Az egykori vízimalom létezésről 114 éve van írásos feljegyzés, belseje ma is hűen tükrözi az évszázados múltat
Fotó: Makkay József
A több mint százéves gyulakutai malom újraindításának húszéves története elevenedett meg egy helyi rendezvény keretében a marosszéki faluban. A Frunza házaspár által működtetett malom a székelyföldi krumplis házikenyerek alapanyagát állítja elő. Riportunkban a családi vállalkozás történetét vettük számba.
2024. május 26., 09:522024. május 26., 09:52
2024. május 26., 13:142024. május 26., 13:14
Bensőséges rendezvény keretében ünnepelte újraindításának húszéves évfordulóját a gyulakutai malom. A Frunza Károly és Frunza Tünde közös cégének, a Frunza Companynak az égisze alatt két évtizede működő marosszéki malom nyilván sokkal idősebb, azonban nagy erőssége, hogy elkerülte a rendszerváltás után Erdély-szerte megszűnő több száz falusi malom szomorú sorsát.
A helyi malomról szóló első hivatalos feljegyzés 1910-ből származik, de mai üzemeltetői szerint valószínűleg korábbi időkben épült.
Az egykori vízimalom az ötvenes években alakult át, és a vízikerék meghajtású őrlést dízel üzemeltetésű hajómotor cserélte fel. Amikor a hetvenes években bekötötték a háromfázisú villanyáramot, 1975-től villanymotor meghajtású új gépeket telepítettek a malom épületébe.
A Frunza házaspár húsz évvel ezelőtt vette át a gyulakutai malmot
Fotó: Makkay József
A kommunista rendszernek viszont már nem felelt meg a régi faépület, ezért a szomszédságában új téglaépületet emeltek azzal az elképzeléssel, hogy oda telepítik majd az új malomipari gépsort, ami átvette volna az egykori vízimalom helyét. A szocialista beruházás elkészült, és csak utólag derült ki, hogy belső beosztása nem felel meg a malomipari elvárásoknak, ezért a téglaépületben gyapjúfonoda létesült. A gyapjúszálak feldolgozásához szükséges gőzt a szomszédos földgázüzemű hőerőműből szállították csöveken.
A rendszerváltás utáni években elsőként a környék birkáinak gyapját feldolgozó gyapjúfonoda zárt be, majd a malom is hasonló sorsra jutott. Az épületek, a belső berendezés az enyészetévé váltak, annak ellenére, hogy 2001-ig egy magánvállalkozó bérelte, aki viszont semmit nem fektetett az állagmegőrzésbe.
A felújított gépekkel kereken húsz évvel ezelőtt kezdődött el az őrlés, és azóta is folyamatos. A gyulakutai malom a Székelyföld egyik legismertebb malmává nőtte ki magát, amely a jó minőségű krumplis házikenyér alapanyagául szolgáló lisztet szállítja a pékségeknek Marosvásárhelytől Csíkszeredáig.
A malombelső csendélete. Amikor a gépek dübörögnek, nehéz meghallani a molnár szavait
Fotó: Makkay József
Dióhéjban ez a gyulakutai malom története. A nap folyamán csak szemelvényekben tudtam beszélgetni a Frunza házaspárral a malomnapra érkező vendégsereg szorításában. A rendezvényen felszólaló Hajlák Attila István római katolikus plébános, Adorjáni Kálmán és Szabó István református lelkipásztorok az ige nyelvén, Varga József, Gyulakuta község polgármestere és Csép Éva Andrea Maros megyei RMDSZ-képviselő pedig politikusként méltatták a Frunza házaspár malommentő történetét.
A rendezvényre érkező népes közönség a Kelementelki Általános Iskola hálaadó műsort előadó gyerekcsapatának tapsolhatott, akiket a malom előtti, színpaddá avanzsált téren a gyulakutai Méhecske és Szivárvány csapat kisiskolásai követtek, majd a Pitypang együttes gyerekei furulyáztak. A színes kulturális műsorból a bográcsgulyásos ebédhez szóló átmenetet az Erdélyi lakoma receptes könyv híres szerzőjének, az Egyesült Államokban elhunyt Kövi Pálnak az Édesanyám kovásza című írása biztosította, a szöveget Sebestyén Eszter olvasta fel.
Néptánccal színesített malomnap
Fotó: Makkay József
A kulturális kínálat fénypontja a Kópia Kollektíva Egy malom ünnepe című fényképkiállítása volt, amihez a malom működéséről szóló dokumentumfilm társult. A Kerekes Emőke, Balla Zoltán és Lőrinczi Inez alkotta trió művészi eszközökkel igyekezett bemutatni a molnárszakma hagyományait, a malom történetét, azt a miliőt, amit ez a foglalkozás jelentett a falusi közösségek életében. Vida Gábor író a Senkiháza című könyvéből olvasott fel a szalmabálákra letelepedett közönségnek.
A kicsik gyerekfoglalkozásokon vehettek részt, a bátrabbak lovagoltak, és akit a szövés varázsa fogott meg, az a falusi portákon pár évtizede még fellelhető szövőszékek világába kóstolhatott bele.
A környékről sok család jött el gyerekekkel a falu határában működő malomhoz
Fotó: Makkay József
Kisebb-nagyobb csoportokban a malom egész nap látogatható volt, Frunza Károly malomtulajdonos kalauzolta az érdeklődőket. A földszinten elhelyezkedő garattól a felsőbb szinteken beépített gépekig lépésre lépésre mutatta meg a zömében gyerekes családokból álló nézőközönségnek a hatjáratú malom működését. A hat járat hat munkafázist jelent, amelynek során finomliszt, az 550-es nevet viselő, tésztáknak való liszt, 650-es kenyérliszt, gríz és végül korpa kerül a zsákokba. A teljes kiőrlésű liszt külön kategória, ami az egészséges táplálkozási trend közepette egyre keresettebb.
,,Ez olcsó marketingfogás, egy régi legenda továbbélése, semmi jelentősége nincs. Onnan eredeztethető, hogy a régi malmokban kétféle lisztet őröltek: finomat és kenyérnek valót. Hogy odahaza a gazdaasszony ne keverje össze, a finomlisztes zsákokra a molnár karikát rajzolt. A köznyelv a karikát átkeresztelte nullára, így lett a finomliszt márkajegye a nullás liszt. Amit egyes kereskedők azzal fokoznak, hogy három nullát is felírnak a lisztes tasakokra” – magyarázza mosolyogva idegenvezetőnk.
Furulyaszó a malom előtt. Az évfordulón a szervezők színes kulturális műsort kínáltak a közönségnek
Fotó: Makkay József
A két munkavezető mellett a malomnak három zsákoló alkalmazottja van. Az egyetlen szakképzett molnár Frunza Károly, aki 1986-tól dolgozik a szakmában. Előbb a marosvásárhelyi nagy malomban töltött el 11 évet, majd vállalkozóként malmot bérelt Radnóton, utána telepedtek át Gyulakutára.
Amikor végre csökken a vendégsereg, letelepszünk egy csendesebb helyre, két farönkre számba venni a húsz évvel ezelőtt újraindított malom fontosabb állomásait. Amelyek első lépcsőfoka egy nagyobb befektetés volt: marosvásárhelyi lakásuk árából újították fel a gépeket és az épület asztalosmunkáit, de mire mindennel elkészültek, a pénzük elfogyott.
Bizony, nagyon jól jöttek a szakmai tanácsok, hasznát is vettük. Később tudtam meg, hogy a szakmai grémium nem jósolt nekünk nagy vállalkozói jövőt. Nagy öröm számomra, hogy kellemesen csalódniuk kellett” – magyarázza vendéglátóm.
Gyulakuta község polgármestere, Varga József méltatta a malom elmúlt két évtizedének sikertörténetét
Fotó: Makkay József
A raktárban raklapokon állnak a 40 kilós lisztes zsákok. Az árut Frunza Károly szállítja le a székelyföldi pékségeknek, az előcsomagolt 2, 3, 5 kilós kis kiszerelésű liszt pedig helyi üzletekbe kerül Kolozsvártól Bukarestig.
A Frunza család ma már kizárólag magyarországi búzát őröl. Csalódtak a helyi búza változó minőségében. A romániai és a magyarországi kenyérgabona közötti minőségi különbség azzal magyarázható, hogy az uniós támogatás mellett a magyar agrárminisztérium külön támogatja a legjobb minőségű magyar kenyérgabonafajták termesztését. Ezzel szemben Romániában mindenki mindenfélét termel, és soha nem lehet tudni, hogy milyen minőséget kínál.
Igaz, a legjobb minőségű alapanyagot vásárolom, és a végtermékben tapasztalt 15 százalékkal magasabb ár megtérül a pékségeknek” – mutat egy maréknyi gabonát a hetente érkező 25 tonna búzás tételből.
Adorjáni Kálmán református lelkész az ige szavaival méltatta a malom jelentőségét
Fotó: Makkay József
A Frunza malomban régebben sokan őröltek búzát. Mára ez elapadt, de most is akadnak környékbeli gazdák, akik elhozzák a gabonájukat. Ők a malom saját termékéből kapnak cserelisztet, a hozott gabonát takarmánylisztnek őrlik meg a gyulakutai malomban. Az összforgalom nyolcvan százalékát a kenyérliszt viszi, de akad vevő a takarmánykeverékekre is.
Megkóstolok egy szelet valódi krumplis kenyeret egy környékbeli pékségtől, amely főtt krumpliból és a Frunza-féle lisztből készül. Kolozsváron ritkán eszem ilyent, mert ha nagy nehezen ráakadok ehhez hasonló kenyérre, az jórészt ,,krumpliporból”, pehelyből és ,,feljavított” lisztből készül. Frunzáéknak is köszönhető, hogy a székelyföldi pékségek már rég minőségi szintet léptek.
Hajlák Attila István római katolikus plébános a rendezvényen
Fotó: Makkay József
Józsa Eszter marosszéki falugazdász ,,vezényelte" le a malomnak szentelt évfordulós nap eseményeit
Fotó: Makkay József
A Kópia Kollektíva Egy malom ünnepe című fényképkiállításának szervezői: Kerekes Emőke, Lőrinczi Inez és Balla Zoltán
Fotó: Makkay József
Fényképkiállítás a malomról és a molnármesterségről
Fotó: Makkay József
A gyulakutai malom kiskereskedelmi termékei eljutnak az ország több nagyvárosába
Fotó: Makkay József
A szocialista építészet ,,remeke": malomnak tervezték, végül gyapjúfonodaként működött
Fotó: Makkay József
Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás között nőtt a lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a gazdasági élet fellendítésére.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!