Décsei Attila, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, az udvarhelyi iskolák képviselői ösztöndíjat, ingyenes bentlakást és utaztatást ígértek a szórványbeli gyerekeknek.

Közölte, az ajánlat elsősorban a román iskolába készülő nyolcadikosoknak szólt, de a felsorolt kedvezmények azon szülőket is elgondolkodtatták, akik korábban a besztercei magyar tagozatra készültek járatni csemetéiket.

Az RMDSZ-elnök úgy tudja, az udvarhelyiek kecsegtető ajánlata nyomán három ilyen nyolcadikos is meggondolta magát, és a Hargita megyei városban folytatná tanulmányait. Mint elmondta, a 12 szentmátéi végzős közül eredetileg nyolc készült a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar tagozatára, jelenleg viszont csak egy maradt.

Magyar iskola, de kinek?

Décsei Attila szerint ez elsősorban amiatt riasztó, mivel úgy tűnik, a helyi magyar közösségnek több év után végre sikerült elérnie, hogy önálló magyar iskola működjön Besztercén.

A Hunyadi János Gimnázium létrehozására már a tanfelügyelőség és a városvezetés is rábólintott, csak a helyi tanácsnak kell jóváhagynia az erre vonatkozó határozatot, amire a remények szerint még ebben a hónapban sor kerül. A tervek szerint ősztől önállósuló magyar tagozat 2018-ig még a főgimnázium épületében működne, majd átköltözne egy erre a célra szánt, jelenleg felújítás alatt álló ingatlanba.

A megyeszékhely 6 százalékos magyarsága azonban nem képes fenntartani egy önálló magyar iskolát, ehhez a megye magyar településeiről érkező középiskolásokra is szükség van, mutatott rá Décsei. „Ha nem lesznek gyerekek, mi értelme van a magyar iskolának?” – tette fel a kérdést.

Megtudtuk, az Andrei Mureşanu Főgimnázium általános iskolai tagozatán évfolyamonként jelenleg egy, a középiskolain két magyar osztály működik, utóbbiakhoz a besztercei mellett a szentmátéi, magyardécsei, vicei, árpástói és magyarnemegyei általános iskolák biztosítják az utánpótlást.

Ráadásul a kínálatot bővítendő, a besztercei önálló magyar iskolában szakosztály beindítását is tervezik, a kétprofilú osztályban a fiúk és lányok külön, nekik szóló szakmát tanulhatnának. A szakosztály indításával azokat a gyerekeket szeretnék visszacsalogatni, akik korábban annak hiánya miatt mondtak le arról, hogy anyanyelvükön tanuljanak.

Közösségi élményt teremtenének

A vidéki gyerekeket különböző kedvezményekkel próbálják a városba csalogatni, mesélte Décsei. Pár éve hozta létre számukra a református egyház a Reménység Háza névre keresztelt 41 férőhelyes bentlakást, ahol felügyelet alatt tanulnak, kedvezményesen étkeznek. Ingázási támogatást is kapnak, és a politikus szerint további lehetőségeket keresnek a szülők támogatására. Ugyanakkor számos rendezvénnyel, ifjúsági programmal próbálnak közösségi élményt biztosítani számukra.

Décsei Attila szerint a magyar diákok tömbmagyarságba való csábítása demográfiai problémákat is kelthet a mintegy 6 százalékos magyarsággal rendelkező megyében. „Ha ezek a fiatalok 14–15 éves korukban elhagyják szülőföldjüket, mekkora az esélye annak, hogy ide még visszatérjenek, és családot alapítsanak itthon, a szülőföldjükön? – tette fel a kérdést nyílt levelében Décsei Attila. – Az nem támogatás számunkra, hogy gyerekeinket elviszik, a támogatás az volna, ha ezek a gyerekek a szórványban, otthon, szülőföldjükön kapnák meg az ajánlott segítséget, ha a helyi magyar oktatást választják.”

A gimnáziumba vágyók is mehetnek

Szentmátéból 7-8 nyolcadikos hajlik arra, hogy székelyudvarhelyi iskolában folytassa tanulmányait, mesélte lapunknak Lakatos Imre iskolaigazgató. Mint mondta, az udvarhelyi ajánlat címzettjei elsősorban azok a diákok voltak, akik magyar kínálat híján román nyelven akartak szakmát tanulni. Azonban hallva a számos kedvezményről, azok a szülők is hajlani kezdtek erre, akik eredetileg gimnáziumba, a besztercei magyar tagozatra szánták őket.

„Megkérdezték, hogy nekik is lehet-e menni, és a válasz az volt, hogy lehet” – mesélte az igazgató, aki szerint az ösztöndíj, ingyenes ellátás és a havi ingyenes utaztatás nagy támogatást jelent a nehéz anyagi helyzetben lévő szülőknek. A szentmátéi iskolában V–VIII. osztályban 53, míg az elemiben összevont osztályban 25 gyerek tanul, az óvodában 30 csemete van. A gyereklétszám apadása itt is tetten érhető, így a környező településekről próbálják összegyűjteni a gyerekeket, így biztosítva az iskola fennmaradását, mondta az igazgató.

„Itthon kell jobb ajánlatot nyújtani”

Nem talál semmi kivetnivalót az NSKI és a székelyudvarhelyi iskolák szórványbeli kampányában Kerekes Zoltán, a vicei és magyardécsei iskolák utánpótlását csángó gyerekek behozatalával biztosító, a két településen szórványkollégiumot működtető Bástya Egyesület elnöke. Lapunknak elmondta, tudomása szerint a két települést nem keresték fel a székelyföldi „küldöttek”, de ha megtették volna, nem tartaná károsnak. „Azt kell elérni, hogy ne ők jöjjenek távolról egy jobb ajánlattal, itthon kell jobb ajánlatot, minőségibb, olcsóbb oktatást nyújtani” – fogalmazott az egyesületi elnök.

Kerekes Zoltán elmondta, idén Vicében öt, Magyardécsében két nyolcadikos végez, akiknek többsége a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban és marosvásárhelyi iskolákban folytatja tanulmányait. Mint részletezte, a nagy múltú enyedi iskolával egyezséget kötöttek, miszerint a keresztszülőprogram révén próbálnak támogatást szerezni a csángóföldi és szórványbeli gyerekek taníttatásához, így az egyesületnek anyagilag jóval kevesebbe kerül az itteni iskoláztatásuk, mintha Besztercére járatnák őket.

Úgy vélte, a besztercei bentlakás túl drága, és az oktatás minősége sem éri el a kívánt szintet. Ráadásul Enyeden jóval sokszínűbb a kínálat, és az iskolai tevékenységet számos szabadidős tevékenység egészíti ki, néptánc, régizene, cserkészet és számos sporttevékenység közül választhatnak. „Nem lehet elítélni azt a szülőt, aki a gyerek javát nézve úgy dönt, inkább a tömbmagyar iskolába járatja a gyerekét. Elsődleges, hogy magyarul tanuljon, és inkább menjen máshova, mint itthon román iskolába” – fogalmazott Kerekes Zoltán.

Iskolák veszélyben

Beszterce-Naszód megyében az elmúlt évben két településen, Tekében és Magyarberétén szűnt meg a magyar oktatás. Az erdélyi magyar iskolák helyzetét feltérképező Iskolák veszélyben program adatai szerint a több mint húsz magyar iskolából csupán hétben biztosított hosszú távon a működéshez szükséges gyereklétszám.

Mint arról beszámoltunk, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke korábban az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén szórványösztöndíj-programot szorgalmazott, ugyanakkor kijelentette, hogy a szórványkollégiumokat a tömbmagyarság által lakott területeken működtetné. A székelyföldi politikus felvetését az intézmények vezetői és Molnár Zsolt RMDSZ-es képviselő is ellenezte, rámutatva: ezek létfontosságúak a szórványközösségek megmaradása szempontjából.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet cikkünk nyomán kiadott közleményében leszögezte: továbbra is fő szempontjának fogja tekinteni, hogy a pedagógustársadalom, a történelmi magyar egyházak, illetve a szórványban élő gyerekek szüleivel közösen alakítsa ki szórvány- és diaszpórastratégiáját. „A magyar gyermek a magyar jövőt és az igazi gyöngyhalász-politikát jelenti!” – szögezte le az NSKI.