Ünneplő románok Gyulafehérváron 2028. december 1-jén
Fotó: Rostás Szabolcs
Mintegy 894 ezer lejt (mintegy 179 ezer euró) utal ki a Marcel Ciolacu vezette kormány a tartalékalapból a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából Gyulafehérvárra tervezett rendezvények megszervezésére.
2024. november 14., 21:202024. november 14., 21:20
2024. november 14., 21:382024. november 14., 21:38
A kabinet csütörtöki ülésén elfogadott határozat szerint a Fehér megyei tanácsnak 394 ezer lejt, a gyulafehérvári önkormányzatnak pedig 500 ezer lejt utalnak ki erre a célra. Romániában dcember elsején az Erdély elcsatolásához vezető 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulóját ünneplik, amely kiáltványt fogadott el Erdély és a Román Királyság egyesüléséről.
Magyar politikusok azonban többször kifejezték az elmúlt évtizedekben, hogy a romániai magyarok számára december 1. nem ünnep, sőt többen gyásznapnak nevezték az évfordulót, ami rendszerint heves tiltakozást váltott ki a többségi politikusok részéről. Két évvel ezelőtt Csoma Botondnak, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének a parlamenti felszólalása váltott ki felháborodást, a kolozsvári politikus ugyanis azt találta mondani: „Az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó föld is, és ez tükröződött a gyulafehérvéri nyilatkozat szövegében”.
A beszéd közben a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) teljes frakciójával együtt kivonult az ülésteremből, Marcel Ciolacu jelenlegi kormányfő, a PSD elnöke – aki akkor az alsóház elnöki tisztségét töltötte be – ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ frakcióvezetőjének a hozzáállását, leszögezve: „Erdély román föld, ahol együtt élnek magyarok, zsidók, minden nemzetiség”.
Az utóbbi évek hagyományainak megfelelően Bukarestben nagyszabású katonai parádét rendeznek a nemzeti ünnep alkalmából a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő diadalívnél. Ugyanakkor minden évben nagyszabású rendezvényt tartanak a 106 évvel ezelőtti román nemzetgyűlésnek otthont adó megyeszékhelyen, Gyulafehérváron is.
Ismét eljött december elseje, a hivatalos Románia pedig ismét csak a szokásos külsőségek mellett, a szokásos lózungokkal tömjénezi önmagát a „Nagy Egyesülésnek” nevezett 1918-as gyulafehérvári román népgyűlés évfordulóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!