Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Tőkés László szerint az erdélyi magyar közösség különösképpen elvárja, hogy Marosvásárhely fekete márciusa ügyében a román igazságszolgáltatás ne mérjen kettős mércével, hanem nemzetiségi diszkriminációtól mentesen szolgáltasson igazságot az egykori többségi agresszió elszenvedőinek.
2020. március 20., 16:512020. március 20., 16:51
2020. március 20., 17:102020. március 20., 17:10
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke pénteken nyilatkozatot adott ki Marosvásárhely fekete márciusának 30. évfordulója alkalmából. Ebben Tőkés emlékeztetett, harmincéves a Temesvári kiáltvány, és nemrég ünnepeltük a forradalom 30. évfordulóját is.
A Temesvár Társaság forradalmi programjának alapdokumentuma következetes antikommunizmusáról nevezetes, melynek értelmében az alighogy felszabadult román társadalmat óva intette a kommunista aktivisták és a volt Szekuritáté-tisztek visszatérésének a veszélyétől (8. pont). Hasonlóképpen igyekezett óvni a zsenge román demokráciát a különböző társadalmi osztályok közötti viszálykeltéstől (2. pont), valamint az etnikumközi viszálykodástól (4. pont).
„Mindaz azonban, amitől George Şerban és Társasága okkal tartott és óvott, utóbb szinte menetrendszerűen, sorsszerű módon bekövetkezett.
– olvasható Tőkés nyilatkozatában, amelyben az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás súlyos következményeire is emlékeztetett.
Harminc éve, 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt. Alább közöljük az MTI háttéranyagát.
„Három évtized múltán rezignációval állapíthattuk meg, hogy ily hosszú idő sem volt elégséges nemhogy a forradalmi változások kiteljesítésére, de még az egykori események feltárására, az igazság felderítésére és az igazságtételre, a vétkesek felelősségre vonására sem. Igaz ugyan, hogy a forradalom idején elkövetett bűncselekmények ügyében a vádemelés tavaly már megtörtént,
– jelentette ki az EMNT elnöke.
Tőkés figyelmeztetett, tavaly decemberben Klaus Johannis államfő is azon meggyőződésének adott hangot, hogy az igazságot ki kell deríteni, és a vétkeseket meg kell büntetni. „Csak remélnünk lehet, ezzel együtt pedig követelnünk kell, hogy az európai parlamenti elvárások és az ezekkel kapcsolatos államelnöki fogadkozások végre valósággá váljanak, és az igazság- és jóvátétel ténylegesen megtörténjék a forradalom és a bányászjárás perében.
– állapította meg a volt európai parlamenti képviselő.
Hozzátette: amint azt a véres események 20. évfordulóján közzétett felhívásukban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Pro Europa Liga együttesen követelték: az igazság kiderítése érdekében és a törvény előtti egyenlőség követelményének megfelelően haladék nélkül újra kell kezdeni a nyomozati eljárást a marosvásárhelyi atrocitások megszervezői ellenében és törvény elé állításuk érdekében.
Tőkés felidézi, hogy a nemrég napvilágra került korabeli CIA-jelentések is arra vallanak, hogy Ion Iliescu elnök az interetnikai konfliktusokat kívánta felhasználni hatalmának megszilárdítása érdekében, a volt Szekuritáté újjászervezése, azaz a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) létrehozása által. „Ennek megfelelően állapítja meg Kincses Előd, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának (NEIT) akkori Maros megyei alelnöke, hogy
– olvasható Tőkés nyilatkozatában.
„Mindezek alapján és mindent egybevetve, harminc évvel a dicsőséges romániai forradalom és az azt eltérítő ellenforradalmi események után azzal a felhívással fordulok Klaus Johannis államelnökhöz, hogy szerezzen érvényt az igazság kiderítésére és a vétkesek megbüntetésére vonatkozó kijelentéseinek mind az egykori „terroristák” vérengzései, mind a marosvásárhelyi parasztjárás, valamint a bukaresti bányászjárás garázdálkodásai tekintetében.
– fogalmazott Tőkés László a fekete március 30. évfordulóján.
Miközben Marosvásárhely magyar értelmisége naivan hitt a rügyező demokrácia értékeiben, a hatalmat 1989 decembere után fokozatosan magukhoz ragadó katona-, rendőr- és szekustisztek a „mélyből” taszították bele a várost a harminc évvel ezelőtti interetnikai konfliktusba.
A fekete március eseményei mindmáig elhintették a kétely, a kölcsönös bizalmatlanság magvát, amely jelentősen fékezte a város gazdasági-szellemi fejlődését, két egymással párhuzamos társadalmat teremtve – vallja Novák Csaba Zoltán történész, szenátor.
Ha nincs a forradalom után a Marosvásárhelyi Rádiónak a Székelyföld lakosságát nyugalomra intő, meggyőző „műsorszáma”, az 1990-es fekete márciusi események könnyűszerrel polgárháborúba torkolltak volna – vallja a magyar szerkesztőség egykori munkatársa, Kelemen Ferenc.
Kelemen Hunor pénteken videóüzenetben ítélte el, hogy kereken harminc évvel a véres marosvásárhelyi összecsapások, a fekete március után sem lehet tudni, kinek az utasítására törtek rá a magyarokra.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!