Szilágyi Róbert lelkész a képgalériából átalakított gyülekezeti házban. Igyekszik összefogni a helyi magyarokat a dési református egyházközség lelkésze
Fotó: Makkay József
A kommunista időszakban elkobzott ingatlanjait peres úton visszaszerző dési református egyházközség lelkipásztora, Szilágyi Róbert gyülekezetével templomot és egyházi épületeket újít fel, a járványhelyzet előtt sok közösségi programot szervezett. A református lelkésztől megtudtuk, bár egyre kevesebb a magyar a Kolozs megyei városkában, igyekeznek megmenteni a dési magyar oktatást.
2020. március 29., 12:252020. március 29., 12:25
2021. április 13., 14:062021. április 13., 14:06
– Egy román újságíró szerint Dés belvárosának épületei magyar kézbe, pontosabban magyar egyházi tulajdonba kerültek. Mennyire igaz ez a híresztelés?
– Tény, hogy mind a református, mind a római katolikus egyház visszaigényelte, illetve visszaperelte ingatlanjait, mert szép szóval nem adták. Ez sokaknak nem tetszik. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egykori ingatlanjainkat lelakva, romos állapotban adták vissza. A polgármesteri hivatal rosszindulatúan gyomroz, hogy tegyük rendbe, amiket ők évtizedekig használtak anélkül, hogy bármit is javítottak volna az épületeken. A restitúció Désen is nagyon lassan és vontatottan halad. Miután Strasbourgban pert nyertünk a képgaléria épületének visszaszolgáltatására, a polgármesteri hivatal hosszú ideig húzta az időt mindenféle kifogással. Amikor kényszervégrehajtást akartunk, végül átadták az ingatlant.
– Mit tud kezdeni az egyházközség a romos állapotban levő épületeivel?
– A képtár szerencsére jó állapotban volt, így átalakítottuk gyülekezeti teremmé. Vannak helyiségeink, amelyeket ki tudtunk adni bérbe, és az ebből befolyó pénz némi alapot jelenthet a többi épületrész vagy ingatlan felújításához. Velünk szemben kaptuk vissza a volt leányiskola épületét, amit teljesen fel kell újítani, hogy lakhatóvá tegyük. Ide egy gyülekezeti központot szeretnénk építeni vendégszobákkal. Megszereztünk valamennyi engedélyt. Visszakaptuk a volt fiúiskolát is, amit – az Erdélyi Református Egyházkerületen keresztül – a magyar kormány támogatásával bölcsődének és óvodának alakítunk át. Idén szeptemberre kellene elkészülnie. A város két magyar óvodacsoportját hoznánk ide: a helyi polgármesteri hivatal támogatásával működne tanintézményként. Más bölcsőde nincs a városban.
– A Dés ékességének számító református templom felújítása is elindult. Mire elegendő az elnyert uniós pályázat?
– 2,7 millió eurós pályázatot nyertünk, ami a szakértők szerint fedezi a teljes felújítást. Igaz, ránk hárul az önrész előteremtése, ami egyelőre az egyházközség feladata, de bízom benne, hogy ehhez is fogunk kapni egyházkerületi segítséget. Teljesen újrafedik a templomot, a köveket kívül-belül letisztítják, és ahol kell, újravakolják a falakat. Találtak falképeket is: várjuk a restaurátorokat, hogy kiderítsék, milyen állapotban vannak, illetve mit lehet belőlük megmenteni. Restaurálják a kazettás mennyezetet, a szószéket és a szószékkoronát is. Kicseréljük a bútorzatot és a padokat is, illetve az eddigi gázfűtés helyet új villanyfűtés lesz. A pályázatot úgy nyertük meg, hogy a templomot bekapcsoljuk az erdélyi turisztikai körforgásba, amikor majd helyre állnak a dolgok, és elmúlik a járványhelyzet.
– Gondolom, ez eddig is működött, amennyiben szervezett csoportok akarták megtekinteni...
– Eddig is látogatható volt, de csak a templom bizonyos részei. Felújítása után az lenne az igazi újdonság, hogy az érdeklődök megtekinthetnék a kazettás mennyezet és a padlás közötti négy méter magas részt is, amelynek különlegessége a festett szarufák és gerendák. Erdélyben ez az egyetlen templom, ahol ilyet láthat a turista. A nagyon jól konzerválódott, festett gerendákat szervezett csoportokban lehet majd megtekinteni, előreláthatólag 2021 augusztusa után, ugyanis akkor kell befejeződnie a teljes felújításnak.
Kicserélik a református templom fedélszerkezetét
Fotó: Makkay József
– Mint hallom, olyan lendülettel dolgoztak, mintha egy többségében magyarok lakta városka református gyülekezetéről lenne szó. Pedig nem annyira rózsás a dési magyarság helyzete...
– Désen gyors ütemben szórványosodó magyar közösség él. Ha a kilencvenes évek óta nézem az anyakönyvi és más népesedési adatokat – amikor 4500 magyar élt a városban – jó, ha ma 2500-an vagyunk. Papíron 2130 református szerepel, de a valóságban mintegy 1600-an élnek Désen. Sok fiatal más erdélyi városba költözött, vagy külföldön dolgozik, de nálunk szerepel egyháztagként. A románsággal is hasonló a helyzet, ezért van az, hogy a dési magyarság részaránya az összlakosság tíz százalékát teszi ki. Itt élő római katolikus testvéreink kb. 550–600 lelket számlálnak, plusz a többi felekezet tagjaival jön ki a nem túl magas létszám.
– Azt mesélte, hogy a járványhelyzet előtt a 260 férőhelyes képtár a vasárnapi istentiszteleteken megtelt, illetve, hogy sok más egyházi rendezvényt is szerveztek, ami élő gyülekezetre vall. Mi az oka annak, hogy ilyen gyors iramban fogy a dési magyarság?
– A fő ok a rengeteg vegyes házasság. Tavaly 13 esketésből 11 volt vegyes házasság, amelyben az egyik fél román.
Azt szoktuk mondani, hogy amikor az anyuka román, akkor nagyobb eséllyel lesz a gyereke is román, mert arra hivatkozik, hogy ő nem tud magyarul beszélgetni vele. De sajnos ugyanez történik akkor is, amikor az anyuka magyar… Van persze néhány kivétel, amikor a gyerek mindkét nyelvet, a románt és a magyar is megtanulja. Már az is jobb, mint a semmi, amikor a vegyes házasságban élők az íratlan szabályt követik: a lány az anyuka, a fiú pedig az apuka vallását veszi fel.
– Magyarázat lehet a helyzetre, hogy szórványközösségben kisebb az esélye magyar párt választani a fiatalnak?
– Ez a feltételezés azért nem állja meg a helyét, mert a 18. évet betöltött fiatalok gyakran elkerülnek Désről Kolozsvárra. Ott eleve nagyobb a magyar közösség lélekszáma, ráadásul nagyon sok magyar diák tanul más vidékekről. Mégis gyakran megesik, hogy a dési magyar lány vagy fiú éppen onnan érkezik román párral. Amikor családlátogatások alkalmával erről is beszélgetek a szülőkkel, azt mondják: a gyerekeknek nem lehet már parancsolni. Ha bele akarnak szólni párválasztási szándékukba, azzal vágnak vissza, hogy elköltöznek hazulról.
A református egyházközség Strasbourgban szerezte vissza főtéri ingatlanát, amelyet képgalériaként használt a polgármesteri hivatal
Fotó: Makkay József
– Ilyen előzmények után nem meglepő a dési magyar oktatás súlyos helyzete. Ön szerint megmenthetők a magyar osztályok?
– Az összevont osztályok nyomorúsága néhány éve Dést is utolérte. Ha az emberi logikát és számítást vesszük alapul, lehetetlen, hogy az évi tizenvalahány házasságból csupán 4-5 gyereket kereszteljünk a református templomban, hiszen ennél sokkal több születik. Becsléseim szerint a vegyes házasságokból születő gyerekek mintegy egyharmada marad meg magyarnak. Az induló osztályok megmentéséhez a környező falvakból halászunk el gyerekeket, ahogyan ezt mások is teszik, ennélfogva igen kemény harc alakul ki a szórványban a magyar gyerekekért. Ez azt jelenti, hogy nagyon nehezen indul meg a magyar első osztály, nincs meg a megfelelő létszámú gyerek. Ami önmagában elkeserítő történet, hiszen mindenféle számítás szerint egy 2500–3000 lélekszámú magyar közösség a mai körülmények között is ki kellene „állítson” minden évben legalább 10–12 gyereket…
– Ön szerint megfordítható ez a trend?
– Többen is abban bíznak, hogyha lesz önálló magyar iskola, akkor változhat a helyzet. Számomra az a kérdés, hogy meg tudjuk-e majd tölteni az új tanintézményt gyerekkel? Sok lelkes ember tekinti több éve is szívügyének a dési magyar iskola megteremtését, és én református lelkészként soha nem próbáltam letörni a lelkesedés szárnyait. Ezt a törekvést természetesen mi is támogatjuk, de nagyon nehéz kérdés annak megválaszolása, hogy mi lesz a dési magyar oktatás jövője? Többen abban bízunk, hogyha a szépen berendezett és felújított épületben beindul a magyar bölcsőde és óvoda, fiataljaink közül talán többen visszatérnek Désre.
– Sokat járt családlátogatásra, évente több száz gyülekezeti tagját kereste fel. Ilyenkor mit mondtak a fiatalok? Miért mennek el?
– Többször hallottam, hogy Kolozsváron az itteni fizetések dupláját lehet megkeresni. Dés sajnos gazdaságilag leromlott kisváros, ahonnan románok és magyarok vagy külföldre mennek dolgozni vendégmunkásként, és egyházi ünnepek táján térnek haza, vagy elköltöznek prosperálóbb erdélyi nagyvárosokba. Nagyon nehéz ezzel az elszántsággal vitába szállni. Mit ígérhet manapság egy magyar református lelkész annak a magyar fiatalnak, aki a jobb élet reményében máshol keres magának munkahelyet? Amúgy sokat foglalkozom a fiatalokkal: mintegy 150 református gyerek él Désen az újszülöttektől a 18. évet betöltő fiatalokig. Sok közös programot szerveztünk, sokat kirándultunk, táboroztunk, igen népszerűek voltak a nyári bibliahetek. Amíg itt vannak, lehetőségeim szerint mindent megteszek, hogy református magyar emberekként éljék később is az életüket. De az egyház lehetőségei végesek.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Portálunk kérdőíves felmérést indított a médiafogyasztási szokások megismerése érdekében. És ha már kutatunk, akkor a Krónikát is górcső alá vesszük.
Székelyföldi látogatásra érkezett pénteken Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Mintegy 894 ezer lejt (mintegy 179 ezer euró) utal ki a Marcel Ciolacu vezette kormány a tartalékalapból a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából Gyulafehérvárra tervezett rendezvények megszervezésére.
Zsarolás és illegális fogva tartás vádjával vettek őrizetbe egy szilágysági víz-gázszerelőt és fiát, akik erőszakkal próbálták behajtani egyik falustársuktól az elvégzett munkálatok ellenértékét.
szóljon hozzá!