Néhány pozitív székelyföldi példát leszámítva egyelőre kevés erdélyi önkormányzat tud ingyen telket biztosítani a családi ház építését tervező fiatalok számára.

Bár 2003 óta hatályos az a jogszabály, amelynek értelmében a 18 és 35 év közötti fiatalok ingyen kaphatnak telket az államtól, amennyiben családi ház építését tervezik, egyelőre kevés erdélyi önkormányzat tudja támogatni a „fészekrakást”. Legtöbb esetben azért, mert az illetékes önkormányzat nem rendelkezik beépíthető területekkel, így nem tud eleget tenni a kéréseknek. Telket a helyi közigazgatási egység saját tulajdonában lévő területeiből lehet kiosztani lehetőség szerint, az igénylések elbírálásának módszertanát a helyi önkormányzatoknak kell kidolgozniuk.

Jogi viták, régi tervek

A marosvásárhelyi önkormányzatnak jelenleg nincs lehetősége arra, hogy ily módon támogassa a fiatalokat házépítés, családtervezés céljából. Kérdésünkre a polgármesteri hivatal egyik sajtószóvivője, Cosmin Blaga azt mondta, a városháza nem rendelkezik olyan telkekkel, melyeket átadhatna az igénylőknek, jelenleg csak kedvezményes bérlakásokat tudnak biztosítani a fiatal családoknak. Az Országos Lakásügynökség (ANL) programja keretében egyébként évek óta nem épült új tömbház a megyeszékhelyen, ezért a városháza úgy próbál segíteni a fiataloknak, hogy a Pandúrok utcájában több tömbházat is megvásárolt, a lakrészeket pedig bérbe adná az érdeklődőknek.

Nem jobb a helyzet Kolozsváron sem, ahol Horváth Anna alpolgármester szerint már csak azért is nehéz részt venni ebben a programban, mert a városháza tulajdonában lévő beépítetlen telkek közül a legtöbbet visszaigényelték, a tulajdonjogi vita pedig folyamatban van. „A visszaigénylési procedúrák miatt van az, hogy egy parkolóházat sem lehet építeni, és ezért nehéz egy nagyobb, tisztázott tulajdonjogi helyzettel rendelkező telket beazonosítani és felparcellázni Kolozsváron” – magyarázta. Ráadásul mindehhez városrendezési terv is kell, hiszen ki kell alakítani az utcákat a telkek között.

Horváth Anna úgy tudja, a Borháncsban lenne erre a célra alkalmas telke a városnak, és ha minden a terv szerint működik, 1-2 éven belül akár be is indulhat a támogatási program a kincses városban. Azt tervezik, hogy a fiatalok pályázati úton vehetnek majd haszonbérbe telkeket társasházak építésére. Konkrét lépést azonban egyelőre nem tett a kolozsvári önkormányzat. Emlékeztetett, Kolozsváron Gheorghe Funar polgármestersége idején tanácshatározatot fogadtak el arról, hogy mintegy ezer fiatal számára ingyentelket biztosítanak, de anélkül, hogy legalább kijelölték volna, hogy pontosan hol lenne az önkormányzati tulajdonban lévő terület, amelyet erre a célra lehetne fordítani. Emiatt többen beperelték az önkormányzatot.

Csak feltételes módban

Nem tudott biztató választ adni kérdésünkre Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere sem, mint mondta, nincs az önkormányzatnak beépíthető területe. Hasonló helyzetben van a legtöbb csíkszéki és udvarhelyszéki polgármesteri hivatal is.

Székelyudvarhely új városvezetése a kérdést prioritásként kezelné az elkövetkező időszakban, egyelőre azonban az új városrendezési terv elfogadásán dolgoznak, ettől teszik függővé a telekosztást. Orbán Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati képviselője érdeklődésünkre elmondta, a polgári párt és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az elmúlt nyolc évben több alkalommal is sürgette az úgynevezett fészekrakó-programok beindítását, az akkori RMDSZ-es többség azonban lesöpörte az asztalról a javaslataikat. „A konkrét kivitelezési stratégia megalkotása szorosan összefügg a város vagyonának pontos feltérképezésével és az általános városrendezési terv elfogadásával. Úgy gondoljuk, hogy az ingyentelkek biztosítása csak az egyik olyan eszköz, mellyel segíteni lehet a fiatalokat” – fogalmazott a helyi tanácsban többségben lévő MPP–EMNP-koalíció képviselője.

Mint mondta, az új városvezetés itthon akar jövőt biztosítani a fiatal családok számára, hogy a helyi közösségben és annak hasznára kamatoztassák a tudást, tapasztalatot, amelyet a különböző szakterületeken megszereztek. „A városvezetés továbbá a civil, illetve a gazdasági szféra szereplőivel együttműködve szeretné kidolgozni a fiatalok itthoni érvényesülését segítő stratégiát” – közölte a frakcióvezető-helyettes.

Egy székelyudvarhelyi fiatal családanyával is beszéltünk, aki párjával éppen a telekvásárlást és a házépítést tervezi. Mint mondta, Udvarhelyen 2000–3000 euróba kerül száz négyzetméter beltelek, így már egy 500–800 négyzetméteres, építésre alkalmas terület megvásárlása is komoly kiadást jelent. Nem is beszélve arról, hogy egy már elkészült családi házért négyzetméterenként 450 eurót kérnek. Mint mondta, már az is nagy segítség lenne, ha telekvásárlás esetén a város biztosítaná a közművesítést, hogy legalább a víz-, gáz- és a villanyvezetést ne önerőből kelljen megoldaniuk. Nem beszélve az útépítésről vagy az aszfaltozásról, ami szerinte Székelyudvarhelyen az új építési övezetekben komoly problémát jelent.

Számba vették a telekadományozás lehetőségét Székelykeresztúron is, a város azonban nem rendelkezik olyan belterülettel, amit a fiatalok rendelkezésére tudnak bocsátani – mondta el megkeresésünkre Rafai Emil polgármester. „Ahhoz, hogy adni tudjunk, előbb vásárolnunk kellene magánszemélyektől, erre azonban nincs keretünk egyelőre” – tette hozzá az elöljáró, aki azt reméli, hogy a kisvárosban „legalább” ANL-lakások épülhetnek az elkövetkező időszakban.

Szentegyházán is hasonló a helyzet: nincs a városnak olyan területe, ami építésre alkalmas – tudtuk meg Molnár Tibor polgármestertől. A településvezető azt közölte, az új általános városrendezési terv (PUG) elkészítésekor a városhoz tartozó külterületekből igyekeznek minél többet belterületté nyilvánítani. Ezek magánterületek ugyan, de egyelőre más módon nem tudnak könnyíteni az otthonteremtésben.

Hargita megyében csak Borszék önkormányzata tudott támogatást nyújtani a fiataloknak, de ott is csak az igénylők egy része kapott telket a kisváros területén. Mik József polgármester elmondta, 90 kérést iktattak a polgármesteri hivatalban, egyelőre azonban 25 fiatalnak tudtak segíteni. A házépítésen kívül Borszék városnak van panzióépítésre is pályázata, erre a célra 22 telket bocsátanak a helyiek szolgálatába azzal a feltétellel, hogy legkevesebb öt szobával működtetik azt.

Pozitív példák is akadnak Háromszéken

Sepsiszentgyörgy országos szinten is úttörőnek számított a képzett fiatalok hazacsábítása és az értelmiségiek otthontartása érdekében nyolc évvel ezelőtt beindított Gyere haza! programmal, ami aztán 2010-ben a gazdasági válság miatt megtorpant, de most újra van érdeklődés iránta. A programot 2008-ban indította útjára az önkormányzat. Míg korábban az ingyentelekhez jutó fiataloknak igazolniuk kellett, hogy rendelkeznek a ház felépítéséhez szükséges összeg 55 százalékával, azóta a feltételeken könnyítettek, így például a jelentkezéshez most már elég a 10 százalékos önrész felmutatása.

Tóth-Birtan Csaba alpolgármester lapunknak elmondta, az első fázisban hét iratcsomót hagytak jóvá, de ezek közül négyen szerződést bontottak, mert nem kezdték meg határidőre az építkezést, három ház már tető alatt van, hamarosan beköltözhetnek a családok. A második körben újabb hét család igényelte az önkormányzat által felajánlott házhelyet, ezek a kérvények elbírálásra várnak. Időközben a városvezetés úgy döntött, hogy a programot kibővítik, a típustervek alapján szolgálati lakásokat építenek, a munkálatokat a helyi költségvetésből finanszírozzák.

Kézdivásárhelyen a nagy érdeklődés miatt az önkormányzat megtriplázza a fiatal házasoknak felajánlott ingyentelkek számát. Július elején három, egyenként 346 négyzetméteres telket ajánlottak fel házépítésre a Fortyogó utcában, ahol különben a hat évvel ezelőtt kiutalt ingyentelkekre három ház már megépült. 2010-ben hat telket osztott ki a céhes város önkormányzata, de ezek közül három család nem tartotta be a határidőket, így a parcellákat idén újra felajánlották a 18 és 35 év közötti házaspároknak.

A kiírásra kilencen jelentkeztek, ezért a városvezetés úgy döntött, hogy újabb területet parcelláz fel, hogy több fiatal kézdivásárhelyi élhessen a lehetőséggel. A város tulajdonában lévő terület átminősítéséről a helyi tanácsnak kell határozatot elfogadnia, majd módosítani kell a városrendezési tervet is. Az elképzelés szerint ezzel még legalább tíz–tizenöt házhelyet tudnak felajánlani az építkezni óhajtó fiataloknak.

Szigorúbbak lettek az építkezés feltételei

Több ezer lejes pénzbírságra számíthat, aki építkezés alkalmával nem alkalmaz műszaki vezetőt. A parlament június végén fogadta el az építkezések minőségére vonatkozó törvény módosítását, amely augusztus 31-étől érvénybe lép. Az új jogszabály alapján minden építkezésre – sőt bővítés- vagy szerkezetmegerősítés esetén is – kötelező építésvezetőt alkalmazni, vidéken is, ahol a jelenleg még érvényben levő jogszabály alapján erre nem volt szükség. Az építésvezetőt nem a megrendelő, hanem a kivitelező alkalmazza, de a becslések szerint emiatt mindenképpen növekedni fognak az árak.

A törvényhozók abban bíznak, hogy ezzel sikerül „kifehéríteni” az ágazatot, nem lehet majd törvénytelenül dolgozó építőcsoportokat megbízni a munkával. A legnagyobb bírságokra, 20–40 ezer lej közötti büntetésre azok számíthatnak, akik tervek és engedélyek nélkül építkeznek, de 10–20 ezer lejes bírságot róhatnak ki abban az esetben is, ha nincs kinevezett építésvezető.