Nem tömegturizmusban, hanem a helyi értékeket megmutató falusi vendéglátásban érdekelt Torockó

Nem tömegturizmusban, hanem a helyi értékeket megmutató falusi vendéglátásban érdekelt Torockó

Kilátás egy torockói kisvendéglő teraszáról

Fotó: Makkay József

Erdély egyik leghíresebb turistavonzó települése a Fehér megyei Torockó. Tömegrendezvényeire messze földről érkeznek a fiatalok, de egyre több kiránduló család is az Erdélyi-középhegység legszebb településén szeretne több napot pihenni. A község újraválasztott polgármesterével, Deák-Székely Szilárddal az önkormányzat korábbi vezetőségeinek nehéz örökségéről, a lassú fejlesztési lehetőségekről beszélgettünk.

Makkay József

2024. június 30., 09:482024. június 30., 09:48

2024. június 30., 13:092024. június 30., 13:09

Visszajáró vendég vagyok Torockón: nem csak újságíróként, hanem szenvedélyes kirándulóként is sokszor megfordultam a faluban, és a föléje magasló Székelykő turistaösvényein. A festői szépségű településre a gazdag történelem, az épen megőrzött épített örökség és az egyedülálló természeti látvány vonzza a turistákat. Időről időre azonban akkora tömeg fordul meg a Székelykő és az Ordaskő szűk völgyében, a Nagyenyedtől 23 kilométerre fekvő, 530 főt számláló, többségében magyarok lakta faluban, hogy az már a tömegturizmus hátrányaival jár.

A fő gond az, hogy a rendszerváltás óta eltelt bő három évtizedben a helyi adminisztrációk ekkora tömegre nem készítették fel a falut. Sokak szerint nem is lehetne, hiszen Torockó fekvése, szűk utcái és kis falusi központja ezt nem teszi lehetővé.

Az igazi probléma mégis az, hogy az 1989. decemberi rendszerváltást követő két évtizeden át Torockónak olyan magyar polgármesterei voltak, akik nem értették az idők szavát, nem látták a turizmusban rejlő lehetőségeket,

és azokat a beruházásokat sem valósították meg, amelyek a legtöbb környékbeli faluban megvalósultak. A Torockóból és Torockószentgyörgyből álló község a hegy túloldalán fekvő, többségében magyarok lakta aranyosszéki településektől is lemaradt infrastruktúra-fejlesztésben – máig nincs működő szennyvízcsatorna-hálózata, és az ivóvízellátás is gyenge –, ilyen körülmények között kész csoda, hogy az évről évre növekvő vendéglátás nem omlott össze.

Galéria

A falu összes utcáját kőburkolattal vonnák be

Fotó: Makkay József

Félbehagyott közművesítési munkálatok

A három évtizedes egy helyben topogás nem csak a helybélieket ábrándította ki az önkormányzati munkából, hanem az RMDSZ Fehér megyei vezetőségét is, amely tisztában volt vele, hogy sürgősen lépni kell: hozzáértő magyar polgármestert kell keresni, aki kimozdíthatja a települést a holtpontról. 2020-ban született meg a széles körű előválasztás ötlete, amikor a helyi magyarság négy tagja méretkezett meg jelöltként. A szervezők mozgóurnával házról házra jártak a négy jelölt által delegált emberekkel, és az előválasztáson Deák-Székely Szilárd Levente tanár, a helyi iskola igazgatója nyert.

Az idén újrázó polgármester 84,19 százalékos elsöprő szavazattöbbséggel utasította maga mögé a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben indult magyar, illetve a PSD-és román jelöltet, ugyanakkor a helyi tanácsban is közel 80 százalékos RMDSZ-többség született. Az eredmények azt jelzik, hogy a négy évvel ezelőtti váltás sikeres volt. Ezt az is mutatja, hogy a korábbi pénztelenséghez képest a polgármesteri hivatal tucatnyi pályázatot nyert.

A valóságban mégsem ilyen egyszerű az újrakezdés története, mert Torockó legégetőbb gondja, a csatornázás és az ivóvízhálózat tekintetében nem történt érdemi előrelépés.

Deák-Székely Szilárd újraválasztott polgármesterrel a helyi önkormányzati irodájában vesszük számba a közel másfél évtized óta „görgetett” sanyarú örökséget. „A közművesítési projekt megvalósítása egy régi pályázat keretében, 2010-ben kezdődött el, és a mai napig nem valósult meg. A kivitelező cég nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek, a polgármesteri hivatal részéről pedig hanyagsággal és nemtörődömséggel magyarázható, hogy ezt a hatalmas késést nem kérték rajtuk számon” – magyarázza a bajok forrását az elöljáró.

Hasonlóan rossz munkával készült el az 1980-as években épített ivóvízhálózat alternatívája is, így a falubeliek továbbra is a kiöregedett, és állandó javításra szoruló, megbízhatatlan csőhálózaton keresztül kapják az ivóvizet a falu fölötti víztározóból. Az eredeti pályázatban az ivóvíz minőségét szabályozó berendezések, illetve a szennyvízülepítő és -tisztító állomás sem készült el, az előző polgármester viszont e nélkül is engedélyezte a szennyvízcsatorna használatát. Ma a panziók és a háztartások egy részéből érkező szennyvíz egy rekettyés-nádas területen ömlik a patakba. Mondani sem kell, hogy milyen kockázatokkal jár ez a falura és a helyi önkormányzatra nézve...

A polgármester szerint a hivatal keze meg van kötve: új pályázatot nem adhattak le a korábban kifizetett pénzek ellenére is félbehagyott munkálatokra,

így a helyi önkormányzat nem tehetett mást, mint perbe fogta a kivitelező céget. Abban reménykednek, hogy a községháza számára kedvező bírósági döntés esetén a vállalat munkásai visszatérnek a faluba. A községi költségvetésből nem futja a mintegy egymillió lejt igénylő ivóvízhálózat újbóli felújítására, így mindenki a per kimenetelére vár. A régi polgármesteri örökség még kísérti Torockót, amíg a hátrahagyott infrastruktúra-gondokra végleges megoldás születik.

Galéria

Deák-Székely Szilárd Levente polgármester új irányt akar szabni a község fejlődésének

Fotó: Makkay József

Megszűnnek az áramszünetek

Az elmúlt négy esztendőben egyéb területeken sikerült kisebb-nagyobb eredményeket elérnie a helyi önkormányzatnak. Az egyre több panzió, vendégház és a szaporodó kiadó tisztaszobák, a nyári fesztiválok és a számos hétvégi rendezvény a község elavult villanyáram-ellátó hálózatát is túlterhelte, ami gyakran áramszünetet okoz. Miután a gyulafehérvári illetékesek nem vettek tudomást a helyiek panaszáról, a polgármesteri hivatalnak sikerült rávennie egy helybéli vállalkozót, hogy nagy áramfogyasztóként kérvényezze egy új transzformátorállomás beszerelését a faluba. A kiírt licitet egy kolozsvári cég nyerte el,

így a szükséges engedélyek megérkezésével megoldódik a község biztonságos villamosenergia-ellátása, kiküszöbölik a sok kellemetlenséget okozó áramerősség-ingadozást.

Galéria

A torockói polgármesteri hivatal épülete ad otthon a helyi néprajzi múzeumnak is

Fotó: Makkay József

A közművesítés gondjai azonban más területen is éreztetik hatásukat. A polgármesteri hivatal által elnyert 8,5 millió lejes pályázat az utcák kikövezésére egyelőre stagnál, mert a kockakövekkel kirakott utcákat utólag nem lehet feltúrni. Elindult viszont a torockószentgyörgyi vár és a Thoroczkay-Rudnyánszky-kúria felújítása pályázati forrásokból. A projekt elkészülte után a község turistavonzó ereje tovább erősödik.

A várromokhoz eddig is sok turista érkezett, de a várfalak állagmegőrzését és a mostaninál jóval könnyebb megközelíthetőséget követően azonban a látogatók száma várhatón megtöbbszöröződik.

A rengeteg személygépkocsival és autóbusszal az önkormányzatnak kell valamit kezdenie, mert nagyobb eseményeken alig lehet mozogni a faluban. A polgármester szerint a belső terek átszervezésével akarnak összefüggő, fizetéses parkolási lehetőséget kialakítani, ami részben orvosolná a mostani zsúfolt helyzetet. Ezzel jönne párhuzamosan a törvény által szabályozott idegenforgalmi adó bevezetése a szállásadók számára, hogy a helyi önkormányzat kasszájába több pénz folyjon be a helyi turizmusból, amit a polgármesteri hivatal visszaforgat az infrastruktúra-fejlesztésbe.

Galéria

Torockói látkép az unitárius templommal

Fotó: Makkay József

Elnéptelenedő falvak

Torockó mai arculatát az 1996-ban elindult házfelújítási programnak köszönheti, amelyet Budapest V. kerületének önkormányzata támogatott hosszú éveken át. Összesen 130 ház nyert el felújítási támogatást, ennek eredményeként

a tulajdonosoknak meg kellett őrizniük a torockói házak hagyományos építészeti jellegét. A program finanszírozása mára leállt, újabban azonban több torockószentgyörgyi régi ház felújítására nyert román állami támogatást a polgármesteri hivatal.

A Torockón mintegy ötven panzióval és vendégházzal működő vendéglátás átterjedt Torockószentgyörgyre is, ahol a Székelykő Kúria már évek óta a környék legfelkapottabb vendéglátóhelye.

Galéria

A román ortodox templom a falu központjában, háttérben a Székelykő

Fotó: Makkay József

A településen 1997-től tanárként dolgozó Deák-Székely Szilárd szerint a község legnagyobb gondja az apadó gyereklétszám. A továbbtanulás miatt Kolozsvárra, Nagyenyedre vagy akár távolabbi vidékekre elköltöző fiatalok nem térnek haza, csak látogatóba. A két falu iskolájában évről évre kevesebb a gyerek, így napjainkra csak összevont osztályokban oldható meg az oktatás.

Turisztikailag bármennyire is vonzó település Torockó, fiataljait nem képes helyben tartani, holott az idegenforgalom jelenti a falu legfontosabb bevételi forrását, ami számos vállalkozási és munkavállalási lehetőséget is teremt.

A polgármester azonban ódzkodik attól, hogy a falu vendéglátása ellenőrizhetetlen tömegturizmussá váljon. Arra törekszenek, hogy a hely jellegzetességét, néphagyományait, magyar örökségét kínálják az idelátogató vendégeknek. Ami több kis helyi vállalkozást éltethet és a hagyományos mesterségek újjáéledését is biztosíthatná.

korábban írtuk

A kétszer felkelő nap vonzereje sem orvosolja a festői szépségű Torockó gondjait
A kétszer felkelő nap vonzereje sem orvosolja a festői szépségű Torockó gondjait

Alig van Erdélyben ismertebb magyar falu Torockónál. A magyar és román turisták által felkapott település azonban nehezen tud megbírkózni a hírnév nyújtotta turisztikai lehetőségekkel. Riportunkban a helyi falusi vendéglátás helyzetét jártuk körül.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 29., szombat

Egyetlen magyar diákot sem kellett kizárni a kisebbségek anyanyelvéből és irodalmából tartott képességvizsgáról

Az oktatási minisztérium szombati tájékoztatása szerint 9193 diák vett részt a nemzeti kisebbségekhez tartozó nyolcadikosok pénteki anyanyelv és irodalom képességvizsgáján.

Egyetlen magyar diákot sem kellett kizárni a kisebbségek anyanyelvéből és irodalmából tartott képességvizsgáról
2024. június 28., péntek

A fiú, aki katonabakancs okozta sebébe halt bele – hangoskönyv született a kolozsvári Tar Koppány Zsolt tragédiájáról

A kolozsvári Tar Koppány Zsolt kötelező sorkatonai szolgálatát teljesítve, katonabakancsa által okozott sebe miatt, feltehetően szándékosan hiányos kezelés következtében, vérmérgezésben halt meg 1982 végén.

A fiú, aki katonabakancs okozta sebébe halt bele – hangoskönyv született a kolozsvári Tar Koppány Zsolt tragédiájáról
2024. június 28., péntek

Nyílik az olló: bezsebelte a magyar voksok 94 százalékát az RMDSZ a helyhatósági megmérettetésen

A Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) négy év után visszahódította vezető szerepét a romániai önkormányzatokban, az RMDSZ pedig a magyar pártokra adott voksok 94 százalékát szerezte meg.

Nyílik az olló: bezsebelte a magyar voksok 94 százalékát az RMDSZ a helyhatósági megmérettetésen
2024. június 28., péntek

Erdélyi magyar szórványkollégiumokat támogat a Lakitelek Népfőiskola

A Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére szeptemberben kezdődik a Lakitelek Népfőiskola szórványkollégiumokat támogató programja – közölte Lezsák Sándor az MTI-vel.

Erdélyi magyar szórványkollégiumokat támogat a Lakitelek Népfőiskola
2024. június 28., péntek

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, az utolsó, még létező Máramaros megyei magyar adás műsorvezetője

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, a máramarosi magyar tévézés, az utolsó, még létező megyei magyaradás önzetlen műsorvezetője – közölte a Máramaros megyei RMDSZ.

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, az utolsó, még létező Máramaros megyei magyar adás műsorvezetője
2024. június 28., péntek

Nagybányai szállodában csaptak fel a lángok

Tűz ütött ki csütörtökről péntekre virradó éjszaka egy nagybányai szállodában. Tizenkét személyt, köztük egy gyereket evakuáltak.

Nagybányai szállodában csaptak fel a lángok
2024. június 27., csütörtök

Magyar–román egyetemi együttműködés az agrárágazat védelmében

Állatbetegségekkel összefüggő kutatási, oktatási együttműködésről állapodott meg a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem csütörtökön – tájékoztatta a PTE az MTI-t.

Magyar–román egyetemi együttműködés az agrárágazat védelmében
2024. június 27., csütörtök

Látványosan nőtt az Ákovita versenyre benevezett és díjazott jó minőségű pálinkák száma

Rekordszámú, mintegy ezer párlat- és pálinkaminta érkezett be az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre Csíkszeredába, a szakmai zsűri összesen 629 minősítést osztott ki.

Látványosan nőtt az Ákovita versenyre benevezett és díjazott jó minőségű pálinkák száma
2024. június 27., csütörtök

A történelmi magyar egyházak 170 ezer lej támogatást kaptak a Kolozs Megyei Tanácstól

Összesen 980 ezer lejes támogatást szavazott meg az egyházak számára Kolozs megye képviselőtestülete, az össztámogatás közel ötödét, 170 ezer lejt kapják a történelmi magyar egyházak.

A történelmi magyar egyházak 170 ezer lej támogatást kaptak a Kolozs Megyei Tanácstól
2024. június 27., csütörtök

Árvízvédelmi riasztás erdélyi folyók vízgyűjtő medencéjére

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 19 folyó vízgyűjtő medencéjére és a Duna kisebb mellékfolyóira.

Árvízvédelmi riasztás erdélyi folyók vízgyűjtő medencéjére