Aranyos brüsszeli támogatás Romániának Oroszországgal szemben

Arany

Az EU szerint Románia aranytartalékának Oroszország általi jogellenes eltulajdonítása egyedi nemzetközi ügy (képünk illusztráció)

Fotó: Freepik

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament állásfoglalása, amelyben cselekvésre ösztökéli az Európai Bizottságot az Oroszország által „bitorolt” román aranytartalék visszakövetelése ügyében. A dokumentum szerint 91,5 tonnát tesz ki az aranytartalék, amelyet Románia az első világháborúban bízott az éppen szövetséges nagyhatalom „vigyázó kezeire”. Azonban Oroszország szerint Románia adóssága ennek többszöröse.

Páva Adorján

2024. november 13., 19:512024. november 13., 19:51

2024. november 13., 19:552024. november 13., 19:55

Az EU Hivatalos Lapjának november 12-ei számában közölt dokumentum az Európai Parlament 2024. március 14-i állásfoglalását rögzíti, mely az Oroszország által jogellenesen eltulajdonított román nemzeti kincsek, az aranytartalék visszaszolgáltatása ügyében született.

A most hivatalos formát nyert állásfoglalásban ismertetik: a „román nemzeti kincsek” kifejezés a Román Nemzeti Bank aranytartalékaihoz tartozó 91,5 tonna színaranyat, a királyi ékszerek és az arany önmagában vett értékén felül még numizmatikai és kulturális értéket is képviselő ritka érmék kollekcióit, illetve az ország nemzeti örökségéhez tartozó kulturális, vallási és levéltári javakat foglalja magában. Többek között leszögezik:

Románia követelése jogilag teljes mértékben érvényes az 1916-ban és 1917-ben Moszkvába szállított aranytartalékaira vonatkozóan.

A kincseket Oroszországban azzal a biztosítékkal tárolták, hogy azokat teljes mértékben vissza fogják téríteni, összhangban az aláírt dokumentumokkal, amelyek értéke azonos a nemzetközi szerződésekével. Ezért „Románia nemzeti kincseinek az Oroszország általi jogellenes eltulajdonítása a nemzetközi normák és szokások kirívó megsértését jelenti”. A román nemzeti kincsek visszaszolgáltatásának elősegítéséhez pedig „testre szabott európai válaszra van szükség”.

Az Európai Parlament sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország – a két állam közötti hivatalos kétoldalú megállapodások által kifejezetten előírt kötelezettségét megszegve – nem szolgáltatta vissza teljes mértékben a román nemzeti kincseket Romániának úgy, ahogyan az a nemzetközi jog és normák alapján elvárható lenne. Ezért sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy Románia 1916-ban és 1917-ben Oroszországba megőrzésre küldött nemzeti kincsei fennmaradó részét teljes mértékben szolgáltassa vissza Romániának. Az EP-állásfoglalásban emlékeztetnek arra, hogy

Románia nemzeti kincseinek Oroszország általi jogellenes eltulajdonítása egyedi nemzetközi ügy.

Megjegyzik: az első világháború arra kényszerítette az akkori román kormányt, hogy Románia nemzeti kincseit egy szövetséges államra bízza, hogy megvédje azokat a megsemmisüléstől. A háborús nehézségek idején több tucat vasúti kocsi szállította Románia nemzeti kincseinek nagy részét a cári Oroszországba a béke bekövetkeztéig történő letéti őrzés céljából, a Román Nemzeti Bank aranytartalékait részletesen dokumentáló leltárral együtt, az Oroszország által a védelemre és a visszaszolgáltatásra adott garancia mellett, amint azt akkor más államok is tanúsították.

A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a jogilag orosz letéti őrzés alá helyezett nemzeti kincsek a Román Nemzeti Bank tartalékaihoz tartozó 91,5 tonna színaranyból, ékszerek és ritka érmék királyi gyűjteményeiből, valamint felbecsülhetetlen értékű kulturális és történelmi javakból, például állami archívumokból, dokumentumokból, értékes történelmi kéziratokból, a nemzeti örökség részét képező festményekből, ritka könyvekből és sok köz- és magánintézmény gyűjteményeiből állt, amelyek „a román történelem több mint öt évszázadát ölelték fel”.

Emlékeztetnek, hogy az Oroszország által jogellenesen eltulajdonított nemzeti kincsekhez tartozó kulturális, vallási és levéltári javak némelyikét 1935-ben és 1956-ban visszaszolgáltatták Romániának. Kiemelik azonban, hogy

a kincsek Oroszországnak történő átadásakor aláírt jegyzőkönyvek ellenére mindeddig a Román Nemzeti Bank tartalékainak részét képező 91,5 tonna kinnlévő színaranyból semmit sem szolgáltattak vissza.

Ezért az Európai Parlament felhívja a Bizottságot, hogy terjessze ki a kulturális javak védelmére vonatkozó uniós politikák hatályát az államok közötti kétoldalú megállapodások alapján háború idején elszállított nemzeti kincsek visszaszolgáltatására is. Arra kérik a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy vegyék fel a román nemzeti kincsek visszaszolgáltatásának kérdését az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó kétoldalú diplomáciai napirendre, „amint a regionális helyzet lehetővé teszi a felek közötti politikai párbeszéd újraindítását”.

Emellett felhívják a Bizottságot, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy

a román–orosz vegyes bizottságban részt vevő, a román nemzeti kincsek visszaszolgáltatására irányuló tárgyalások lefolytatásával megbízott román képviselők partnereként lépjen fel.

Az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak és Parlamenti Közgyűlésének, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Oroszországi Föderáció állami intézményeinek is továbbítják.

Amint arról beszámoltunk, az Európai Parlament márciusban Eugen Tomac, a Traian Băsescu volt államfő fémjelezte Népi Mozgalom Párt (PMP) EP-képviselője kezdeményezésére fogadott el határozatot a témában.

Az állásfoglalás mindazonáltal semmilyen jogi erővel nem bír, csupán azt jelzi, hogy az uniós testület kiáll egy EU-tagállam mellett egy vitás kérdésben az Ukrajna elleni háborúban agresszornak tekintett Oroszországgal szemben.

korábban írtuk

Băsescu: többet ér a Moszkva által „einstandolt” román aranykincs, mint amiről tudnak – Medvegyev: a román nem is nemzet
Băsescu: többet ér a Moszkva által „einstandolt” román aranykincs, mint amiről tudnak – Medvegyev: a román nem is nemzet

Sokkal nagyobb a Románia által az első világháborúban Oroszországba szállított, és Moszkva által kisajátított kincs értéke, mint amiről a nyilvánosság tud – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.

Minderre Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő akkor úgy reagált: a kincsek visszaszolgáltatását követelő Románia Oroszország kárára akarja megoldani gazdasági problémáit. Románia évszázados „fantomadósságait” próbálja Oroszország vállára terhelni, hogy javítson nemzetgazdaságának katasztrofális állapotán – hangsúlyozta.

Azt állította, hogy Románia adósságai Oroszország és a Szovjetunió felé „szakértői számítások szerint” 20-25-szörösen meghaladják a teljes román kincstár értékét, amelyet 1916-1917-ben Oroszországnak adtak át megőrzésre.

A Marija Zaharovát idéző Komszomolszkaja Pravda szerint 1949-ben Moszkva „szinte az összes adósságát elengedte Romániának a második világháborúban okozott pusztításért”.

A témát Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet még február elején „naftalinból előrángatott döglött macskaként” jellemezte. Megismételte a hivatalos orosz álláspontot, miszerint Oroszország nem tartozik Romániának semmivel, hanem éppen ellenkezőleg: elengedte Romániának az Oroszországgal szembeni adósságait.

Történelmi aranyvita

Amint arról beszámoltunk, a román aranytartalék ügye régóta vita tárgyát képezi Bukarest és Moszkva között. Az ügy az első világháborúig nyúlik vissza, amikor Románia felrúgva az addigi szövetséget, az Erdélyt neki ígérő antant oldalán 1916-ban belépett a háborúba, és betört Magyarország erdélyi területeire.

Miután az osztrák-magyar és a német hadsereg ellentámadása nyomán nem csupán Magyarországról sikerült kiverni az idegen hadakat, hanem Bukarestet is elfoglalták, a román nemzeti bank aranytartalékait, Mária román királyné ékszereit, majd értékes műkincseket, kötvényeket, értékpapírokat és értékes dokumentumokat is az akkor még szövetséges Oroszországba menekítettek, ahol Moszkvában, a Kreml páncéltermében helyezték őket biztonságba. Összesen 91,48 tonna aranyat szállítottak Moszkvába.

A Lenin vezette bolsevikok azonban 1917 októberében puccsal átvették a hatalmat Oroszországban, és Romániával is megszüntették a diplomáciai kapcsolatokat. Az aranytartalék kapcsán pedig bejelentették: azt nem adják vissza a királyi Romániának, hanem „megőrzik Románia lakosainak”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére
2025. július 14., hétfő

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel

Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel
2025. július 14., hétfő

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését

Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését
2025. július 14., hétfő

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé

Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé
2025. július 14., hétfő

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus

Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus
2025. július 14., hétfő

Trump Patriotokat ígért Ukrajnának, mert elege van abból, hogy Putyin nem hajlandó lépni a béke érdekében

Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.

Trump Patriotokat ígért Ukrajnának, mert elege van abból, hogy Putyin nem hajlandó lépni a béke érdekében
2025. július 13., vasárnap

Borsos árat kell fizetnie a hétvégétől annak, aki közlekedési szabályt sért Bulgáriában

Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.

Borsos árat kell fizetnie a hétvégétől annak, aki közlekedési szabályt sért Bulgáriában
2025. július 13., vasárnap

Változások várhatóak Európában a kézipoggyászra vonatkozó szabályokat illetően

Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.

Változások várhatóak Európában a kézipoggyászra vonatkozó szabályokat illetően
2025. július 13., vasárnap

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
2025. július 12., szombat

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni

,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni