Korodi Attila parlamenti képviselő elmondta, hiába szólították fel a szaktárcát a vadkárok kifizetésére, a támogatást hónapok óta nem fizetik a bajba jutott gazdáknak.

„A nyár elején már kilincseltünk a környezetvédelmi minisztériumban a vadkárok megtérítése érdekében. Jeleztük, hogy több száz jóváhagyott dosszié után egy banit sem kaptak a kárvallottak, mi több, számos iratcsomóról még véleményt sem mondott az illetékes hatóság, a korábban visszautasított kérvényekről pedig nem tájékoztatták a gazdákat” – mutatott rá a parlamenti képviselő.

Új törvényt sürgetnek

Korodi a Krónikának elmondta, attól tart, hogy túl sok jóra ezután sem lehet számítani. „Szeptemberben kezdjük elölről a procedúrát, jelezni fogjuk a szaktárcának a felmerült problémákat. Többet nem tehetünk, hiszen semmilyen konkrét eszköz nincs a kezünkben jelenleg. Úgy látszik, a minisztériumban nem törődtek ezzel a kérdéssel, inkább nyaraltak ezekben a hetekben, mintsem a gazdák problémáira kerestek volna megoldást” – összegezte a politikus.

Az RMDSZ-es képviselő elmondta, a napokban civil szervezetekkel, a Natura 2000 természetvédelmi területek gondnokaival egyeztetett a kérdésben, és egyetértettek abban, hogy újra kellene gondolni a vadállomány kezelési rendszerét, illetve a vadkárok rendezésére vonatkozó jogszabályt is egyszerűsíteni kellene.

Emlékeztetett: 2014 márciusától decemberig, amikor a környezetvédelmi minisztériumot vezette, prioritásként kezelték a vadkárok megtérítését. A minisztérium abban az időszakban 400 ezer lejt költött el erre a célra, összesen 184 kártérítési kérésnek tettek eleget. A legtöbb igénylés Maros, Kovászna és Hargita megyéből érkezett. Az adatokat, mint kiderült, azóta sem aktualizálták.

Senki nem érti a kilövési kvótarendszert

A kilövési engedély megszerzésének folyamatáról is kérdeztük a parlamenti képviselőt. Elmondta, medvetámadás esetén az érintett település vezetőségének a helyi vadásztársulathoz kell fordulnia. Viszont, ha a vadászegyesület már tejesítette a kilövési kvótát, a környezetvédelmi minisztériumhoz kell fordulnia. Mint kiderült, a folyamat legalább annyira nehézkes, mint a kártérítések igénylése esetében.

László Béla, a Kovászna Megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, idén egyetlen medvére sem kaptak kilövési engedélyt a szaktárcától. „Öt levelet küldtünk a környezetvédelmi minisztériumnak, és még csak válaszra sem méltattak” – mondta László Béla, aki szerint a minisztérium talán azért nem tartotta sürgősnek a válaszadást, mert tavaly november óta nem történt olyan eset, hogy a medve emberre támadt volna.

„Ez rendben van, de ehhez képest rengeteg bosszúságot és kárt okoznak a medvék Háromszéken is, háziállatokra támadnak, tönkretették a kukoricásokat, sőt most már a méhkaptárokat sem kímélik. A gazdák minden módszerrel védekeznek, de ez legtöbbször hatástalan, villanypásztorral nem tudják bekeríteni az egész mezőgazdasági területet. Ha egyik felől nem tudnak bemenni a kukoricásba, megkerülik, és bemennek a másik oldalon” – magyarázta az egyesület elnöke.

László Béla elmondta, az egyesület tagjai megpróbálják az erdőben tartani a vadakat – etetőket helyeznek ki, kukoricát hordanak ki azokra a helyekre, ahol tudják, hogy több a medve – de ez a próbálkozás szerinte az erdőben legeltető pásztorok miatt vallott sok esetben kudarcot. „A tehenekkel, juhokkal feletetik a vadaknak kitett élelmet, mert könnyebb azzal felhizlalni az állatokat, mint folyamatosan újabb legelőkre hajtani a nyájat, ahol úgyis csak kiszáradt füvet találnak” – mondta László Béla.

Az egyesület tagjai ennek ellenére nem adják fel, novemberig etetik a medvéket, vagyis addig, amíg téli álomra vonulnak, így próbálják megakadályozni, hogy a településeken, a mezőgazdasági területekben tegyenek kárt.

Kósa András vadász egyébként érdeklődésünkre arról számolt be, hogy idén is sok medve tanyázik a háromszéki erdőkben, egy etetőhöz kilenc vad is lejár. „A medvetámadásokat nem lehet megelőzni: ha a vad éhes, megijed vagy veszélyeztetve érzi a bocsát, akkor támad. Szerintem a kilövési engedélyeket is csak szemkiszúrásból adják, amikor adják. Ezzel már nem oldható meg a számuk szabályozása” – véli a háromszéki vadász.

„Lépnünk kell, mielőtt nagyobb lesz a baj”

Hargita megyében sokkal roszszabb a helyzet: a székelyföldi megyében csak a nyári időszakban több esetben is emberekre támadt a medve, háziállatokat ölt, veteményeseket tett tönkre. „Lépnünk kell, mielőtt súlyosabb lesz a probléma – mondja Pál Péter, Csíkszentlélek polgármestere. – Most nem arról van szó, hogy elfoglaltuk a medve élőterét, hanem az a helyzet állt elő, hogy az állat bejön a faluba. Mindenképpen kilövetési engedélyért fogunk folyamodni, de tudjuk, hogy az engedélyt nagyon nehezen hagyják jóvá”.

Ezzel Petres Ervin, a Szilos Vadászegyesület elnöke is egyetért. Példaként említette a fitódi esetet, ahol az elmúlt hétvégén a medve több alkalommal is bejárt a faluba, és négy kutyát is megölt. „Az ilyen esetekben könnyebben kellene jóváhagyják a kilövési kérvényt, de az elmúlt években rendkívül nehézkessé vált ez a procedúra” – tette hozzá.

A tavalyhoz képest több mint ezerrel szaporodott az országban a medveállomány, jelenleg 10 460 medvét tartanak számon, miközben Románia valamivel több, mint hatezres létszám fenntartását vállalta az uniós csatlakozáskor. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke egyébként korábban jelezte, Romániának újra kell tárgyalnia az Európai Unióval azt az egyezményt, amely kiemelten védett fajnak nyilvánította a kárpáti barnamedvét, és 90 százalékkal csökkentette a kilövési kvótát.

Szerinte a hetvenéves idős néni faluról sok esetben nem tud huszonnégy órán belül bejutni a községközpontba, hogy jelentse az okozott kárt, és ami sokkal súlyosabb, hogy több településen a szülők este hat után nem merik kiengedni az utcára a gyereküket, mert a medve bármikor felbukkanhat a környéken.

„A túlzott védelem miatt az állomány elszaporodott, és oda jutottunk, hogy a gazdák ma nem szarvasmarha- vagy juhtenyésztők, hanem medve- és vaddisznótenyésztők” – értékelte Tánczos Barna szenátor is, aki az ígérte, egy új, a vadkárok rendezésére vonatkozó javaslatot nyújt be törvénytervezet formájában, amely egyszerűsítené az eljárást.