Malomkerekek a garat alatt. A lassú őrléshez türelem kell
Fotó: Makkay József
A Kárpát-medence legrégibb, felül csapós patakmalmát csodálhatja meg, aki Torockón ellátogat a Székelykő tövében található vízimalomhoz. A magánmúzeumként működő portán a falu és a környék régi fa- és fémtárgyaival is találkozhat a vendég. Riportunkban a malmot működtető Both István segítségével mutatjuk be a turistavonzó látványosságot.
2024. július 20., 09:592024. július 20., 09:59
Igazi építészettörténeti csemegében van része annak, aki Torockón ellátogat a környék egyetlen működő vízimalmába, amelynek gerendáján az 1723-as esztendő szerepel építési dátumként. Szakemberek szerint a torockói a Kárpát-medence legkorábbi, felül csapós patakmalma, ami eredeti formájában maradt fenn.
Az Europa Nostra-díjas, épített és kulturális örökségéről egyaránt nevezetes Fehér megyei település főterének közeléből, a főútról a Székelykő irányába kapaszkodó Kővár utca elején turistaeligazító tábla jelzi a menetirányt, hogy a látogató merre talál rá a takaros telek mélyén fekvő faépületre, a kőkerítéssel szegélyezett vízimalomra.
A malomtól mintegy hatszáz méterre, a hegy lábánál eredő patak jéghideg, tiszta vizét több háznál is „megcsapolják”, amíg ide ér. Torockón közismerten nehéz ügy az állandó vízellátás: a vendégfogadással is foglalkozók nem csak a portákon épített kutakból, hanem a környéken fellelhető forrásokból, és a patakból is bevezetik a tiszta vizet a portákra.
A vízimalom berendezése, előtérben a friss őrlemény nyomaival
Fotó: Makkay József
Both István malomtulajdonos a csapat gyerekkel érkező pedagógusoknak magyarázza, hogy sajnos nem tudja elindítani a malmot, mert ahhoz sokkal több víz kéne a malomkerékre zúduljon a patakból. A vízhozam éppen hogy megmozdítja a kereket, de terhelés alatt nem hajtja meg a jókora őrlő szerkezetet. Pár napja őrölt utoljára, amikor a vízhozam elegendő volt hozzá, a friss kukoricaliszt nyomai ma is ott vannak a zsákolás előtti fakeretben. Kis tasakokban találni búzalisztet, grízt, és más őrleményt is a malom termékei közül.
A magánmúzeum vezetője rutinosan magyarázza vendégeinek, hogy a malom működőképes, minden darabja helyre van állítva. Ha a patakban lenne elegendő víz, látványmalomként naponta több órát is őrölhetne a portán szép számban megforduló turisták örömére.
A malomkerékre napok óta nem ömlik elegendő víz a patakból
Fotó: Makkay József
A vendégseregben magyar és román szó keveredik, de egy kisebb társaság franciául társalog.
Az első teremben működött a malom, a belső szoba a molnár házaspár lakása volt, az épület jórészt apáról fiúra szállt az elmúlt háromszáz esztendőben.
A malom belső falán számos fa- és fémszerszám sorakozik a régi mesteremberek kellékei közül
Fotó: Makkay József
Amikor végre sikerül leülnünk beszélgetni a malommúzeumot működtető házigazdával, az is kiderül, hogyan került a Both család tulajdonába az építmény. „Gyerekkoromban itt laktunk a szomszédban, én nagyon szerettem átjárni a malomba. Minden porcikáját ismertem az építménynek.
– magyarázza vendéglátóm az előzményeket.
Emléktábla a malomalapítás 18. század eleji dátumával
Fotó: Makkay József
A hetvenes évek végére az évtizedek óta dolgozó molnár kiöregedett, és szóba került, hogy eladja a malmot. Both István apja látta, fia mennyire ragaszkodik az évszázados szerkezethez, ezért a család megvásárolta azzal a feltétellel, hogy a fiatalember tovább folytatja a molnár munkáját. Vendéglátóm elmeséli, hogy a malom 1981-es átvételétől számolva még tíz évig őrölt a falubelieknek, de már nem tudta olyan kitartóan vállalni a fenntartását, mint a korábbi molnárok. Az asztalosnak tanuló Both István fa- és kőfaragással egyaránt foglalkozott – 22 évig ő volt a környék koporsókészítője –, így nem mindig jutott idő a sok türelmet igénylő, lassan őrlő vízimalomra.
A torockói magánmúzeumban minden régi tárgyat kiállítanak
Fotó: Makkay József
A kétezres években fogalmazódott meg az a családi ötlet, hogy a malmot múzeumként nyissa meg a nagyközönség előtt. 15 éve minden nap reggel 9 és délután 17 óra között fogadja a vendégeket, a messze földről érkező érdeklődőket, akik között szakemberek, etnográfusok is vannak, hiszen a torockói vízimalom nem csak Romániában, hanem a környező országokban is muzeális értékű ritkaságnak számít.
A malomporta udvara házak közé ékelődve
Fotó: Makkay József
A molnárszobában elidőzünk egy darabig, hiszen a mai ember számára kuriózumnak számít az az élettér, ami ezt a szakmát jellemezte generációkon át. Asztalos lévén, Both István saját kezűleg javította ki nem csak a szoba évszázados berendezéseit, hanem a malom megkopott alkatrészeit is. Kitartó munkájának és szenvedélyének köszönhető, hogy a molnár szakmával kapcsolatos minden régi kelléket és szerszámot megőrzött, vagy beszerzett a faluból, illetve a környékről, hiszen a patak mentén az elmúlt évszázadokban még hat malom működött. A hét vízimalomból mára csak egy maradt, a többit lebontották, és darabjait az idők során másra használták fel.
A szép számban az egykori bányászvárosba látogató hálás utókor méltányolja a magánmúzeum tulajdonosának önzetlen kitartását és szenvedélyét.
Régi fakellékek, kerekek, mezőgazdasági eszközök gyűjteménye
Fotó: Makkay József
A háttérben fölénk magasodik Torockó jelképe, a Székelykő
Fotó: Makkay József
Amikor még volt elegendő víz a torockói patakban. A malomkerék forgatásához ilyen zuhatag kell
Fotó: Torocko.org
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
A gyulakutai malom újraindításának húszéves története elevenedett meg egy helyi rendezvény keretében a marosszéki faluban. A Frunza házaspár által működtetett malom a székelyföldi krumplis házikenyerek alapanyagát állítja elő.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
szóljon hozzá!