A pandémia kitörését megelőzően ugyanis átszervezték a képzések szerkezeti felépítését: a két féléves struktúrát négy modulból álló rendszer váltotta fel – melyek külön-külön egy héthetes oktatási és egy kéthetes vizsgaidőszakot ölelnek fel. Ebbe az épphogy elindult, új rendszerbe „köszöntött be” márciusban a koronavírus, felforgatva a tanterv addigi menetét.

Kényszerű átszervezések

Dr. Ábrám Zoltán dékánhelyettes, egyetemi oktató a Krónikának elmondta, hogy mind az oktatás, mind pedig a vizsgáztatás sajátos megpróbáltatásokkal járt. Ami az előadásokat illeti, csak annyi változás történt, hogy nem élőben zajlottak: az előadók továbbra is PowerPoint-bemutatókkal és szemléltető videókkal segítették a tananyag átadását,

„A tanár leleményességére, helyzetére, idejére és hozzáértésére volt bízva, hogyan tud megfelelni az online lehetőségeknek” – vázolta Dr. Ábrám Zoltán.

Dr. Baróti Beáta radiológus főorvos, az egyetem adjunktusa megkeresésünkre elmondta, a váratlan helyzet mind a tanárokkal, mind pedig a diákokkal szemben addig ismeretlen elvárásokat támasztott. A számítógépes felület használatának megtanulásán túl, egy újfajta oktatási stílust is el kellett sajátítaniuk a tanároknak. „Természetesen nehéz időszak volt, hiszen egy teljesen új kommunikációs környezet és stílus bevezetését jelentette” – idézte fel az egyetem tanára.

A tananyag számonkérését illetően a vezetőség a modulzáró „nagy vizsgáztatást” egy ún. összegző vizsga keretében oldotta meg, ahol a diákok egyszerre több tantárgyból is levizsgázhattak. A tavalyi tanévben ez személyes jelenléttel zajlott, idén azonban a vizsgáztatást is virtuális térben kénytelenek lebonyolítani. Online körülmények közt a vizsgázás menete értelemszerűen nehezebben ellenőrizhető, ezenfelül számolni kell a diákok részéről érkező technikai panaszokkal is, amelyeket a vezetőségnek nehéz megfelelő módon kiszűrni.

Harmadéven azonban a gyakorlat szempontjából kulcsfontosságú lett volna a személyes jelenlét, ugyanis rendszerint ekkor történik a páciensekkel való első kontaktus. A klinikai orvoslás alapját képező tünettan keretén belül a hallgatók ekkor tanulják meg, hogyan kell kitölteni a kórlapot, hogyan ismerjék fel a páciens tüneteit. Csak a betegekkel történő beszélgetésből tanulhatja meg a diák, hogyan tegye fel a helyes kérdéseket – ami az idei harmadévnek elmaradt. A gyakorlati szemponton túl Szalina Ákos a személyes vonatkozásról is említést tett.

– nehezményezte a hallgató.

Mindazonáltal tanáraik próbálták kompenzálni a hiányt, és a tőlük telhető legtöbbet megtenni: képi illusztrációkkal és az éppen tanult kórokban szenvedő betegekről készült képekkel igyekeztek minél szemléletesebben átadni a szükséges információkat. A személyes jelenlétet ő is hiányolta, de kiemelte a virtuális platformon zajló oktatás előnyét is. „Az online oktatásban lehetőségünk volt arra, hogy ha valamit nem értettünk vagy nem tudtuk elképzelni, rögtön rá tudtunk keresni interneten az adott témára” – mondta el Szőcs-Trinfa Klementina-Fruzsina.

A döntéshez hozzájárul az is, hogy az egészségügyben dolgozókkal együtt az orvostanhallgatókat is előre vették az oltásban, így a hallgatók januártól már igényelhetik annak beadását. Az oktatók és a hallgatók egyöntetűen hangsúlyozták a védőoltás beadásának fontosságát, valamint a hiteles forrásból való informálódás szerepét. Kiemelték, hogy nemcsak egyetemi szinten, hanem szélesebb társadalmi vonatkozásban is sokat számít, hogy tudjunk összhangban, ésszerűen lépni, hiszen mindannyiunkon múlik, hogy apránként visszatérjünk egy élhetőbb mederbe.