Fotó: Archív
2010. szeptember 16., 08:322010. szeptember 16., 08:32
A Hargita megyei Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon, mint ismeretes, hónapok óta konfliktusban áll a helyi lakosság a roma közösséggel. Csíkszentmárton polgármestere, Gergely András azonban nem is hallott arról, hogy az önkormányzatnak néhány napon belül el kell készítenie a romák integrációjának tervét. „Minket még nem értesítettek, de amint megtudjuk a részleteket, megtesszük a szükséges lépéseket” – mondta az elöljáró.
A csíkszentkirályi etnikai konfliktus feloldásában nagy szerepe volt a helyi önkormányzatnak, most azonban a prioritási lista első helyén a helyi strand kiépítése szerepel – tudtuk meg Székely Ernőtől, a község polgármesterétől „Hallottunk Vasile Blaga belügyminiszter bejelentéséről, de nem volt időnk foglalkozni vele. Valamit megpróbálunk tenni hétfőig, de hogy pontosan mit, azt egyelőre nem tudjuk” – fogalmazott.
A megyeközpont polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán a Krónikának elmondta, Csíkszereda önkormányzata évek óta foglalkozik a romák társadalmi beilleszkedésének elősegítésével. „Hiába várja el azt bárki, hogy holnaptól másképp lesz, egyik pillanatról a másikra nem lehet látványos változásokat elérni” – fogalmazott a polgármester.
A nagybányai polgármesteri hivatal szociális osztálya egyelőre még csak projekttémákat kapott a kormánybiztosi hivataltól a romaintegrációval kapcsolatban – tudtuk meg Giani Ardeleantól, a polgármesteri hivatal romaügyi szakértőjétől. Ilyenek a munkahelyteremtés, oktatáshoz való hozzáférés, valamint a romák és a többi nemzetiség közötti párbeszéd kialakítása. Máramaros megye második legnagyobb városában is gond a romák társadalomba való beilleszkedése.
Az önkormányzat szociális osztályának vezetője, Geta Delescu a Krónikának elmondta, korábban már elindítottak különböző, a romák integrációját célzó projekteket, ezeket az anyagi támogatások mértékének függvényében folytatni akarják. Ezek közül a legkiemelkedőbb talán az oktatási intézményekkel való párbeszéd. Mivelhogy a romák még mindig nagy számban hagyják ott az iskolát, a hivatalnak sikerült elérnie, hogy a város oktatási intézményeiben, óvodától gimnáziumig külön helyeket biztosítsanak a romák számára.
Az osztályvezető ugyanakkor azt is közölte, a szomszédos megyékből érkezett, a városban letelepedett romák számára próbálnak személyazonossági bizonyítványokat kiállítani – ennek érdekében már tárgyaltak a helyi lakosság-nyilvántartó iroda képviselőivel.
A munkahelyteremtés érdekében a máramarosszigeti városháza a szatmárnémeti polgármesteri hivatal szociális osztályával próbál közös pályázatot benyújtani. „Ahogy régebben a roma nemzetiségűeket fölvették a kartongyárba dolgozni, úgy most is próbálnak a romák számára különböző gyárakban állást biztosítani. Ez a folyamat azonban egyáltalán nem lesz könnyű” – összegezte Geta Delescu.
Szatmárnémeti önkormányzatának szociális és közszolgálati irodája jelenleg három olyan európai uniós pályázatban érdekelt, amelyek a város roma lakosságának integrációját szorgalmazzák. Andrea Angel Sueda, az iroda nemzetközi finanszírozású pályázataiért felelős képviselője lapunk kérdésére elmondta, több európai várossal közösen vesznek részt egy URBACT elnevezésű programban, amelynek keretében a leromlott városrészek rehabilitációját kívánják megvalósítani.
„A fejlesztési program egyik erőssége, hogy kifejezetten olyan területeket is magában foglal, ahol nagyrészt roma lakosság él, illetve ahol a társadalom perifériájára szorult emberek laknak” – világosított fel az irodavezető. Emellett a partiumi város érdekelt abban az országos kormányprogramban, amelynek során néhány kiválasztott település a helyi roma közösségek érdekeit képviselő szakértőket alkalmazhat.
A képviselők továbbképzéséről regionális központokban gondoskodnak. Szatmárnémeti harmadik integrációs programja az Együtt egy jobb társadalomért című, amelyet a Romák Országos Szövetsége is támogat. Ennek keretében roma kisebbségbeli személyek, fogyatékkal élők és kis jövedelműek képzését és elhelyezkedését teszik lehetővé. Sueda továbbá arról is beszámolt, hogy több hasonló tematikájú pályázattervezetük is van, amelyeket Vasile Blaga kérésére a napokban terjesztenek a szaktárca elé.
Nevelő jellegű integrációs stratégiára van szükség Romániában, méghozzá országos szinten – véli Szabó Ödön RMDSZ-es Bihar megyei tanácsos. Szerinte az ehhez kapcsolódó egyik legrosszabb döntése a kormánynak az volt, amikor az úgynevezett gyerekpénz kifizetését függetlenítette az iskolába járástól – azóta ugyanis tudomása szerint jóval kevesebb roma gyerek tanul, mint korábban, otthoni taníttatásukra pedig nincs esély. Szabó Ödön azt gondolja, egy ilyen hoszszú távú stratégiát akkor lehetne felállítani, ha az állam elismerné, hogy neki sincs ilyen, és anyagilag a mostaninál sokkal hangsúlyozottabban támogatná a tevékeny civileket és az egyházakat, amelyek kevés pénzből és igen hatékonyan tesznek a roma közösségek társadalmi integrációjáért.
Élesd város lakosainak a 2002-es népszámlálás adatai szerint mintegy tizede roma nemzetiségű. Zeno Ţipţer polgármester elmondta, az önkormányzat folyamatosan dolgozik azon, hogy az elszegényedett roma közösség minél jobb körülmények között lakhasson. Mint mondta, a belügyminisztérium pontos irányelvekkel látta el az élesdi önkormányzatot is, amiből kiderül, mit kell tennie, például az orvosi ellátás, szociális háló javítása szerepel a listán.
A város emellett uniós pályázaton nyert pénzből nappali központot is létrehozott a roma gyerekek számára, ahová az iskolai órák után mehetnek, ebédet kapnak, és az ott dolgozók a tanulásban is segítenek nekik. Meglátása szerint egyébként a városban lakó romák legnagyobb része sikeresen beilleszkedik a társadalomba, sokuknak állandó munkahelye is van a helyi, olasz tulajdonú cipőgyárban. Azt azonban leszögezte az elöljáró, hogy pénz hiányában nagyon nehéz integrációs stratégiát kidolgozni, és abban is kételkedik, hogy ha valóban eljutnak ötletei a tárcavezetőhöz, bárki figyelembe veszi-e majd őket, és segít-e a megvalósításukban.
A háromszéki önkormányzatok többségénél még csak most dolgozzák ki a romák beilleszkedését elősegítő stratégiát. György Ervin Kovászna megyei prefektus tegnap találkozóra hívta azoknak a településeknek a képviselőit, ahol nagyobb roma közösségek élnek, az ülésre meghívták a közösségek képviselőit is. A találkozón megalakítottak egy szakbizottságot, amely pontosan feltérképezi a romák gondjait, és megoldásokat javasol.
Abban mindenki egyetértett, hogy a tanügynek hatalmas szerepe van a beilleszkedés elősegítésében, hiszen jelenleg a roma gyerekek alig 10 százaléka fejezi be az iskolát. A cigányok képviselői ugyanakkor azt szeretnék, ha minden községi önkormányzatban volna szóvivőjük. Háromszéken jelenleg csak négy polgármesteri hivatalban van romakérdésekkel foglalkozó referens.
Maros megyében nincsenek gondok a romák beilleszkedésével – jelentette ki a Krónika megkeresésére Aurelian Paul Cozma, a marosi önkormányzat szociális kérdésekkel is foglalkozó titkára. Cozma szerint nagyon jól együttműködnek a cigányok civil szervezeteivel, éppen a tegnap kötöttek együttműködési megállapodást egy ilyen egyesülettel közös pályázás céljából.
A kolozsvári önkormányzat már korábban kidolgozott egy részletes romaintegrációs projektet, melynek irányításával külön foglalkoznak a városházán – mondta el a Krónikának László Attila alpolgármester. Az elöljáró elmondta, 2005-ben, amikor elfogadták a városfejlesztési stratégiát, külön fejezetben foglalkoztak a romák ügyével.
A szociális ügyosztályon két roma referens dolgozik, egyikük a pataréti romákkal tartja folyamatosan a kapcsolatot, míg társa irodai munkát lát el, a gyermekvédelemmel foglalkozik. A projekt keretében az önkormányzat 150 szükséglakást akart építeni, de akkor az ott élők szegregációval vádolták az önkormányzatot, ezért a beruházás elmaradt. Ezt követően a kincses város önkormányzata úgy döntött, kisebb projektek keretében próbálja megoldani a romák gondjait. Tavasszal az önkormányzat 18 szükséglakás felépítését tervezi.
Megtudtuk: 2008 augusztusából származó adatok szerint a Mărăşti negyedi Coastei utcában 18 lakásban, illetve a környéken összetákolt bádogházakban 334 személy él, míg Szamosfalván, a Canton utcában hat barakkban 445-en laknak. A pataréti szeméttelep környékén a romák valóságos falut hoztak létre, a kolozsvári városháza tudomása szerint itt 1000 felnőtt és 850 gyerek él.
Hozzáfűzte, a városháza aktívan részt vesz a romák integrációjában, több romát is foglalkoztatnak, akik elsősorban takarítanak, de a zöld területek karbantartásából is kiveszik a részüket. A hátrányos helyzetű romákat két kolozsvári köztisztasági vállalat is foglalkoztatja. Többen közülük az önkormányzat belvárosi, illetve szamosfalvi kantinjában étkeznek. Ezenkívül egészségügyi programokat is működtet a városháza, melyek keretében többek közt kifizetik a romák egészségbiztosítását, így ingyenes kórházi ellátásban részesülnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
Az ünnepi hétvégén az Ökumenikus Segélyszervezet adományszámlájára érkezett felajánlások összege meghaladta a 250 millió forintot (mintegy 620 ezer euró) – tájékoztatta a segélyszervezet hétfőn közleményben az MTI-t.
Halálra gázolt egy gépkocsi vasárnap este egy 6 éves gyereket Szatmár megyében. A kisfiú szabálytalanul kelt át az úttesten Nagymadarászon.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
Látogatottsági adatok