A helyi akciócsoportok tevékenységét bemutató fotókiállítás
Fotó: Makkay József
A Kistérségek napját szervezték meg a kalotaszegi Magyarfenesen az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok. Az öt akciócsoport két éven át közös projektben vett részt, ennek kiértékelése történt szerda délután a Kolozs megyei faluban. A projekt koordinátora, Szabó-Csorba Zsuzsanna a Krónikának elmondta, minden szinten az együttműködést szorgalmazzák, ami előbb-utóbb a helyi gazdák összefogásában is megmutatkozik.
2025. június 20., 16:282025. június 20., 16:28
2025. június 20., 16:392025. június 20., 16:39
Kistérségek napját szervezett a Szamos-Nádas Helyi Akciócsoport a közigazgatásilag Tordaszentlászló községhez tartozó Magyarfenesen az Arkhai Szoborparkban. A rendezvény apropóját az adta, hogy most zárult le öt egymással szomszédos Kolozs megyei akciócsoport Kistérségek című együttműködési projektje. A szomszédos megyékbe is átnyúló mikrorégiók – Erdélyi Mezőség Helyi Akciócsoport (GAL Câmpia Transilvaniei), a Nyugati-hegység Kapuja (GAL Poarta Apusenilor), a Fekete-Körös (GAL Crișul Negru), az Erdélyi Szamos (GAL Someș Transilvan) és a Szamos-Nádas Helyi Akciócsoport (GAL Someș–Nadăș) – keretében két éven át (a 2024–2025-ös időszakban) megvalósult együttműködés eredményeit értékelték ki a Kolozsvártól 20 kilométerre fekvő kalotaszegi falu rendezvényén.
Az elsőn az akciócsoportok vezetői értékelték az elmúlt két esztendő együttműködését, jelezve, hogy a jövőben bővíteni lehet a szomszédos megyék akciócsoportjai közötti együttműködést, hangsúlyozva a szomszédos vidékek, mikrórégiók jellegzetességeit, turistavonzó szerepét. A második kerekasztal különböző területekről érkezett szakembereket, intézményvezetőket szólaltatott meg, akik a vidék felzárkóztatását szolgáló helyi, falusi projektek megvalósítását járták körül. A számos megszólaló közül ki kell emelni Claudiu Salanțának, Kolozs megye főépítészének véleményét a romániai, az erdélyi vidék útkereséséről. Az építész számos nyugat-európai példát sorolt fel arról, hogy miért turistavonzó egy svájci vagy francia kistérség, szemben a romániaival.
gyakorlatilag minden passzol a tájjal, a környezettel. Amikor viszont itthon építkeznek, sokan oda nem illő színeket, anyagokat és épületformákat akarnak választani, a környezetükből kirívó tervekkel kilincselnek. Ha ezt nem fogadjuk el, akkor meg vannak sértődve, haragszanak a hatóságokra, miközben Nyugaton éppen amiatt szép a tájépítészet, mert a törvények szigorú szabályok közé szorítják” – fogalmazott a főépítész, aki szerint a romániai vidék turizmusát csak úgy lehet vonzóvá tenni, ha meg tudjuk mutatni a táj jellegzetességét építészetben, gasztronómiában, népviseletben, népszokásokban – mindenben, ami ide csábíthatja a vendégeket.
Szabó-Csorba Zsuzsanna (középen mikrofonnal): a kerekasztal-beszélgetések résztvevői sok szempontból járták körül a falvak fejlesztésének a lehetőségeit
Fotó: Makkay József
A magyarfenesi rendezvényen elhangzott, hogy a két év során a projektben részt vevő akciócsoportok közösen dolgoztak a kistérségek falvainak fejlesztéséért. A projekt célja a helyi közösségek közötti együttműködés elősegítése, a helyi erőforrások feltárása és hasznosítása, valamint az egyes kistérségek helyi identitásának kidomborítása és népszerűsítése volt. A projekt során számos kézzelfogható eredmény és konkrét kezdeményezés született.
Ide sorolandók a Természetért és Emberekért Egyesület által kidolgozott tanösvények, amelyek a látogatókat a mezőségi falvak természeti és kulturális örökségének felfedezésére hívogatják. Az eseményre fotókiállítással készültek a szervezők. A benevező fotósokkal szemben az volt az elvárás, hogy hitelesen mutassák meg az együttműködő partner kistérségek helyi sajátosságait. Akciócsoportonként a három legjobb fotót díjazták a résztvevők vastapsa közepette, a fotók a szabadtéri kiállítás keretében voltak megtekinthetőek.
Romániában a helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott több mint kétszáz helyi akciócsoportnak egyenként valamivel több mint egymillió eurós pályázati keret jutott. A hírek szerint a nemrég indult új uniós ciklusban nőni fog a helyi akciócsoportokban megpályázható pénz, amely a falvakat illeti meg. Mivel a mezőgazdasági termeléshez és beruházásokhoz kapcsolódó uniós támogatásokra kiírt pályázatokat a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) kezeli, a mikrorégiós GAL-pályázatok a mezőgazdasági termelés kivételével minden másra igényelhetők. A támogatás lényege éppen az, hogy faluhelyen is számos más típusú foglalkozás, vállalkozás ereszthet gyökeret.
Szabad társulás alapján a helyi önkormányzatok és civil szervezetek által tető alá hozott helyi akciócsoportok döntik el, hogy a hétéves uniós ciklusra rendelkezésükre álló uniós forrást milyen szempontok és kritériumok alapján használják fel. A rendezvényen elhangzott, hogy
a vártnál sokkal kisebb a kihasználtságuk. A mezőgazdasági minisztérium standardjai szerint idéntől a megpályázható forrásokat ezért igyekeznek más területek felé irányítani.
Az egész megyéből érkeztek résztvevők a magyarfenesi rendezvényre
Fotó: Makkay József
Az öt helyi akciócsoport együttműködését összehangoló koordinátor, a széki Szabó-Csorba Zsuzsanna, a Kolozs megyei önkormányzat RMDSZ-es tagja a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy az akciócsoportok keretében a helyi kisvállalkozások finanszírozására van a legnagyobb igény. A fiatal szakember azt hangsúlyozza, hogy a sikeres kisvállalkozásokat meg kell mutatni a faluközösségek számára, ezért azt találták ki, hogy az általuk finanszírozott cégek egy-egy közösségi célt is vállaljanak fel – közösségi rendezvényeket, gyereknapot, stb. tartsanak, ezt a közösségi vonalat szeretnék erősíteni.
Szabó-Csorba Zsuzsanna szerint nem nagy összegekről van szó – más uniós kiírásoktól eltérően ezek nem nagy pályázatok –, amit elosztanak számos település között. Arra törekszenek, hogy – legyen szó civil szervezetekről, vállalkozókról, kézművesekről, stb. – a helyi akciócsoporthoz tartozó minden településre jusson pályázat, ami nyilván csak akkor jöhet össze, ha az adott településről van pályázó is.
,,Az új uniós ciklustól kiemelten szeretnénk támogatni a helyi gazdák és kisvállalkozások, együttműködését, társulását, szövetkezését. Habár ez utóbbi szót nem szívesen használom, mert még mindig pejoratív a kicsengése. Számtalanszor elmondjuk az embereknek, hogy összefogás, együttműködés nélkül ma már semmilyen értékesítés nem lehet sikeres sem a mezőgazdaságban, sem más gazdasági területeken” – magyarázta Szabó-Csorba Zsuzsanna. A koordinátor azt is hangsúlyozza, hogy vannak jó példák, ahol többek között gazdák fogtak össze, és mezőségi terményeket szállítanak üzletláncokba.
Bartha Ernő, a magyarfenesi Arkhai szoborpark tulajdonosa köszöntötte vendéglátóként a résztvevőket
Fotó: Makkay József
A helyi akciócsoportok szakembere arról is beszélt portálunknak, hogy a projekt részeként az akciócsoportok munkatársait elvitték külföldi tapasztalatcserére, hogy lássák, milyen vidéki, kistérségi projektek működnek, illetve azokat hogyan lehetne itthon, Erdélyben hasznosítani. A másik fontos szempont, hogy más helyi akciócsoportok is tanuljanak egymás eredményeiből és sikereiből. ,,Fontos, hogy ki tudjunk lépni a szűk keretből, amelyben dolgozunk.
Ezt a munkát intézményközi együttműködéssel kell folytatni: közös asztalhoz ültessünk minden érdekelt felet a helyi falufejlesztésben. Most itt vannak az Észak-nyugati Fejlesztési Ügynökségtől is, tőlük is kérdezhettek a résztvevők” – ecsetelte a helyi akciócsoportok sikeres bemutatkozását a Krónikának Szabó-Csorba Zsuzsanna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!