A helyi akciócsoportok tevékenységét bemutató fotókiállítás
Fotó: Makkay József
A Kistérségek napját szervezték meg a kalotaszegi Magyarfenesen az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok. Az öt akciócsoport két éven át közös projektben vett részt, ennek kiértékelése történt szerda délután a Kolozs megyei faluban. A projekt koordinátora, Szabó-Csorba Zsuzsanna a Krónikának elmondta, minden szinten az együttműködést szorgalmazzák, ami előbb-utóbb a helyi gazdák összefogásában is megmutatkozik.
2025. június 20., 16:282025. június 20., 16:28
2025. június 20., 16:392025. június 20., 16:39
Kistérségek napját szervezett a Szamos-Nádas Helyi Akciócsoport a közigazgatásilag Tordaszentlászló községhez tartozó Magyarfenesen az Arkhai Szoborparkban. A rendezvény apropóját az adta, hogy most zárult le öt egymással szomszédos Kolozs megyei akciócsoport Kistérségek című együttműködési projektje. A szomszédos megyékbe is átnyúló mikrorégiók – Erdélyi Mezőség Helyi Akciócsoport (GAL Câmpia Transilvaniei), a Nyugati-hegység Kapuja (GAL Poarta Apusenilor), a Fekete-Körös (GAL Crișul Negru), az Erdélyi Szamos (GAL Someș Transilvan) és a Szamos-Nádas Helyi Akciócsoport (GAL Someș–Nadăș) – keretében két éven át (a 2024–2025-ös időszakban) megvalósult együttműködés eredményeit értékelték ki a Kolozsvártól 20 kilométerre fekvő kalotaszegi falu rendezvényén.
Az elsőn az akciócsoportok vezetői értékelték az elmúlt két esztendő együttműködését, jelezve, hogy a jövőben bővíteni lehet a szomszédos megyék akciócsoportjai közötti együttműködést, hangsúlyozva a szomszédos vidékek, mikrórégiók jellegzetességeit, turistavonzó szerepét. A második kerekasztal különböző területekről érkezett szakembereket, intézményvezetőket szólaltatott meg, akik a vidék felzárkóztatását szolgáló helyi, falusi projektek megvalósítását járták körül. A számos megszólaló közül ki kell emelni Claudiu Salanțának, Kolozs megye főépítészének véleményét a romániai, az erdélyi vidék útkereséséről. Az építész számos nyugat-európai példát sorolt fel arról, hogy miért turistavonzó egy svájci vagy francia kistérség, szemben a romániaival.
gyakorlatilag minden passzol a tájjal, a környezettel. Amikor viszont itthon építkeznek, sokan oda nem illő színeket, anyagokat és épületformákat akarnak választani, a környezetükből kirívó tervekkel kilincselnek. Ha ezt nem fogadjuk el, akkor meg vannak sértődve, haragszanak a hatóságokra, miközben Nyugaton éppen amiatt szép a tájépítészet, mert a törvények szigorú szabályok közé szorítják” – fogalmazott a főépítész, aki szerint a romániai vidék turizmusát csak úgy lehet vonzóvá tenni, ha meg tudjuk mutatni a táj jellegzetességét építészetben, gasztronómiában, népviseletben, népszokásokban – mindenben, ami ide csábíthatja a vendégeket.
Szabó-Csorba Zsuzsanna (középen mikrofonnal): a kerekasztal-beszélgetések résztvevői sok szempontból járták körül a falvak fejlesztésének a lehetőségeit
Fotó: Makkay József
A magyarfenesi rendezvényen elhangzott, hogy a két év során a projektben részt vevő akciócsoportok közösen dolgoztak a kistérségek falvainak fejlesztéséért. A projekt célja a helyi közösségek közötti együttműködés elősegítése, a helyi erőforrások feltárása és hasznosítása, valamint az egyes kistérségek helyi identitásának kidomborítása és népszerűsítése volt. A projekt során számos kézzelfogható eredmény és konkrét kezdeményezés született.
Ide sorolandók a Természetért és Emberekért Egyesület által kidolgozott tanösvények, amelyek a látogatókat a mezőségi falvak természeti és kulturális örökségének felfedezésére hívogatják. Az eseményre fotókiállítással készültek a szervezők. A benevező fotósokkal szemben az volt az elvárás, hogy hitelesen mutassák meg az együttműködő partner kistérségek helyi sajátosságait. Akciócsoportonként a három legjobb fotót díjazták a résztvevők vastapsa közepette, a fotók a szabadtéri kiállítás keretében voltak megtekinthetőek.
Romániában a helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott több mint kétszáz helyi akciócsoportnak egyenként valamivel több mint egymillió eurós pályázati keret jutott. A hírek szerint a nemrég indult új uniós ciklusban nőni fog a helyi akciócsoportokban megpályázható pénz, amely a falvakat illeti meg. Mivel a mezőgazdasági termeléshez és beruházásokhoz kapcsolódó uniós támogatásokra kiírt pályázatokat a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) kezeli, a mikrorégiós GAL-pályázatok a mezőgazdasági termelés kivételével minden másra igényelhetők. A támogatás lényege éppen az, hogy faluhelyen is számos más típusú foglalkozás, vállalkozás ereszthet gyökeret.
Szabad társulás alapján a helyi önkormányzatok és civil szervezetek által tető alá hozott helyi akciócsoportok döntik el, hogy a hétéves uniós ciklusra rendelkezésükre álló uniós forrást milyen szempontok és kritériumok alapján használják fel. A rendezvényen elhangzott, hogy
a vártnál sokkal kisebb a kihasználtságuk. A mezőgazdasági minisztérium standardjai szerint idéntől a megpályázható forrásokat ezért igyekeznek más területek felé irányítani.
Az egész megyéből érkeztek résztvevők a magyarfenesi rendezvényre
Fotó: Makkay József
Az öt helyi akciócsoport együttműködését összehangoló koordinátor, a széki Szabó-Csorba Zsuzsanna, a Kolozs megyei önkormányzat RMDSZ-es tagja a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy az akciócsoportok keretében a helyi kisvállalkozások finanszírozására van a legnagyobb igény. A fiatal szakember azt hangsúlyozza, hogy a sikeres kisvállalkozásokat meg kell mutatni a faluközösségek számára, ezért azt találták ki, hogy az általuk finanszírozott cégek egy-egy közösségi célt is vállaljanak fel – közösségi rendezvényeket, gyereknapot, stb. tartsanak, ezt a közösségi vonalat szeretnék erősíteni.
Szabó-Csorba Zsuzsanna szerint nem nagy összegekről van szó – más uniós kiírásoktól eltérően ezek nem nagy pályázatok –, amit elosztanak számos település között. Arra törekszenek, hogy – legyen szó civil szervezetekről, vállalkozókról, kézművesekről, stb. – a helyi akciócsoporthoz tartozó minden településre jusson pályázat, ami nyilván csak akkor jöhet össze, ha az adott településről van pályázó is.
,,Az új uniós ciklustól kiemelten szeretnénk támogatni a helyi gazdák és kisvállalkozások, együttműködését, társulását, szövetkezését. Habár ez utóbbi szót nem szívesen használom, mert még mindig pejoratív a kicsengése. Számtalanszor elmondjuk az embereknek, hogy összefogás, együttműködés nélkül ma már semmilyen értékesítés nem lehet sikeres sem a mezőgazdaságban, sem más gazdasági területeken” – magyarázta Szabó-Csorba Zsuzsanna. A koordinátor azt is hangsúlyozza, hogy vannak jó példák, ahol többek között gazdák fogtak össze, és mezőségi terményeket szállítanak üzletláncokba.
Bartha Ernő, a magyarfenesi Arkhai szoborpark tulajdonosa köszöntötte vendéglátóként a résztvevőket
Fotó: Makkay József
A helyi akciócsoportok szakembere arról is beszélt portálunknak, hogy a projekt részeként az akciócsoportok munkatársait elvitték külföldi tapasztalatcserére, hogy lássák, milyen vidéki, kistérségi projektek működnek, illetve azokat hogyan lehetne itthon, Erdélyben hasznosítani. A másik fontos szempont, hogy más helyi akciócsoportok is tanuljanak egymás eredményeiből és sikereiből. ,,Fontos, hogy ki tudjunk lépni a szűk keretből, amelyben dolgozunk.
Ezt a munkát intézményközi együttműködéssel kell folytatni: közös asztalhoz ültessünk minden érdekelt felet a helyi falufejlesztésben. Most itt vannak az Észak-nyugati Fejlesztési Ügynökségtől is, tőlük is kérdezhettek a résztvevők” – ecsetelte a helyi akciócsoportok sikeres bemutatkozását a Krónikának Szabó-Csorba Zsuzsanna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – számolt be vasárnap a Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) igazgatója.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a SZNT a nemzeti régiók ügyében – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!