Református misszió a Kárpátokon túl – Miklósi Mátyás Csaba brassói esperes arról, miként lehet tartani a lelket a hívekben

Miklósi Mátyás Csaba: attól leszünk kisebbségiek, ha elhisszük magunkról, hogy kevesebbek vagyunk •  Fotó: Jakab Mónika

Miklósi Mátyás Csaba: attól leszünk kisebbségiek, ha elhisszük magunkról, hogy kevesebbek vagyunk

Fotó: Jakab Mónika

Miklósi Mátyás Csaba lelkipásztor két éve a Kárpátokon túli területeket is magában foglaló Brassói Református Egyházmegye esperese. Tizenhárom és fél évet szolgált Erzsébetvárosban, jelenleg brassói lelkipásztor. A legnagyobb kiterjedésű romániai magyar szórvány vezető lelkipásztoraként azt vallja, minden gyülekezetben a minőségi munkára kell törekedni.

Makkay József

2021. január 17., 08:542021. január 17., 08:54

2021. április 13., 14:042021. április 13., 14:04

– Bő egy évtizedes erzsébetvárosi lelkészi munkája után miként válik meg gyülekezetétől?

– A váltás lelkileg nagy megpróbáltatás elé állít. Amióta itt élünk a feleségemmel, a gyülekezetet igazi családdá alakítottuk, emiatt is nagyon nehéz elszakadni a közösségtől. Pedig mindig azt vallottam, hogy úgy éljünk egy gyülekezetben, azt tudatosítsuk magunkban, hogy az egyházközség nem a miénk, hanem a Jóistené. Végül is jött egy fordulópont az életünkbe, amikor meghoztuk a döntést: elfogadtam az egyik brassói gyülekezet megüresedett lelkészi állását, ahova elődöm nyugdíjba vonulását követően hívtak meg.

– Régóta foglalkozik a szórványgondozással. Ezt a munkát sok lelkész azért nem szereti, mert demoralizáló hatású folyamatosan temetni és ritkán keresztelni. Hogyan éli ezt meg? 

– Túlzásnak tartom a szórványlelkészi teendőket erre a kérdéskörre szűkíteni, habár tény, hogy mindez megviseli az embert. Nemrég végeztem egy összesítést az erzsébetvárosi és a hozzá tartozó öt szórványgyülekezetben feljegyzett temetésekről és keresztelésekről az elmúlt 13,5 esztendőre vonatkozóan. A számadatok megrendítőek. Összesen 127 személyt temettem, és 49-et kereszteltem. De a megkeresztelt fiatalokból is csupán 22-en maradtak helyben, és közülük mindössze tizenhárman beszélnek magyarul. Ha ilyen szempontból nézzük a statisztikákat, még szomorúbb a helyzet.

A házasságok túlnyomó többsége vegyes házasság, így az abból kikerülő gyerekek nagy része románná válik. Persze vannak kivételek. Egy ortodox apuka például minden vasárnap elhozza a feleségét és két gyerekét a református templomba, és istentisztelet után értük jön. Kőművesként az egyházközségünknek is dolgozik. Rájött, hogy családja ebben a közösségben jól érzi magát. De ezek kivételek, amelyek a szabályt erősítik.

– Mi ad erőt egy szórványlelkésznek, hogy végezze szélmalomharcnak tetsző munkáját?

– Szolgálatom egyik alapelve, hogy attól leszünk kisebbségiek, ha elhisszük magunkról, hogy kevesebbek vagyunk, mint a többség.

Idézet
A statisztikákat nem lehet megcáfolni, de én inkább a minőség oldaláról közelítem meg a kérdést. Bármit is szerveztünk, arra törekedtünk, hogy a román közösség felkapja a fejét, és azt mondja: ezek ugyan kevesen vannak, de jó dolgokat csinálnak. Sok mindent úgy próbáltunk megszervezni a gyülekezetben, mintha egy nagy közösségben élnénk.

Azt vallom, hogy nincs különbség kis és nagy gyülekezet között, csupán hozzáállás tekintetében. Fontos, hogy istentiszteleteinken a maximumot nyújtsuk. A hétköznapi bűnbánati istentiszteletekre is el szokott jönni 30-40 ember. Sem az igehirdetés tartalmát, sem az együttlétek számát nem szabad lefele licitálni. Esperesi vizitációkon megkérdezem a lelkészeket, hány bibliaórát tartanak? Foglalkoznak-e a fiatalokkal? Amikor azt a választ kapom, hogy nem, mert úgysem jönnek el, rákérdezek: megtartottad ezeket az alkalmakat? Egy tizenéves fiatal nem fog bekopogni a parókiára, hogy megkérdezze, tiszteletes úr, tart-e bibliaórát? Ezt a lelkésznek kell kezdeményeznie.
 
– Az egykori Szászföld magyar szórványa a brassói egyházmegye felségterületéhez tartozik. A szászok kivándoroltak, mit hagytak maguk után?

– Jellemzően több egykori szász faluban az elszórványosodott magyar közösségek nagyobbak, mint ahány szász ember még itt él. A magyar–szász viszony alakulásáról egy érdekes történetet mondok el az egyik erzsébetvárosi szórványunkból. Holdvilágról 1989-ben távozott az utolsó szász atyafi, aki a gyülekezet gondnokaként az evangélikus templom kulcsát átadta román szomszédjának. Amikor a falu református magyar gondnoka megkérdezte, miért nem neki adta, hiszen addig is közösen használták a templomot, a szász atyafi így válaszolt: azért adtam román embernek, hogy minden vasárnap kérd el, nehogy azt gondoljátok, a tietek a templom.

A községnek később magyar alpolgármestere lett egy református egyháztag személyében, aki a kétezres évek elején keresett meg, nem venném-e át a templomot, hogy ne álljon üresen. A kérését azzal hárítottam el, hogy a közösségünk túl kicsi egy ekkora templom fenntartásához. Van egy kisbuszunk, amelyikkel összeszedjük a szórványgyülekezetek tagjait, így biztosítjuk az istentiszteleteket egy-egy gyülekezetben.

A szászok távozása után már csak az emlék maradt meg a rendezett falvakról és a népszokásaikról. Ha mélyebben belemegyünk ebbe a témába, elmondhatjuk, hogy az idősebb nemzedékek nagyon zárkózott emberek voltak. Nem csak a magyarokkal, a románokkal sem barátkoztak. Tökéletesen illett rájuk az a mondás: az én házam az én váram.

Erzsébetváros református temploma •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Erzsébetváros református temploma

Fotó: Jakab Mónika

– Mennyire megy a református lelkésznek a román nyelvű prédikáció?

– Az egyházi rendtartás, az erdélyi egyházkerület püspöksége ezt nem kéri tőlünk. A lelkészekre van bízva, ki hol és mikor szólal meg románul. Az erdélyi református egyház nem szeretne román nyelvű missziót, rossz példának ott van a felvidéki történet. A lelkésznek kell eldöntenie, hogy erre mikor van szükség.

Idézet
Leginkább temetéseken igénylik a hozzátartozók, hogy megszólaljunk románul is. Ha egy temetési szertartáson a szűk család ért csak magyarul, és a szomszédok, barátok, ismerősök, volt munkatársak románok, akkor mindenki számára zavaró, hogy amit mondok, nem értik. Nekünk az a feladatunk, hogy az Isten igéjét hirdessük. Ebből kell kiindulni.

De megszólalok románul esketésen és keresztelőn is, ha a másik fél vagy a keresztszülők nem tudnak magyarul. Kialakult már a rendje. És ez még inkább így van a Kárpátokon túli területeken, ahol Jászvásáron, Dornavátrán, Fălticeni-ben, Karácsonykőn, Bákóban, Galacon, Râmnicu Vâlceán, Târgu Jiuban, Craiován vagy Bukarestben kell istentiszteleteket tartani, és elvégezni az egyéb egyházi szolgálatokat. A brassói egyházmegyéhez 28 egyházközség és mintegy hetven szórványgyülekezet tartozik.

– Mi fogadja az esperesi vizitációk alkalmával?

– Két éve vagyok a legnagyobb romániai szórványegyházmegye esperese. A legtöbbet a pandémia előtt, 2019-ben utaztunk, amikor felkerestem a gyülekezeteket. Hatalmas munka volt állandóan úton lenni, de besegítettek ebbe a lelkésztársak is, akik között elosztottuk a gyülekezeteket, miután a moldvai szórványgyülekezeteket gondozó fiatal lelkipásztorunk már nem vállalta. Nincs ebben semmi meglepő, mert Brassóból indulva egy ilyen út oda-vissza 1200 kilométer.

Azonban egyedi élmény ezeket a gyülekezeteket végigjárni, ahol rendszerint 10–20–30 ember vár. A Kárpátokon túli városok közül a bukaresti és a galaci gyülekezetek voltak a legnépesebbek. Galacon a 20. század elején például négyezer tagja volt a református gyülekezetnek. Az olténiai misszió 1990-ben alakult. Ezek zömében mind értelmiségi gyülekezetek. Craiován a magyarok többsége orvos, akiket annak idején ide helyeztek, és itt alapítottak családot. Ők még ragaszkodnak anyanyelvükhöz és vallásukhoz, a gyerekek közül viszont csak az, aki visszatért Erdélybe egyetemre, és ott keresett magának társat. De ez a kisebb százalék. Sokan beolvadtak a román többségbe.

– Vannak-e románok, akik szívesen vállalják a református hitet?

– Erre is van példa egy galaci filozófiatanár személyében, aki az ortodox teológián is tanult, majd Svájcban doktorált, ahol megismerte Kálvin János teológiáját. Hazatérve megkereste Nagy Endre lelkipásztort, akit még 1987-ben helyezett ki a galaci, konstancai és brăilai szórványgyülekezetekbe akkori püspökünk, és ő azóta ott szolgál. A román atyafi konfirmált, és lefordította román nyelvre a kátét. Ma ő a galaci gyülekezet gondnoka, és az édesanyja és a felesége is áttért a református hitre. Érdekes történetek ezek, amit igazán csak azok értenek, akik ezt a fajta szolgálatot vállalják román környezetben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 06., péntek

Nincs előrelépés a magyar háborús hősök aradi központi temetője létrehozásának kérdésében

Információink szerint a labda a magyar fél oldalán van: miután azonosították a kialakítandó emlékhely területét, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal várja a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum fél részéről a tervek benyújtását, de erre nem került sor.

Nincs előrelépés a magyar háborús hősök aradi központi temetője létrehozásának kérdésében
2025. június 05., csütörtök

Adócsalás elleni hadjárat Szatmárban, több ingatlant lefoglaltak

Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.

Adócsalás elleni hadjárat Szatmárban, több ingatlant lefoglaltak
2025. június 05., csütörtök

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán felavatták Potápi Árpád János emléktábláját

Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán felavatták Potápi Árpád János emléktábláját
2025. június 05., csütörtök

Új útburkolati jelek okoztak fejtörést a sofőröknek

A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.

Új útburkolati jelek okoztak fejtörést a sofőröknek
2025. június 05., csütörtök

Egyre többen repülnek Brassó és Budapest között, új németországi járattal bővül a vidombáki kínálat

A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.

Egyre többen repülnek Brassó és Budapest között, új németországi járattal bővül a vidombáki kínálat
2025. június 05., csütörtök

„Hogy az élet tovább menjen, meg kell menteni a sóbányát” – Riport a bányakatasztrófa sújtotta Parajdról (VIDEÓ)

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.

„Hogy az élet tovább menjen, meg kell menteni a sóbányát” – Riport a bányakatasztrófa sújtotta Parajdról (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

Biztonsági, egészségügyi szempontból is legyenek körültekintőek a csíksomlyói búcsú zarándokai

A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.

Biztonsági, egészségügyi szempontból is legyenek körültekintőek  a csíksomlyói búcsú zarándokai
2025. június 05., csütörtök

Továbbra is magas a vezetékes víz sókoncentációja Maros megyében

Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.

Továbbra is magas a vezetékes víz sókoncentációja Maros megyében
2025. június 05., csütörtök

Tánczos: azonnali támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, finanszírozzák a Korond-patak záportározóját

Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.

Tánczos: azonnali támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, finanszírozzák a Korond-patak záportározóját
2025. június 05., csütörtök

Parajd: a víz a mennyezetig ellepi a tárnákat, a régi bányánál elkerülhetetlen a beomlás

Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.

Parajd: a víz a mennyezetig ellepi a tárnákat, a régi bányánál elkerülhetetlen a beomlás