Aranyos brüsszeli támogatás Romániának Oroszországgal szemben

Arany

Az EU szerint Románia aranytartalékának Oroszország általi jogellenes eltulajdonítása egyedi nemzetközi ügy (képünk illusztráció)

Fotó: Freepik

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament állásfoglalása, amelyben cselekvésre ösztökéli az Európai Bizottságot az Oroszország által „bitorolt” román aranytartalék visszakövetelése ügyében. A dokumentum szerint 91,5 tonnát tesz ki az aranytartalék, amelyet Románia az első világháborúban bízott az éppen szövetséges nagyhatalom „vigyázó kezeire”. Azonban Oroszország szerint Románia adóssága ennek többszöröse.

Páva Adorján

2024. november 13., 19:512024. november 13., 19:51

2024. november 13., 19:552024. november 13., 19:55

Az EU Hivatalos Lapjának november 12-ei számában közölt dokumentum az Európai Parlament 2024. március 14-i állásfoglalását rögzíti, mely az Oroszország által jogellenesen eltulajdonított román nemzeti kincsek, az aranytartalék visszaszolgáltatása ügyében született.

A most hivatalos formát nyert állásfoglalásban ismertetik: a „román nemzeti kincsek” kifejezés a Román Nemzeti Bank aranytartalékaihoz tartozó 91,5 tonna színaranyat, a királyi ékszerek és az arany önmagában vett értékén felül még numizmatikai és kulturális értéket is képviselő ritka érmék kollekcióit, illetve az ország nemzeti örökségéhez tartozó kulturális, vallási és levéltári javakat foglalja magában. Többek között leszögezik:

Románia követelése jogilag teljes mértékben érvényes az 1916-ban és 1917-ben Moszkvába szállított aranytartalékaira vonatkozóan.

A kincseket Oroszországban azzal a biztosítékkal tárolták, hogy azokat teljes mértékben vissza fogják téríteni, összhangban az aláírt dokumentumokkal, amelyek értéke azonos a nemzetközi szerződésekével. Ezért „Románia nemzeti kincseinek az Oroszország általi jogellenes eltulajdonítása a nemzetközi normák és szokások kirívó megsértését jelenti”. A román nemzeti kincsek visszaszolgáltatásának elősegítéséhez pedig „testre szabott európai válaszra van szükség”.

Az Európai Parlament sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország – a két állam közötti hivatalos kétoldalú megállapodások által kifejezetten előírt kötelezettségét megszegve – nem szolgáltatta vissza teljes mértékben a román nemzeti kincseket Romániának úgy, ahogyan az a nemzetközi jog és normák alapján elvárható lenne. Ezért sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy Románia 1916-ban és 1917-ben Oroszországba megőrzésre küldött nemzeti kincsei fennmaradó részét teljes mértékben szolgáltassa vissza Romániának. Az EP-állásfoglalásban emlékeztetnek arra, hogy

Románia nemzeti kincseinek Oroszország általi jogellenes eltulajdonítása egyedi nemzetközi ügy.

Megjegyzik: az első világháború arra kényszerítette az akkori román kormányt, hogy Románia nemzeti kincseit egy szövetséges államra bízza, hogy megvédje azokat a megsemmisüléstől. A háborús nehézségek idején több tucat vasúti kocsi szállította Románia nemzeti kincseinek nagy részét a cári Oroszországba a béke bekövetkeztéig történő letéti őrzés céljából, a Román Nemzeti Bank aranytartalékait részletesen dokumentáló leltárral együtt, az Oroszország által a védelemre és a visszaszolgáltatásra adott garancia mellett, amint azt akkor más államok is tanúsították.

A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a jogilag orosz letéti őrzés alá helyezett nemzeti kincsek a Román Nemzeti Bank tartalékaihoz tartozó 91,5 tonna színaranyból, ékszerek és ritka érmék királyi gyűjteményeiből, valamint felbecsülhetetlen értékű kulturális és történelmi javakból, például állami archívumokból, dokumentumokból, értékes történelmi kéziratokból, a nemzeti örökség részét képező festményekből, ritka könyvekből és sok köz- és magánintézmény gyűjteményeiből állt, amelyek „a román történelem több mint öt évszázadát ölelték fel”.

Emlékeztetnek, hogy az Oroszország által jogellenesen eltulajdonított nemzeti kincsekhez tartozó kulturális, vallási és levéltári javak némelyikét 1935-ben és 1956-ban visszaszolgáltatták Romániának. Kiemelik azonban, hogy

a kincsek Oroszországnak történő átadásakor aláírt jegyzőkönyvek ellenére mindeddig a Román Nemzeti Bank tartalékainak részét képező 91,5 tonna kinnlévő színaranyból semmit sem szolgáltattak vissza.

Ezért az Európai Parlament felhívja a Bizottságot, hogy terjessze ki a kulturális javak védelmére vonatkozó uniós politikák hatályát az államok közötti kétoldalú megállapodások alapján háború idején elszállított nemzeti kincsek visszaszolgáltatására is. Arra kérik a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy vegyék fel a román nemzeti kincsek visszaszolgáltatásának kérdését az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó kétoldalú diplomáciai napirendre, „amint a regionális helyzet lehetővé teszi a felek közötti politikai párbeszéd újraindítását”.

Emellett felhívják a Bizottságot, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy

a román–orosz vegyes bizottságban részt vevő, a román nemzeti kincsek visszaszolgáltatására irányuló tárgyalások lefolytatásával megbízott román képviselők partnereként lépjen fel.

Az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak és Parlamenti Közgyűlésének, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Oroszországi Föderáció állami intézményeinek is továbbítják.

Amint arról beszámoltunk, az Európai Parlament márciusban Eugen Tomac, a Traian Băsescu volt államfő fémjelezte Népi Mozgalom Párt (PMP) EP-képviselője kezdeményezésére fogadott el határozatot a témában.

Az állásfoglalás mindazonáltal semmilyen jogi erővel nem bír, csupán azt jelzi, hogy az uniós testület kiáll egy EU-tagállam mellett egy vitás kérdésben az Ukrajna elleni háborúban agresszornak tekintett Oroszországgal szemben.

korábban írtuk

Băsescu: többet ér a Moszkva által „einstandolt” román aranykincs, mint amiről tudnak – Medvegyev: a román nem is nemzet
Băsescu: többet ér a Moszkva által „einstandolt” román aranykincs, mint amiről tudnak – Medvegyev: a román nem is nemzet

Sokkal nagyobb a Románia által az első világháborúban Oroszországba szállított, és Moszkva által kisajátított kincs értéke, mint amiről a nyilvánosság tud – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.

Minderre Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő akkor úgy reagált: a kincsek visszaszolgáltatását követelő Románia Oroszország kárára akarja megoldani gazdasági problémáit. Románia évszázados „fantomadósságait” próbálja Oroszország vállára terhelni, hogy javítson nemzetgazdaságának katasztrofális állapotán – hangsúlyozta.

Azt állította, hogy Románia adósságai Oroszország és a Szovjetunió felé „szakértői számítások szerint” 20-25-szörösen meghaladják a teljes román kincstár értékét, amelyet 1916-1917-ben Oroszországnak adtak át megőrzésre.

A Marija Zaharovát idéző Komszomolszkaja Pravda szerint 1949-ben Moszkva „szinte az összes adósságát elengedte Romániának a második világháborúban okozott pusztításért”.

A témát Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet még február elején „naftalinból előrángatott döglött macskaként” jellemezte. Megismételte a hivatalos orosz álláspontot, miszerint Oroszország nem tartozik Romániának semmivel, hanem éppen ellenkezőleg: elengedte Romániának az Oroszországgal szembeni adósságait.

Történelmi aranyvita

Amint arról beszámoltunk, a román aranytartalék ügye régóta vita tárgyát képezi Bukarest és Moszkva között. Az ügy az első világháborúig nyúlik vissza, amikor Románia felrúgva az addigi szövetséget, az Erdélyt neki ígérő antant oldalán 1916-ban belépett a háborúba, és betört Magyarország erdélyi területeire.

Miután az osztrák-magyar és a német hadsereg ellentámadása nyomán nem csupán Magyarországról sikerült kiverni az idegen hadakat, hanem Bukarestet is elfoglalták, a román nemzeti bank aranytartalékait, Mária román királyné ékszereit, majd értékes műkincseket, kötvényeket, értékpapírokat és értékes dokumentumokat is az akkor még szövetséges Oroszországba menekítettek, ahol Moszkvában, a Kreml páncéltermében helyezték őket biztonságba. Összesen 91,48 tonna aranyat szállítottak Moszkvába.

A Lenin vezette bolsevikok azonban 1917 októberében puccsal átvették a hatalmat Oroszországban, és Romániával is megszüntették a diplomáciai kapcsolatokat. Az aranytartalék kapcsán pedig bejelentették: azt nem adják vissza a királyi Romániának, hanem „megőrzik Románia lakosainak”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban

Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban
2025. július 18., péntek

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban

Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban
2025. július 18., péntek

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök

Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök
2025. július 18., péntek

Az EU jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszország ellen

Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.

Az EU jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszország ellen
2025. július 18., péntek

Izrael sajnálja, hogy katolikus templomot talált el Gázában, Trump dühös az incidens miatt

Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.

Izrael sajnálja, hogy katolikus templomot talált el Gázában, Trump dühös az incidens miatt
2025. július 18., péntek

Külügyminiszter: Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben

Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.

Külügyminiszter: Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben
2025. július 18., péntek

Washington felgyorsítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat

Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.

Washington felgyorsítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat
2025. július 18., péntek

Air India-tragédia: úgy tűnik, hogy a kapitány leállította az üzemanyagellátást

Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.

Air India-tragédia: úgy tűnik, hogy a kapitány leállította az üzemanyagellátást
2025. július 17., csütörtök

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek

Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek
2025. július 17., csütörtök

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését

Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését