érződnek. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal a leggyakoribb légzőszervi betegségekről, illetve ezek lehetséges megelőzéséről beszélgettünk.
2025. május 07., 07:592025. május 07., 07:59
2025. május 09., 10:162025. május 09., 10:16
A szilágysomlyói kórház járóbeteg-gondozó részlegén találkoztunk dr. Székely Sándor tüdőgyógyász-szakorvossal, aki 2018 óta nyugdíjas, de ma is aktívan részt vállal a szilágysági kisváros és a megyeszékhely, Zilah szakorvosi ellátásából. Szilágysomlyó és Zilah között ingázik, mindkét városban rendel: betegei ragaszkodnak a szaktudásához, több mint négy évtizedes szakorvosi tapasztalatához, amit a marosvásárhelyi orvosi egyetem elvégzése után Bukarestben, Marosvásárhelyen, majd Zilahra kihelyezett tüdőgyógyászként szerzett.
Egészségügyi videós sorozatunk újabb részében egy olyan szakterületet járunk körül, amely
A Covid-járvány lecsengése óta is kezelésre szoruló szövődményekkel kilincselnek betegek a pneumológiai szakrendelőkben, így – a többi légzőszervi betegségeket is ideszámítva – a Szilágyságban is sok munkája van a tüdőgyógyásznak.
Eligazító tábla a szilágysomlyói járóbeteg-gondozó felé
Fotó: Orbán Orsolya
Az 1970-es és 80-as évekre a szakorvos úgy emlékszik, mint a tbc elleni küzdelem legfontosabb romániai időszakára, amikor az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt a Marius Nasta tüdőgyógyászati intézet országos programot futtatott az európai viszonylatban Romániában legelterjedtebb tuberkulózis megfékezésére.
„Százezer emberre átlagban 100-137 tébécés beteg jutott, ami Szilágy megyei viszonylatban évi több száz beteg kezelését jelentette.
A veszélyeztetett rétegek körében kellett a betegséget felfedezni, laboratóriumi vizsgálatokkal és tüdőröntgennel kimutatni, majd kezelni” – magyarázza az országos program sikertörténetét a szakember, ugyanis pár évtized alatt a kór megjelenését sikerült minimálisra, egyharmadára csökkenteni. A kedvező trend ma már a kórházi ágyak eloszlásán is meglátszik: a gümőkóros betegek kezelésére fenntartott részlegek országszerte minimálisra zsugorodtak, átadva helyüket más légúti betegségekben szenvedők számára.
A tüdőrák jelei egy röngenfelvételen. A tüdődaganat a legnehezebben gyógyítható rákos megbetegedés
Fotó: Orbán Orsolya
A tébécé egyértelműen a szegények betegsége volt.
Az életszínvonal növekedése, a gazdasági fellendülés felszámolta, illetve háttérbe szorította azt az egészségtelen környezetet, ahonnan a legtöbb fertőzött ember kikerült.
Az orvos szerint a kezelés nehéz részének számított a meggyőző munka, hogy miután a köpet- és a radiológiai vizsgálat kimutatta a tuberkulózist, a beteg azonnal elkezdje a kezelést, és azt kitartóan folytassa hat hónapig, függetlenül attól, hogy egészségi állapota két hét múlva már jelentősen javult.
a incidencia folyamatos csökkenésére. Jellemzően tíz ember közül – akinek a szervezetébe bejutott a Kock-bacillus – csak egy betegedett meg tuberkulózisban, de ezeket a gócpontokat kellett gyorsan és szakszerűen felszámolni. A terepező szakorvosok és az egészségügyi asszisztensek számára a köhögő emberek kerültek közelképbe, ők számítottak a tbc szempontjából fertőző gócpont gyanús baktériumhordozóinak. Más betegségektől eltérően ebben az esetben könnyebb volt a prevenciós munka.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Székely doktor tájékoztatása szerint a légúti betegségek felismerésének alapvető szimptómája a kitartó köhögés. ,,Ha három hétig tart, kötelezően szakorvoshoz kell fordulni. A köhögéses tünetek többsége egyszerű hűlés, amit különböző gyulladáscsökkentőkkel lehet kezelni, de ha ez nem hatásos, akkor a családorvos köteles szakorvosi vizsgálatra elküldeni a beteget” – hangsúlyozza a szakember. A kitartó köhögés mögött napjainkban is találkoznak tébécés betegekkel a tüdőgyógyászok. A betegek rendszerint olyan lecsúszott környezetből kerülnek ki, ahol a betegbiztosítás is nehéz kérdés. Az orvos azonban arra biztat mindenkit, hogy panaszával bátran forduljon orvoshoz, mert a tuberkulózis kezelése ingyenes, a program költségeit teljes egészében az állami fedezi.
A tüdőgyógyász a dohányzást tartja a légzőszervek legnagyobb ellenségének
Fotó: Orbán Orsolya
A tüdőgyógyászat szűrővizsgálatait elsősorban olyan környezetben dolgozók számára ajánlják, ahol a por és a különböző szennyező anyagok kiemelt rizikófaktort jelentenek. Rendszerint munkaügyi szakorvosok írják fel a kötelező szűrővizsgálatok elvégzését, amelynek a tüdőröntgen is része. A szakorvos a film alapján a tüdőn található legapróbb elváltozást is érzékeli. Székely doktor szerint gyakori jelenség a tüdődaganat, amelynek első számú okozójaként a dohányzást emeli ki.
Kisebb százalékban más hajlamosító tényezők is vannak – a levegőben található káros anyagok, a szennyezett levegőjű munkahely, stb. –, de legnagyobb gyakorisággal a rendszeresen dohányzó személyeknél fedeztem fel tüdődaganatot” – nyomatékosítja a szilágysági szakorvos.
A tüdőgyógyászati rendelőben is sok a munkája az asszisztensnőnek
Fotó: Orbán Orsolya
A dohányzás másik nagy veszélye az obstruktív bronchopneumopathia (tüdőbetegség) – egy asztmás jellegű megbetegedés – kialakulása, ami szintén jelentős egészségügyi kockázatot jelent. A szakorvos azt is hangsúlyozza, hogy a tüdőrák a legnehezebben kezelhető daganatos betegség: az onkológiai ellátás ugyan új korszakba lépett – ma már személyre szabott gyógymódokat alkalmaznak –, de ezzel együtt is a tüdőgyógyászatban az számít kiemelkedő eredménynek, ha egy daganatos betegnek sikerül öt évre, vagy annál hosszabb időre meghosszabbítani az életét.
Székely Sándor a Zilah központjában felszerelt elektronikus kijelzőt említi, amely a levegő minőségét monitorozza, de hasonló jelzőberendezés ma már számos romániai városban működik. A tüdőgyógyász azt tanácsolja, hogy amikor magasak a légszennyezési adatok, lehetőleg kerüljük az utcai közlekedést, illetve minden olyan poros, szennyezett környezetet, amivel ezeket a rizikófaktorokat mérsékelhetjük, még ha teljesen kiküszöbölni nem is tudjuk.
A levegő minőségét jelző elektromos tábla Zilah központjában
Fotó: Orbán Orsolya
A koronavírus-járvány időszaka volt a tüdőgyógyászok legnehezebb periódusa az 1989-es rendszerváltás után, ők dolgoztak az első vonalban. Székely doktor elképesztő röntgenfelvételeket mutat olyan emberek tüdejéről, akik belehaltak a Covidba. A végzetes vírus felemésztette a beteg mindkét tüdejét, a légzőszervek gyakorlatilag ,,elszálltak”. A szakemberek által addig is jól ismert koronavírus – amely hétköznapi hűlést okoz – eddig ismeretlen okokból olyan mutációkon esett át, ami a beteg és legyengült szervezet számára végzetesnek bizonyult. A Szilágyságban is sokan belehaltak a Covidba.
Az orvostól megtudjuk, hogy sok emberben megmaradt a járvány utóhatása, elsősorban olyanoknál, akik kezeléssel, ventilációval vészelték át a kórt. Esetükben a fennmaradó tüdőfibrózis fáradtságot okoz, mivel a tüdő károsodott felületei nem vesznek részt a légzésben.
Zárásként arról kérdeztük Székely Sándort, hogy a tüdőgyógyász esetében mennyire fontos, hogy az orvos ismerje a páciens anyanyelvét. Vendéglátónk szerint minden orvosi szakterület esetében nagyon fontos az anyanyelv használata, mert a beteg jobban tud kötődni az orvos munkájához.
De olyan magyar tüdőgyógyász kollégája is volt, aki a cigány nyelvet sajátította el, hogy a tbc-programban könnyebben szót értsen a betegeivel. Amikor páciensei a szakrendelőben, vagy a kórházban keresték, mindig a ,,jó cigány orvos” felől érdeklődtek, holott ő magyar ember volt, de tisztelte a betegeit, ezért még egy nyelvet elsajátított.
Sokan azt tartják, hogy a fogorvosi rendelők drágák, a fogászati szolgáltatások állami támogatása pedig minimális. Románia a szájegészségügy terén is kullog az Európai Unióban. A témát Simori Noémi kolozsvári fogorvossal jártuk körül videós cikkünkben.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!