Az egykori vízimalom létezésről 114 éve van írásos feljegyzés, belseje ma is hűen tükrözi az évszázados múltat
Fotó: Makkay József
A több mint százéves gyulakutai malom újraindításának húszéves története elevenedett meg egy helyi rendezvény keretében a marosszéki faluban. A Frunza házaspár által működtetett malom a székelyföldi krumplis házikenyerek alapanyagát állítja elő. Riportunkban a családi vállalkozás történetét vettük számba.
2024. május 26., 09:522024. május 26., 09:52
2024. május 26., 13:142024. május 26., 13:14
Bensőséges rendezvény keretében ünnepelte újraindításának húszéves évfordulóját a gyulakutai malom. A Frunza Károly és Frunza Tünde közös cégének, a Frunza Companynak az égisze alatt két évtizede működő marosszéki malom nyilván sokkal idősebb, azonban nagy erőssége, hogy elkerülte a rendszerváltás után Erdély-szerte megszűnő több száz falusi malom szomorú sorsát.
A helyi malomról szóló első hivatalos feljegyzés 1910-ből származik, de mai üzemeltetői szerint valószínűleg korábbi időkben épült.
Az egykori vízimalom az ötvenes években alakult át, és a vízikerék meghajtású őrlést dízel üzemeltetésű hajómotor cserélte fel. Amikor a hetvenes években bekötötték a háromfázisú villanyáramot, 1975-től villanymotor meghajtású új gépeket telepítettek a malom épületébe.
A Frunza házaspár húsz évvel ezelőtt vette át a gyulakutai malmot
Fotó: Makkay József
A kommunista rendszernek viszont már nem felelt meg a régi faépület, ezért a szomszédságában új téglaépületet emeltek azzal az elképzeléssel, hogy oda telepítik majd az új malomipari gépsort, ami átvette volna az egykori vízimalom helyét. A szocialista beruházás elkészült, és csak utólag derült ki, hogy belső beosztása nem felel meg a malomipari elvárásoknak, ezért a téglaépületben gyapjúfonoda létesült. A gyapjúszálak feldolgozásához szükséges gőzt a szomszédos földgázüzemű hőerőműből szállították csöveken.
A rendszerváltás utáni években elsőként a környék birkáinak gyapját feldolgozó gyapjúfonoda zárt be, majd a malom is hasonló sorsra jutott. Az épületek, a belső berendezés az enyészetévé váltak, annak ellenére, hogy 2001-ig egy magánvállalkozó bérelte, aki viszont semmit nem fektetett az állagmegőrzésbe.
A felújított gépekkel kereken húsz évvel ezelőtt kezdődött el az őrlés, és azóta is folyamatos. A gyulakutai malom a Székelyföld egyik legismertebb malmává nőtte ki magát, amely a jó minőségű krumplis házikenyér alapanyagául szolgáló lisztet szállítja a pékségeknek Marosvásárhelytől Csíkszeredáig.
A malombelső csendélete. Amikor a gépek dübörögnek, nehéz meghallani a molnár szavait
Fotó: Makkay József
Dióhéjban ez a gyulakutai malom története. A nap folyamán csak szemelvényekben tudtam beszélgetni a Frunza házaspárral a malomnapra érkező vendégsereg szorításában. A rendezvényen felszólaló Hajlák Attila István római katolikus plébános, Adorjáni Kálmán és Szabó István református lelkipásztorok az ige nyelvén, Varga József, Gyulakuta község polgármestere és Csép Éva Andrea Maros megyei RMDSZ-képviselő pedig politikusként méltatták a Frunza házaspár malommentő történetét.
A rendezvényre érkező népes közönség a Kelementelki Általános Iskola hálaadó műsort előadó gyerekcsapatának tapsolhatott, akiket a malom előtti, színpaddá avanzsált téren a gyulakutai Méhecske és Szivárvány csapat kisiskolásai követtek, majd a Pitypang együttes gyerekei furulyáztak. A színes kulturális műsorból a bográcsgulyásos ebédhez szóló átmenetet az Erdélyi lakoma receptes könyv híres szerzőjének, az Egyesült Államokban elhunyt Kövi Pálnak az Édesanyám kovásza című írása biztosította, a szöveget Sebestyén Eszter olvasta fel.
Néptánccal színesített malomnap
Fotó: Makkay József
A kulturális kínálat fénypontja a Kópia Kollektíva Egy malom ünnepe című fényképkiállítása volt, amihez a malom működéséről szóló dokumentumfilm társult. A Kerekes Emőke, Balla Zoltán és Lőrinczi Inez alkotta trió művészi eszközökkel igyekezett bemutatni a molnárszakma hagyományait, a malom történetét, azt a miliőt, amit ez a foglalkozás jelentett a falusi közösségek életében. Vida Gábor író a Senkiháza című könyvéből olvasott fel a szalmabálákra letelepedett közönségnek.
A kicsik gyerekfoglalkozásokon vehettek részt, a bátrabbak lovagoltak, és akit a szövés varázsa fogott meg, az a falusi portákon pár évtizede még fellelhető szövőszékek világába kóstolhatott bele.
A környékről sok család jött el gyerekekkel a falu határában működő malomhoz
Fotó: Makkay József
Kisebb-nagyobb csoportokban a malom egész nap látogatható volt, Frunza Károly malomtulajdonos kalauzolta az érdeklődőket. A földszinten elhelyezkedő garattól a felsőbb szinteken beépített gépekig lépésre lépésre mutatta meg a zömében gyerekes családokból álló nézőközönségnek a hatjáratú malom működését. A hat járat hat munkafázist jelent, amelynek során finomliszt, az 550-es nevet viselő, tésztáknak való liszt, 650-es kenyérliszt, gríz és végül korpa kerül a zsákokba. A teljes kiőrlésű liszt külön kategória, ami az egészséges táplálkozási trend közepette egyre keresettebb.
,,Ez olcsó marketingfogás, egy régi legenda továbbélése, semmi jelentősége nincs. Onnan eredeztethető, hogy a régi malmokban kétféle lisztet őröltek: finomat és kenyérnek valót. Hogy odahaza a gazdaasszony ne keverje össze, a finomlisztes zsákokra a molnár karikát rajzolt. A köznyelv a karikát átkeresztelte nullára, így lett a finomliszt márkajegye a nullás liszt. Amit egyes kereskedők azzal fokoznak, hogy három nullát is felírnak a lisztes tasakokra” – magyarázza mosolyogva idegenvezetőnk.
Furulyaszó a malom előtt. Az évfordulón a szervezők színes kulturális műsort kínáltak a közönségnek
Fotó: Makkay József
A két munkavezető mellett a malomnak három zsákoló alkalmazottja van. Az egyetlen szakképzett molnár Frunza Károly, aki 1986-tól dolgozik a szakmában. Előbb a marosvásárhelyi nagy malomban töltött el 11 évet, majd vállalkozóként malmot bérelt Radnóton, utána telepedtek át Gyulakutára.
Amikor végre csökken a vendégsereg, letelepszünk egy csendesebb helyre, két farönkre számba venni a húsz évvel ezelőtt újraindított malom fontosabb állomásait. Amelyek első lépcsőfoka egy nagyobb befektetés volt: marosvásárhelyi lakásuk árából újították fel a gépeket és az épület asztalosmunkáit, de mire mindennel elkészültek, a pénzük elfogyott.
Bizony, nagyon jól jöttek a szakmai tanácsok, hasznát is vettük. Később tudtam meg, hogy a szakmai grémium nem jósolt nekünk nagy vállalkozói jövőt. Nagy öröm számomra, hogy kellemesen csalódniuk kellett” – magyarázza vendéglátóm.
Gyulakuta község polgármestere, Varga József méltatta a malom elmúlt két évtizedének sikertörténetét
Fotó: Makkay József
A raktárban raklapokon állnak a 40 kilós lisztes zsákok. Az árut Frunza Károly szállítja le a székelyföldi pékségeknek, az előcsomagolt 2, 3, 5 kilós kis kiszerelésű liszt pedig helyi üzletekbe kerül Kolozsvártól Bukarestig.
A Frunza család ma már kizárólag magyarországi búzát őröl. Csalódtak a helyi búza változó minőségében. A romániai és a magyarországi kenyérgabona közötti minőségi különbség azzal magyarázható, hogy az uniós támogatás mellett a magyar agrárminisztérium külön támogatja a legjobb minőségű magyar kenyérgabonafajták termesztését. Ezzel szemben Romániában mindenki mindenfélét termel, és soha nem lehet tudni, hogy milyen minőséget kínál.
Igaz, a legjobb minőségű alapanyagot vásárolom, és a végtermékben tapasztalt 15 százalékkal magasabb ár megtérül a pékségeknek” – mutat egy maréknyi gabonát a hetente érkező 25 tonna búzás tételből.
Adorjáni Kálmán református lelkész az ige szavaival méltatta a malom jelentőségét
Fotó: Makkay József
A Frunza malomban régebben sokan őröltek búzát. Mára ez elapadt, de most is akadnak környékbeli gazdák, akik elhozzák a gabonájukat. Ők a malom saját termékéből kapnak cserelisztet, a hozott gabonát takarmánylisztnek őrlik meg a gyulakutai malomban. Az összforgalom nyolcvan százalékát a kenyérliszt viszi, de akad vevő a takarmánykeverékekre is.
Megkóstolok egy szelet valódi krumplis kenyeret egy környékbeli pékségtől, amely főtt krumpliból és a Frunza-féle lisztből készül. Kolozsváron ritkán eszem ilyent, mert ha nagy nehezen ráakadok ehhez hasonló kenyérre, az jórészt ,,krumpliporból”, pehelyből és ,,feljavított” lisztből készül. Frunzáéknak is köszönhető, hogy a székelyföldi pékségek már rég minőségi szintet léptek.
Hajlák Attila István római katolikus plébános a rendezvényen
Fotó: Makkay József
Józsa Eszter marosszéki falugazdász ,,vezényelte" le a malomnak szentelt évfordulós nap eseményeit
Fotó: Makkay József
A Kópia Kollektíva Egy malom ünnepe című fényképkiállításának szervezői: Kerekes Emőke, Lőrinczi Inez és Balla Zoltán
Fotó: Makkay József
Fényképkiállítás a malomról és a molnármesterségről
Fotó: Makkay József
A gyulakutai malom kiskereskedelmi termékei eljutnak az ország több nagyvárosába
Fotó: Makkay József
A szocialista építészet ,,remeke": malomnak tervezték, végül gyapjúfonodaként működött
Fotó: Makkay József
Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás között nőtt a lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a gazdasági élet fellendítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!