Tanácselnököket veszíthet a magyar képviselet: hátrányos az RMDSZ számára a megyei önkormányzati vezetők közvetlen megválasztása

„Megértettük a polgárok üzenetét, azt az óhajt, hogy nagyobb szerepet akarnak a döntéshozó tényezők megválasztásában” – mondta a miniszterelnök.

Múltbéli tapasztalatok

A most elfogadott gyakorlatot korábban a 2008-as és a 2012-es helyhatósági választásokon alkalmazták. Tizenegy éve négy megyében nyert az RMDSZ tanácselnökjelöltje: Szatmár megyében Csehi Árpád, Maros megyében Lokodi Edit Emőke, Kovászna megyében Tamás Sándor, Hargita megyében pedig Borboly Csaba. Ám négy évvel később már csak utóbbi kettőnek sikerült újráznia, a szövetség „elvesztette” Maros és Szatmár megyét. Ugyanakkor

Tamás és Borboly helyén maradt, míg Marosban Péter Ferenc, Szatmárban Pataki Csaba, Biharban pedig Pásztor Sándor áll a megyei tanács élén.

Marian Oprișan, a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke a hétfői döntés után elmondta: támogatják, sőt szorgalmazták, hogy visszatérjenek a 2008-as és 2012-es önkormányzati választásokon alkalmazott gyakorlathoz. Az államfői hivatal ugyanakkor bírálta a döntést. Klaus Johannis államfő nevében szóvivője, Mădălina Dobrovolschi leszögezte: a sürgősségi rendelet, amellyel a kormány a választási törvényt módosította, valójában a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi kiskirályainak tett engedmény, amellyel a támogatásukat próbálják megszerezni. Az elnök szerint a PSD semmit sem értett meg az EP-választáson elszenvedett vereségből, és menet közben próbálja megváltoztatni a játékszabályokat. Leszögezte: a sürgősségi rendeleteket nem szabad visszaélésszerűen, átláthatatlanul alkalmazni.

Csökkenő magyar esélyek

Az RMDSZ nem támogatta a megyei tanácsok elnökeinek közvetlen megválasztásáról hozott döntést akkor sem, amikor a közigazgatási kódex parlamenti vitája során a különböző bizottságokban ennek a lehetősége felmerült, mert ez semmit nem tesz hozzá, sőt elvesz a magyar közösség érdekképviseleti rendszeréből – emlékeztetett Horváth Anna. Az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke a Krónikának elmondta, elvi fenntartásaik is vannak a módosítással kapcsolatban. Rámutatott, a szövetség vezetői több fórumon is rámutattak,

sarkalatos kérdésekben különösen, de semmilyen területen nem tartják indokoltnak, ha a sürgősségi helyzet csak ürügyként jelenik meg. A másik elvi kifogás, hogy a választási rendszert nem lehet ciklusonként, pártérdekek mentén újragondolni. „Egyetlen országnak sem tesz jót, gátolja az államapparátus, a közigazgatási rendszer működését. A választás lebonyolítását, a teljes közigazgatási rendszert ciklusonként újragondolják, pártérdekek mentén ide-oda ráncigálják, vargabetűkkel visszatérnek, elölről kezdik, kísérleteznek” – részletezte Horváth Anna. Szerinte az is kérdéses, hogy mikor és milyen formában jut a rendelet parlamenti vitára, hiszen minél közelebb kerül a helyhatósági választások időpontja, annál nehezebb újra és újra gondolni a rendszereket.

Bihar megye van a legnagyobb veszélyben

A Szociáldemokrata Párt érdekeit szolgálja a hirtelen hozott, nem egyeztetett döntés, amely kedvezőtlen helyzetbe hozza a magyar érdekképviseletet, leginkább a Bihar megyeit – mondta el megkeresésünkre Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke. Rámutatott: a partiumi megyében a magyarság aránya megközelítőleg 25 százalék – ez nagy számú, 130 ezres magyar lakosságot jelent, de tekintetbe véve az arányokat,

Hozzátette, Szatmár megyében 35–36 százalékos a magyarság aránya, ám Maros megye már nincs ilyen nehéz helyzetben. „A PSD érdekeit szolgáló döntés nem kedvez nekünk, de nem azt jelenti, hogy megadjuk magunkat, megyünk előre” – fogalmazott Pásztor Sándor. Hozzátette, fájó, és határozott visszalépésként értékeli, hogy a kormány másik sürgősségirendelet-tervezete nem tartalmazza azokat az előírásokat, melyek az RMDSZ javaslatára kerültek be az alkotmányellenesnek nyilvánított közigazgatási kódexbe, melyek a kisebbségi nyelvhasználat kiterjesztésére vonatkoznak.

„Biztonságban” Kovászna és Hargita megye

Kovászna és Hargita megyében nem eredményez változásokat, ha közvetlenül választják meg a megyei tanácselnököket – szögezte le lapunk kérdésére Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke felidézte, hogy őt két alkalommal közvetlenül választották meg, legutóbb pedig a jelenlegi rendszerben.