Kelemen Hunor elnök szerint az RMDSZ nem lesz más pártok, más ideológiák csatlósa
Fotó: Rostás Szabolcs
Határozottan erősödött az elmúlt évtizedekben közösségként az erdélyi magyarság intézményeivel, településeivel együtt – hangzott el az RMDSZ kolozsvári, 14. kongresszusának második napján, szombaton.
2019. február 23., 12:562019. február 23., 12:56
2019. február 23., 15:302019. február 23., 15:30
A meghívott romániai, magyarországi és Kárpát-medencei politikusok pénteken elhangzott köszöntő beszédeit követően szombaton már érdemi munka zajlik a kincses városi BT Arénában zajló politikai fórumon. Az RMDSZ vezetőinek beszámolóin, a küldöttek hozzászólásain kívül a pénteki közel ezres létszámhoz képest kissé megfogyatkozott, a névsorolvasás szerint 857 küldött újraválasztja elnöknek Kelemen Hunort, továbbá elfogadja a Jövő Erdélyben című vitairatot.
Az RMDSZ elmúlt négy évéről szóló beszámolójában Kelemen Hunor tulajdonképpen a szövetség által harminc évvel ezelőtt megkezdett út helyességét, „járhatóságát” bizonygatta. Felidézte, hogy megalakításának pillanatában az alakulat azt a megbízást kapta a közösségtől, hogy vívja ki az identitás megőrzéséhez szükséges egyéni és közösségi jogokat, szerezze vissza az elrabolt javakat, támogassa, szervezze a közösség építkezését és egy olyan demokratikus állam felépítését, amelyben minden polgár otthon tudja érezni magát és biztonságban tervezheti jövőjét.
A politikus úgy vélekedett, a közösség képviseletének, a közös céloknak és a közös akaratnak a szilárd alapjára épül az RMDSZ immár három évtizede éve, szövetség volt és maradt: a romániai magyar emberek szövetsége és szövetségese. Szerinte míg 2018 jórészt az elmúlt 100 évről szólt, akkor 2019-nek, a következő évszázad első évének a jövőről kell szólnia. „Újabb válaszúthoz érkeztünk tehát. Választanunk kell nekünk is, de a román társadalomnak is aközött, hogy csak a múlt század terheit visszük tovább, vagy merünk új lapot húzni a 19-re, és fejünket a jövő fele fordítjuk” – állapította meg Kelemen, hozzátéve, a jövő tervezéséhez ésszerűen kell felismerni a kihívásokat, leltározni az eszközöket, lehetőségeket.
Azt is elmondta, hogy az RMDSZ ideológiája a pragmatikus transzszilvanizmus, ennek szellemében cselekszik, ugyanakkor nem volt és nem is lesz más pártok, más ideológiák csatlósai, csak kizárólag saját közössége alakítói. Kelemen közölte, országos szinten „laza” parlamenti együttműködést tart életben az RMDSZ a kormánykoalícióval, mivel a politikában az alakulat azzal köt szövetséget, akivel lehet, és nem azzal, akivel esetleg elvi, ideológiai alapon szeretné. Elmondta, hiába van a szövetség egy pártcsaládban a román Nemzeti Liberális Párttal, velük nem jutottak egyről a kettőre, mivel minden kisebbségi ügyben keresztbe tettek, ezért a PNL részéről az RMDSZ-nek a PSD–ALDE-koalícióval való kapcsolatát illető egyetlen bírálatot sem tud másképpen értelmezni, mint a „belpolitikai hatalmi harc lebutított kivetítését”.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ elnöke rámutatott, a többség-kisebbség viszonyának hosszú távú és tartós rendezésének a kulcsa a különböző autonómiaformák alkotmányba és törvénybe foglalása. Hozzátette, ezt nem Románia ellenében kéri az alakulat, ez nem irányul senki ellen, ez annak a közösségnek a tartós jövőjét tudja szavatolni, amely az elmúlt száz évben is hozzájárult Románia építéséhez. „A múltat elosztani nem tudjuk, de talán képesek leszünk a jövőt közösen megtervezni” – állapította meg Kelemen.
A politikus természetesnek nevezte, hogy az RMDSZ mindig partnerségre törekszik Magyarország kormányával, azt viszont kifejezetten örvendetesnek nevezte, amikor ez a kormány nemcsak „kötelező házi feladatként” tekint a határon túli magyar kisebbségek, így az erdélyi magyar közösség törekvéseinek támogatására. „Mára a helyzet leegyszerűsödött. A Fidesz-KDNP-vel való partnerség szövetséggé erősödött, amint azt a tegnap elhangzottak is visszaigazolják. És ahol szövetség van, ott közös ügyek, közös tervezés és közös akarat van, majd mindezek eredményeképp közös sikerek születnek” – utalt az RMDSZ Semjén Zsolt kormányfőhelyettesnek az RMDSZ-t méltató szavaira.
Kelemen Hunor kijelentette: az erdélyi magyarságnak nem szabad elkövetnie azt a hibát, hogy a magyar jövőt egyedül a múltnak a visszaállításában keresse. Közölte, azt tartja feladatnak, hogy „ne csak védekezzünk, hanem építkezzünk is”. „Hogy ne csupán a múlt dicsőségét keressük, hanem a jelen nehézségeivel is próbáljunk megbirkózni. Hogy ne akarjuk megoldani azt, amit egyedül nem tudunk, hanem partnereket és szövetségeseket keressünk. De végezzük el azt a munkát, amit csak mi végezhetünk el” – húzta alá a szövetségi elnök.
Markó Béla volt szövetségi elnök beszédében azt hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak joga van a szülőföldhöz, a demokráciához, Európához. „Mi nem Erdélyt feladva akartunk magyarnak megmaradni. Ha a szülőföldtől megfosztanak minket, vagy mi lemondunk róla, kárpótolni ezért nem fog sem a kettős állampolgárság, sem egyéb” – mutatott rá a politikus, hozzátéve: keressen más kifogást, és ne az RMDSZ-t hibáztassa, aki szerint nem lehet boldogulni a szülőföldön.
A kongresszus második napján elhangzott hozzászólások túlnyomó többsége az RMDSZ-nek tulajdonított megvalósítások – törvényektől az aszfaltkilométereken át a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáig, vagy éppen a bölcsődéknek juttatott állami támogatásig – felsorolásában merült ki. A monoton „termelési beszámolók” közepette tíz perces politikai „dumakabarét” jelentett Szabó Ödön bihari parlamenti képviselőnek egyszerre három poénnal is megspékelt beszéde, amelynek végkövetkeztetése az, hogy az RMDSZ olyan, mint a viccbéli Takács néni, aki mindenkinek az elhajlásait ismeri a faluban.
Viccet mesélt a bukaresti Budai Richárd is, ám komolyan gondolta ama javaslatát, miszerint az alakulat európai képviselőjelöltjeit ne a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), hanem a miniparlamentként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) rangsorolja. Marossy Zoltán Temes megyei küldött azt javasolta a fórumon, hogy vegye fel prioritáslistájára az RMDSZ a helyhatósági választások küszöbének lecsökkentését három százalékra. Szerinte ugyanis fontos, hogy szórványvidéken is jelen legyenek a szövetség képviselői a képviselő-testületekben. Egy másik küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ-nek kevésbé kellene a médián keresztül felvennie, tartania a kapcsolatot szavazóival, szerinte sokkal hatékonyabb módszer az ajtótól ajtóig való kopogtatás.
Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester arra figyelmeztetett, hogy Románia demográfiai katasztrófa szélén áll. Az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke ezért egy átfogó családtámogatási törvénycsomag kidolgozását szorgalmazta. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke azt tartotta fontosnak elmondani, hogy az autonómia csak eszköz az erdélyi magyarság számára, az igazi cél, hogy békében és jobban éljen a közösség. A májusi európai parlamenti választások közeledtével sokan felhívták a figyelmet a brüsszeli jelenlét fontosságára, az erdélyi magyar közösségek gyarapodását szolgáló uniós források hatékony lehívásának jelentőségére. Többen bírálták az EU jelenlegi politikáját és vezetőit, elsősorban Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság (EB) elnökét, akivel kapcsolatban Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere úgy fogalmazott: „részegen támolyog le az emelvényről”.
Székelyföld–Partium-pengeváltás tanúi is lehettek a küldöttek. Az RMDSZ Székelyföld-központúságát korholva Magyar Loránd Szatmár megyei parlamenti képviselő adott pillanatban kijelentette, hogy „a szórványban és a Partiumban élnek az igaz magyarok”. Erre reagálva Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke megjegyezte, hogy ilyen emberek a Székelyföldön is élnek.
Határozati javaslatot szavazott meg a kongresszus a romániai magyarok nemzeti szimbólumairól, ezek használatáról. Az előterjesztést ismertető Cseke Attila bihari szenátor többször is hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarok jogainak szavatolása esetén nem lenne szükség ennek az állásfoglalásnak az elfogadására. A dokumentum rögzíti, hogy a romániai magyar közösség nemzeti szimbóluma a magyar nép nemzeti színei: piros, fehér, zöld. Zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll.
„Nemzeti színeinket minden lehetséges méretben, elhelyezésben, hordozón és megjelenítési formában saját nemzeti szimbólumainknak tekintjük. A nemzeti szimbólumok bármilyen eseményen, helyzetben és formában való megjelenítése saját közösségi szimbólumnak számít, és jogilag semmilyen esetben nem hasonul Magyarország nemzeti lobogójának köztéren való kiállításához, amelynek Romániában való köztéri kihelyezését nemzetközi egyezmények, valamint helyi törvények határozzák meg” – szögezi le a határozat.
Nemzeti szimbólumnak tekinti továbbá a dokumentum a magyar nemzet szerves részét képező székelyek által használt kék és arany színt, valamint a félhold és a nap jelképét. Nemzeti himnusz Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye, melyet Erkel Ferenc megzenésítése alapján használunk.
Nemzeti szimbólum továbbá Csanády György Székely himnusz című verse, melyet Mihalik Kálmán zenéjére alkalmazva használunk. „Mi, a romániai magyar közösség képviselői, ezennel kinyilvánítjuk, hogy e nyilatkozatban foglaltakat tekintjük nemzeti szimbólumainknak és elvárjuk Románia, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogatását nemzeti identitásunk megtartásában jelképeink szabad használata által” – olvasható a dokumentumban.
November elsején, pénteken egyházzenei áhítatot tartanak az elhunytak lelki üdvéért a kolozsvári Szent Mihály Templomban.
Meleg marad az idő a következő napokban, a hőmérsékleti csúcsértékek 19-20 Celsius-fok körül alakulnak a régiók többségében, november első napjaiban azonban lehűlés várható.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – jelentette be hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.
Jövő évtől vezetik be az úgynevezett okosparkolást Arad belvárosában: a várakozóhelyekre telepített szenzorok egy applikáció révén jelzik majd a gépjárművezetők számára a szabad parkolók számát és pozícióját, felesleges keresgéléstől kímélve meg őket.
Az elmúlt nap során 29 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, hármat közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
szóljon hozzá!